A magyarok körében a legalacsonyabb azok aránya, akik elégedettek a külsejükkel, ez derül ki a STADA Health Report 2024 reprezentatív kutatásából. A 23 országban végzett felmérés eredményei alapján a hajbeültetés a férfiak terepe, de minden egyéb szépészeti beavatkozásra nyitottabbak a nők.
A magyarok 56 százaléka a saját bevallása szerint elhízott, ennek ellenére sokkal többen vesznek vitamint, étrend-kiegészítőt, mint edzőterembérletet vagy sportszert.
Nem jó a fizikai állapotunk
Magyarországon vannak a legkevesebben (32 százalék), akik elégedettek azzal, ahogy kinéznek. Mindez összefügghet azzal, hogy az európai átlagnál jelentősen kisebb arányban valljuk magunkat jó fizikai állapotúnak. Míg Európa-szerte 54 százalék állítja magáról, hogy jó fizikai egészségnek örvend, addig az üzbég (71 százalék), az osztrák (68 százalék), a román (67 százalék) és a svájci (66 százalék) lakosok különösen jó állapotban érzik magukat, nálunk ez az arány csupán 39 százalék.
Az európaiak valamivel több mint egyharmada (35 százalék) közepesnek, 11 százalékuk pedig rossznak minősíti a fizikai állapotát.
Magyarországon tízből négyen közepesnek ítélik a fizikai egészségüket, 22 százalék pedig rossznak.
A reprezentatív felmérés szerint az európaiak közül minden ötödik elégedetlen a kinézetével. Romániában (35 százalék), Kazahsztánban és Írországban (31-31 százalék) elégedettek a legkevesebben a külsejükkel. Mi őket követhetjük ebben a sorban, hiszen a magyarok 29 százaléka elégedetlen a testével a felmérés adatai alapján.
A leggyakoribb okok, amiért a magyarok küzdenek a külsejükkel kapcsolatos önbizalommal, a túlsúly (42 százalék) és az, hogy egyszerűen másokat vonzóbbnak találnak maguknál (21 százalék). A nők a férfiakhoz képest jelentősen nagyobb valószínűséggel hivatkoznak arra, hogy túlsúlyosnak érzik magukat, holott a magyar nők (35 százaléka) egyébként nagyobb valószínűséggel számolnak be egészséges BMI-ről, mint a magyar férfiak (29 százalék).
Sok a túlsúlyos magyar
Bár ellentmondásos, a testtömegindexet (BMI), amely a testsúly és a testmagasság viszonyításával számol ki egy numerikus pontszámot, még mindig széles körben használják a testzsírszázalék felmérésének általános eszközeként.
Az európaiak csekély többségéhez képest, akik úgy tartják, jó fizikai állapotban vannak, csak 40 százalékuk írja le BMI-jét egészségesnek. Az üzbég (52 százalék), az olasz (48 százalék) és a francia (46 százalék) lakosok tartoznak leginkább ebbe a tartományba. Az európaiak valamivel több mint egyharmada (35 százalék) tekinthető túlsúlyosnak a BMI alapján, és további 17 százalékuk tartozik az elhízott kategóriába 31-es vagy annál magasabb BMI-vel.
A magyarok közül minden harmadik (32 százalék) sorolta magát az egészséges tartományba, 12 százalék az alacsonyba, 34 százalék vallotta magát túlsúlyosnak, 22 százalék pedig elhízottnak.
Toljuk a vitamint
A lakosság jelentős része már befektetett vagy legalábbis érdeklődik a külső megjelenést javító termékek és eljárások iránt, ami alátámasztja a testkép és az önbizalom közötti összetett kapcsolatot.
A vitaminok és ásványi anyagok sok európai számára kulcsfontosságúak a fizikai megjelenés támogatására, és a magyarok az európai átlagnál jóval nagyobb arányban költenek saját bevallásuk szerint vitaminokra és étrend-kiegészítőkre.
A második leggyakrabban említett kiadás az általános egészségügyi termékek, amelyet a kozmetikumok követnek. Az edzőterembérletre, sporttagságra, szükséges felszerelésekre fordított kiadások nálunk elmaradnak az európai átlagtól.
Az esztétikai fogászat a legnépszerűbb
Bár eddig az európaiaknak csak 2, a magyaroknak pedig 1 százaléka költött plasztikai műtétekre, jelentős részük legalábbis eljátszott már a gondolattal, hogy komolyabb beavatkozásokra is hajlandó lenne külső megjelenésének javítása érdekében.
Ha összehasonlítjuk a magyarok 10 százalékát, akik esztétikai fogászati beavatkozáson részt vettek már, ami a legkeresettebb szépészeti beavatkozás nemcsak nálunk, hanem az egész kontinensen, azzal a 70 százalékkal, akik fontolóra vennék, hogy elvégeztessék, ha ingyenes lenne, világossá válik, hogy a költségek erős gátló tényezőt jelentenek.
A magyarok 41 százaléka fontolóra venné a lézeres szőrtelenítést is. Alig minden negyedik magyar (23 százalék) tudna elképzelni testsúlycsökkentő vagy általános plasztikai műtétet. Míg a férfiak közül többeknek volt már hajbeültetése vagy többen gondolkoznak rajta, addig a nők vezetnek a testmódosítás minden más típusa tekintetében Magyarországon és Európa-szerte is.