A miniszter szerint ezzel összesen 470 milliárd forintnyi uniós támogatást kapott meg Magyarország az elmúlt néhány napban, mivel múlt hét csütörtökön további 300 milliárd forintnyi összeg érkezett a helyreállítási alapból.
A miniszter szerint ezzel a most átutalt pénz a korábban blokkolt 2021-27-es kohéziós források első része, amivel elindulhat az új fejlesztési időszak operatív programjainak uniós refinanszírozása.
A kormány közleménye szerint a fejlesztési programok megvalósítását már 2021-ben megkezdődött, melyeknek költségeit eddig hazai forrásokból előlegezték meg. Ennek keretében közel 9300 darab támogatási szerződést kötöttek meg a terület- és településfejlesztési, a digitális, valamint a közlekedés- és gazdaságfejlesztési programokban, mintegy 1600 milliárd forint értékben.
Varga Mihály elmondása szerint a most átutalt összegből 240 millió eurót az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz, 205 millió eurót pedig a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz fejlesztéseire fordítanak.
A források kifizetése elől tavaly decemberben hárult egy jelentős akadály azzal, hogy az igazságügyi reformmal kapcsolatos vállalások teljesítését elismerte az Európai Bizottság.
A miniszter egy korábbi bejegyzésben arról is beszámolt, hogy megérkeztek az első összesítések a tavalyi, 2023-as év költségvetési adatairól.
Varga Mihály szerint a gazdasági folyamatok kedvező változását mutatja, hogy az államháztartás pénzforgalmi hiánya kisebb lett, mint 2022-ben.
Ugyancsak kedvező jel a tervezetthez képest is több, 1013 milliárd forint társasági adóbevétel befizetése.
Az államadósság GDP-arányos mértéke tovább csökkent, a pontos számhoz még a KSH adataira lesz szükség, a részletes államháztartási adatokról ezen a héten adnak tájékoztatást.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy 2024-ben folytatják a hiány és az államadósság csökkentését, a megindult gazdasági növekedés erősítését.