Megfordult az évek óta fennálló negatív tendencia és 2024-ben ismét emelkedett a gyógyszertárak száma Magyarországon. Tavaly decemberben 2900 patika működött, ami 28 darabbal több, mint az egy évvel korábbi időszakban, erről Zlinszky János, Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) elnöke beszélt egy háttérbeszélgetésen. Mára a patikák 90 százaléka már hálózatosodott, vagyis valamelyik patikai hálózathoz csatlakozott.

Hozzátette: a közforgalmú patikák száma héttel lett kevesebb, több olyan település is volt, ahol fenntarthatósági okokból bezárt az egyetlen gyógyszertár és fiókgyógyszertár nyílt a helyén. Így a fiókpatikák száma öt százalékkal nőtt és a hat-hét évvel ezelőtti szintre emelkedett. Ezeknek a fiókpatikáknak a megléte azért is fontos Zlinszky János szerint, mert van olyan település, ahol 40-50 ezer lakost látnak el. 

Több mint 1200 milliárdos lett a forgalom

Minden kategóriában, a vényköteles gyógyszerek és az OTC (nem vényköteles) készítmények forgalma is nőtt. A receptköteles gyógyszerek forgalma kilenc százalékkal, az OTC hét százalékkal, az egyéb termékek forgalma pedig hat százalékkal emelkedett. A teljes forgalom tavaly elérte az 1200 milliárd forintot, egy évvel korábban 1095 milliárd forintot költött gyógyszerre a lakosság.

A patikai vásárlók száma már évek óta nem nőtt, 2022 óta évi  115,5 millió patikus-beteg találkozást regisztrálnak

– mondta Zlinszky János.

Tavaly besűrűsödtek a bizonytalanságot okozó tényezők, erről is beszélt a HGYSZ elnöke. Az alacsony árréstől már több éve szenvednek a patikák. A gyógyszertárak forgalmának 60 százalékát a receptköteles gyógyszerek adják, és az árrés az elmúlt 12 évben 4 százalékkal csökkent, az árréstömeg növekedés pedig 13 százalékkal nőtt, sorolta a problémákat az elnök.

Tavaly szembesültek azzal is a patikák, hogy a tb-támogatások két-két és fél hét csúszással érkeztek meg, ez pedig sok gyógyszertár működését veszélybe sodorta, erről itt írtunk bővebben.Egy ilyen csúszás során 10-12 milliárd forinttól esnek el a patikák, ami fizetésképtelenné is teheti a vállalkozásokat, emelte ki a HGYSZ elnöke. 

A tervezett gyógyszertámogatás 2025-ben is alultervezett, így a gazdasági környezet továbbra is bizonytalannak nevezhető. Kiemelte, hogy a HGYSZ-nek kevés az információja a kormányzati tervekről, ez pedig a gyógyszertárak stabilitását ingathatja meg.

Példaként említette, jó lehetőség lehetne, főleg a kisebb településeken, ha a közforgalmú patikák három helyett akár öt fiókgyógyszertárat is működtethetnének.

A bizonytalansági tényezők között említette, hogy egyre több jogszabálymódosítás született, ami ágazati szinten nyúl bele a gyógyszerellátásba. Ugyanakkor ezek a módosítások „csak úgy érkeznek” a semmiből. Véleményezésre is csupán egy-két nap áll rendelkezésre, a kormányzati szereplők nem egyeztetnek a szakmai szervezetekkel.

Az elnök szerint ha a bizonytalansági tényezők összeadódnak, abból nagy baj lehet.

A hazai gyógyszerellátás most stabil, de a következő években előfordulhat, hogy több közforgalmú gyógyszertár is be fog zárni. 

A bizonytalansági tényezők között példaként említette:

  • az intézeti gyógyszertárak kiszervezését;
  • a párhuzamos gyógyszerellátási rendszer kialakítását; 
  • a gyógyszerautomaták bevezetését; 
  • a nagy értékű gyógyszerek kiszervezését alapítványba;
  • a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei pilot projektet az online kereskedelem terén, amiről semmit sem tudnak;

Gyorsulhatna a betegek ellátása

A gyógyszerészi kompetenciák bővítése is nagyon fontos lenne. Példaként megemlítette, hogy Angliában hétféle betegség esetén már a gyógyszerészre bízzák a diagnózis felállítását. Magyarországon pedig jelenleg tombol az influenzajárvány, a gyógyszerészek például részt vehetnének a védőoltások beadásában, de ehhez jogszabályi módosításokra lenne szükség.  Korábban írtunk arról, hogy akár már 2025-ben, pilot jelleggel elindulhat egyes patikákban a lakosság vakcinációja, de még nem indult el.

A HGYSZ egyik tavaly készült kutatása szerint - amelyben 221 személyi jogos gyógyszerész vett részt - az elmúlt években tovább romlott a gyógyszertárakban a humánerőforrás-helyzet. Az elmúlt egy évben a patikák 39 százaléka szembesült munkaerőhiánnyal. A válaszadók közel harmada 60 év feletti volt, ami a generációváltás szükségességét is előrevetíti a patikákban.

Zlinszky János azt is hozzátette: drasztikusan emelkedtek a gyógyszerészi és az asszisztensi bérek, infláció feletti béremelésekről van szó a patikákban. Ugyanakkor csökkent a patikák eredményessége, és sokan letettek arról, hogy további gyógyszerészeket vegyenek fel.