Erős héten vagyunk túl: már a parlament előtt a 2025-ös költségvetés tervezete, számos makrogazdasági adat is napvilágot látott, ráadásul volt egy Kormányinfó is, amelyen több részlet is kiderült, hogy a kabinet mivel pörgetné fel jövőre a gazdaságot. Az előttünk álló héten lesz kamatdöntés, részletes államháztartási adatok is érkeznek, ahogy érkeznek a friss kereseti és beruházási statisztikák is.
Pocsék októberi adatok érkeztek az államháztartásról
Egy hete hozta nyilvánosságra gyorstájékoztatóját az államháztartás központi alrendszerének október végi helyzetéről a Pénzügyminisztérium. Októberben 407 milliárd forintos hiánnyal zárt a központi alrendszer, ennél nagyobb októberi deficit csak egyszer fordult eddig elő. Ebben a hónapban az uniós kiadások is magasabbak voltak, mint a bevételek.
Összességében nem áll rosszul a büdzsé: miután ősszel ismét emeltek a hiánycélon, így az első tíz havi hiány (3050,5 milliárd) a jelenleg érvényben lévő éves cél 63,7 százalékának felel meg.
Megint drágult minden, Nagy Márton szerint minden rendben
Októberben a kormányzat várakozásainak megfelelően 3,2 százalékot ért el az infláció mértéke éves alapon, havi alapon pedig minimális 0,1 százalékos elmozdulást mutatott – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Nagy Márton tárcavezető szerint „hatékony gazdaságpolitikai intézkedéseivel a kormány sikeresen kezelte az inflációt”.
Az élelmiszerek esetében a 2022-es sokkot követően normalizálódást látunk, szeptemberben és októberben azonban havi szinten egyértelműen átlag feletti mértékben drágult ez a termékkategória – mondta az Economxnak Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője év végéig az alacsony bázis miatt emelkedést vár, szerinte decemberben 4 százalék felett lehet az éves árindex.
Tíz csapás, ami lerombolta a kormányzat reményeit
Szeptemberben a magyar ipar teljesítménye beszakadt, és 7,2 százalékkal elmaradt az előző évhez képest – erősítette meg második becslésében a KSH első becslésének adatait. A részletes adatokból kiderült, hogy a hazai járműipar túllépett az idén elért sok éves mélypontján.
Cikkünkben pontokba szedtük a magyar gazdaságot sújtó „tíz csapást” a részletes ipari termelési adatok alapján.
Siralmas állapotban az építőipar
Sajnos bejöttek az előzetes jóslatok: az egy évvel korábbihoz viszonyítva 8,2, az előző hónaphoz képest 2,7 százalékkal mérséklődött szeptemberben az építőipari termelés volumene a KSH gyorsjelentése szerint.
Amerikában felpattant az infláció
Az elnökválasztás óta most érkezett meg az első kulcsfontosságú adat Amerika gazdaságáról: 2,6 százalék lett az októberi infláció a szeptemberi 2,4 százalék után. Kiemelt figyelemmel várta a piac szerdán az amerikai inflációs adatokat, ugyanis az előjelek nem voltak a legjobbak, bár látszott, hogy megtörhet az inflációs trend, ami végül be is igazolódott: aggodalomra azonban semmi ok, pontosan az történt, amit az elemzők vártak.
Gyorsult az európai növekedés, ismét nőtt a német gazdaság
A 2023-as harmadik negyedévi GDP-t az euróövezet bruttó hazai terméke 0,9 százalékkal, az EU bruttó hazai terméke pedig 1,0 százalékkal haladta meg az idei harmadik negyedévben. A második negyedévben az euróövezetben 0,6 százalékos, az EU-ban 0,8 százalékos volt a GDP éves növekedése.
Negyedéves bázison nézve az euróövezeti GDP a harmadik negyedévben szezonális kiigazítással 0,4 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, ami két éve a legerősebb növekedési ütem, a második negyedévben 0,2 százalékos növekedést mértek. Az EU bruttó hazai terméke negyedéves bázison 0,3 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben a szintén 0,3 százalékos második negyedévi növekedés után.
A német gazdaság negyedéves bázison 0,2 százalékkal bővült a harmadik negyedévben, a második negyedévi 0,3 százalékos, lefelé korrigált csökkenés után.
Költségvetés 2025: a parlament előtt a jövő évi büdzsé
Egy hete Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlésnek.
A kormány:
- 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel;
- 3,2 százalékos inflációval;
- 3,7 százalékos hiánycéllal;
- és éves átlagban 397,5 forintos euróval
számol 2025-re.
A héten számos cikkben jártuk körbe a jövő évi büdzsét:
- a tervezet szerint az egészségügyre 330 milliárd forinttal több forrást biztosítanak – hogy ez mire lesz elég, ebben a cikkünkben olvashatja;
- a kormányinfón Gulyás Gergelyt a tervezett áfabevételekről kérdeztük: a miniszter a válaszadás előtt „ellenőrizni akarja a számokat”;
- ezermilliárdos veszedelemről is írtunk az elmaradt áfabevételek nyomán, a Költségvetési Tanács véleményét boncolgatva;
- valamint összevetettük a kormány és az Európai Bizottság prognózisait is, ugyanis itt is bő ezermilliárdos a különbség, amit a magyar gazdaságtól 2025-ben várnak.
Gulyás Gergely lakhatási támogatásról tett bejelentést
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a jövő évi büdzséről elmondta, hogy ez az már új gazdaságpolitika költségvetése:
- megduplázzák a gyermekek után járó adókedvezményeket;
- bevezetik a munkáshitelt;
- új otthonteremtési és lakhatási támogatások érkeznek;
- és eddig soha nem látott mértékben segítik a kis- és közepes vállalkozásokat.
Gulyás Gergely arról is beszélt: néhány éven belül bruttó 1 millió forintos átlagbér és 400 ezer forintos minimálbér a cél.
Sokan már tényként kezelik, hogy Varga Mihály Pénzügyminiszter váltja jövőre Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank élén – Lázár János építési és közlekedési miniszter is elszólta magát a napokban –, ám az erre vonatkozó kérdést Gulyás Gergely „kimozogta”, és csupán annyit árult el, hogy ha lesz konkrétum ebben a témában, akkor majd „Orbán Viktor szólal meg”.
Mi történt a BÉT-en?
Növekvő forgalom mellett emelkedett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a múlt héten, pénteken a BUX 77 771,12 ponton zárt, 1520,61 ponttal, 1,99 százalékkal magasabban, mint egy héttel korábban. A BUX a héten történelmi magasságokba emelkedett. A részvénypiac forgalma a héten 88,09 milliárd forint volt az előző héten elért 80,4 milliárd forint után, a vezető részvények a Richter kivételével erősödtek.
Nincs nehéz dolga annak, aki itthon keres olcsó befektetést – írtuk azok után, hogy novemberben jelentett a magyar részvénypiac négy vezető társasága. A stabil eredménytermelés még inkább rámutatott, még önmagához képest is bántóan olcsó a hazai részvénypiac.
A blue chipek jelentéseiről az alábbi cikkeinkben számoltunk be:
- Vegyes eredmények érkeztek a Moltól
- Pörög a profitgyártás, csúcsformában az OTP
- Eseménydús időszakon van túl a Richter, és újabb nagy dobásra készülnek
- Hozta a kötelezőt a Telekom
Így teljesítettek a vezető részvények a múlt héten:
- Az OTP árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben, csütörtökön új történelmi csúcsot ért el az árfolyama 21 120 forinton. A hetet a bankpapír 5,26 százalékos emelkedéssel 21 000 forinton zárta pénteken, csaknem 65,6 milliárd forintos heti forgalom mellett.
- A Magyar Telekom 1,02 százalékkal erősödött a héten, a részvény 1188,0 forinton fejezte be a kereskedést pénteken, heti forgalma meghaladta a 4,9 milliárd forintot.
- A Mol árfolyama 0,15 százalékkal emelkedett, pénteken 2642 forinton zárt a papír, heti forgalma több mint 6,2 milliárd forintot ért el.
- A Richter 1,56 százalékot gyengülve 10 700 forinton fejezte be a kereskedést pénteken, a részvény heti forgalma meghaladta a 8,6 milliárd forintot.
Mit csinált a forint?
A forint árfolyama stabilan 400 felett ragadt az euróval szemben az elmúlt héten: hétfőn, a jövő évi költségvetés benyújtását követően látványos gyengülésbe kezdett – a hajnali 407 környékéről délutánra már 411 felett járt a kurzus –; a keddi, a vártnál kedvezőbb inflációs adat sem tudta érdemben erősíteni; de szerdán magára talált a forint, és péntekre egészen 405-ig erősödött az árfolyama az euróval szemben, majd a kereskedés végére visszagyengült 408 környékére.
Azon túl, hogy a nemzetközi környezet mozgatta az árfolyamokat, egyes elemzők – például az Ersténél – úgy látják, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter Kormányinfón tett kijelentései húzták vissza a forintot: a Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis azt mondta, hogy a befektetők ne számítsanak extrém laza kamatpolitikára a márciusban hivatalba lépő új jegybanki vezetéstől.
A forint egyébként legutóbb lassan egy hónapja, október 23-án jár 400 alatt az euróval szemben. Az uniós devizával szemben összességében egy hét alatt minimálisan (közel 0,2 százalékkal gyengült), azonban egy hónap alatt már 2 százalék körüli a gyengülés mértéke.
A dollárral szemben sem áll jobban a magyar fizetőeszköz: Donald Trump megválasztása óta erősödik a dollár az euróval szemben – így a forinttal szemben is –, egyetlen hét alatt 2 százalékos, míg egy hónapot nézve már majdnem 5 százalékos esésnél jár a forint.
Hasít a kriptopiac is
Ha már devizapiac: a bitcoin is nagyot megy Donald Trump megválasztása óta. De nem csak a legnagyobb kriptodeviza, hanem a kriptopiac is nagyot nőt november eleje óta. Egyetlen hónap alatt:
- a bitcoin árfolyama harmadával nőtt, 91 ezer dollár körül váltják;
- a második legnagyobb kriptó, az ether árfolyam ötödével ment feljebb, 3100 dollár körül mozog az árfolyama;
- míg Elon Musk kedvence – aki bekerült Trump kormányába is –, a dogecoin több mint 170 százalékkal (!) erősödött ebben az időszakban, jelenleg 36,5 centet ér.
A teljes kriptopiac kapitalizációja pedig közel 1000 milliárd dollárral 3000 milliárd fölé emelkedett.
Mit hoz a jövő hét?
A héten lesz kamatdöntő ülés a jegybankban, a KSH kereseti és beruházási adatokat is közöl, míg a Pénzügyminisztérium kiadja részletes tájékoztatóját az államháztartás október végi helyzetéről.
- Kedden tartja következő kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Októberben a tanács nem változtatott az alapkamaton, amely így változatlanul 6,5 százalék, nem változott a kamatfolyosó két széle sem.
- Pénteken közli a Pénzügyminisztérium a részletes tájékoztatót az államháztartás október végi helyzetéről. Az előzetes adatok szerint október végéig az államháztartás központi alrendszere 3050,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ősszel nagyot emeltek a hiánycélon, így ahhoz viszonyítva az első tíz hónap alapján nem áll rosszul a büdzsé: a 3050,5 milliárd forintos hiány ugyanis az éves cél 63,7 százalékának felel meg.
- Szintén pénteken teszi közzé a KSH a harmadik negyedéves beruházási adatokat. A beruházások volumene 2024 második negyedévében a nyers adatok szerint 16,8 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
- És ugyancsak pénteken érkeznek majd a KSH szeptemberi kereseti adatait is. Augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 628 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 433 100 forint volt.
- A péntek erős nap lesz, ha csak az adatközléseket nézzük, hiszen az Egyesült Államokból feldolgozóipari és szolgáltatószektori beszerzésimenedzser-indexek érkeznek majd.