Az EU a 750 milliárd eurós helyreállítási alap létrehozásról szóló rendeletben hat szakpolitikai pillérhez kapcsolódóan határozta meg a pénzek elköltését. E területek közé tartozik a zöld és a digitális átállás, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a társadalmi és területi kohézió. Ugyancsak fontos reformterület az ipar dekarbonizálása, az épületek felújítása, a közigazgatás digitalizálása és a munkaerő átképzése.
Magyarország mellett hat ország nem tudott megállapodni az Európai Bizottsággal a terveikről, illetve azok támogathatóságáról. A magyar tervvel kapcsolatban a Bizottság a korrupcióellenes intézkedésekkel elégedetlen, szemben a magyar kormány állításával, hogy a Bizottság az LMBTQI-törvény miatt hátráltatja a magyar helyreállítási terv elfogadását.
Csütörtökön viszont közölték, hogy - ahogy azt korábban várni lehetett - az Európai Bizottság megállapodott Magyarországgal a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni helyreállítási tervről szóló tárgyalások határidejének szeptember 30-ig tartó meghosszabbításáról.
Veerle Nuyts, az Európai Bizottság illetékes szóvivője csütörtökön elmondta, az Európai Bizottság a tárgyalások határidejének meghosszabbítását kérte Magyarországtól, amit az illetékes magyar hatóságok nem kifogásoltak.
"Az uniós bizottság konstruktívan működik együtt Magyarországgal, hogy szeptember végére véglegesítsék a terv értékelését" - fogalmazott a szóvivő az MTI szerint.
Magyarország összesen 2511 milliárd forintra pályázott, ebből 326 milliárd lenne az a bizonyos első 13 százalék. Az uniós kohéziós alapokhoz hasonlóan a helyreállítási alappal kapcsolatos pénzügyi műveletek nem befolyásolhatják az egyenleget, azaz a beérkező és a kifizetett összegnek azonosnak kell lennie.