Megfordult az évek óta fennálló negatív tendencia és 2024-ben ismét emelkedett a gyógyszertárak száma Magyarországon. Tavaly decemberben 2900 patika működött, ami 28 darabbal több, mint az egy évvel korábbi időszakban, erről Zlinszky János, a  Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) elnöke beszélt egy háttérbeszélgetésen. Mára a patikák 90 százaléka már hálózatosodott, vagyis valamelyik patikai hálózathoz csatlakozott.

Hozzátette: a közforgalmú patikák száma héttel lett kevesebb, több olyan település is volt, ahol fenntarthatósági okokból bezárt az egyetlen gyógyszertár és fiókgyógyszertár nyílt a helyén. Így a fiókpatikák száma öt százalékkal nőtt és a hat-hét évvel ezelőtti szintre emelkedett. Ezeknek a fiókpatikáknak a megléte azért is fontos Zlinszky János szerint, mert van olyan település, ahol 40-50 ezer lakost látnak el. 

Több mint 1200 milliárdos lett a forgalom

Minden kategóriában, a vényköteles gyógyszerek és az OTC (nem vényköteles) készítmények forgalma is nőtt. A receptköteles gyógyszerek forgalma kilenc százalékkal, az OTC hét százalékkal, az egyéb termékek forgalma pedig hat százalékkal emelkedett. A teljes forgalom tavaly elérte az 1200 milliárd forintot, egy évvel korábban 1095 milliárd forintot költött gyógyszerre a lakosság.

Kapcsolódó

A patikai vásárlók száma már évek óta nem nőtt, 2022 óta évi  115,5 millió patikus-beteg találkozást regisztrálnak

– mondta Zlinszky János.

Tavaly besűrűsödtek a bizonytalanságot okozó tényezők, erről is beszélt a HGYSZ elnöke. Az alacsony árréstől már több éve szenvednek a patikák. A gyógyszertárak forgalmának 60 százalékát a receptköteles gyógyszerek adják, és az árrés az elmúlt 12 évben 4 százalékkal csökkent, az árréstömeg növekedés pedig 13 százalékkal nőtt, sorolta a problémákat az elnök.

Tavaly szembesültek azzal is a patikák, hogy a tb-támogatások két-két és fél hét csúszással érkeztek meg, ez pedig sok gyógyszertár működését veszélybe sodorta, erről itt írtunk bővebben.Egy ilyen csúszás során 10-12 milliárd forinttól esnek el a patikák, ami fizetésképtelenné is teheti a vállalkozásokat, emelte ki a HGYSZ elnöke. 

A tervezett gyógyszertámogatás 2025-ben is alultervezett, így a gazdasági környezet továbbra is bizonytalannak nevezhető. Kiemelte, hogy a HGYSZ-nek kevés az információja a kormányzati tervekről, ez pedig a gyógyszertárak stabilitását ingathatja meg.

Példaként említette, jó lehetőség lehetne, főleg a kisebb településeken, ha a közforgalmú patikák három helyett akár öt fiókgyógyszertárat is működtethetnének.

A bizonytalansági tényezők között említette, hogy egyre több jogszabálymódosítás született, ami ágazati szinten nyúl bele a gyógyszerellátásba. Ugyanakkor ezek a módosítások „csak úgy érkeznek” a semmiből. Véleményezésre is csupán egy-két nap áll rendelkezésre, a kormányzati szereplők nem egyeztetnek a szakmai szervezetekkel.

Az elnök szerint ha a bizonytalansági tényezők összeadódnak, abból nagy baj lehet.

A hazai gyógyszerellátás most stabil, de a következő években előfordulhat, hogy több közforgalmú gyógyszertár is be fog zárni. 

A bizonytalansági tényezők között példaként említette:

  • az intézeti gyógyszertárak kiszervezését;
  • a párhuzamos gyógyszerellátási rendszer kialakítását; 
  • a gyógyszerautomaták bevezetését; 
  • a nagy értékű gyógyszerek kiszervezését alapítványba;
  • a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei pilot projektet az online kereskedelem terén, amiről semmit sem tudnak;

Gyorsulhatna a betegek ellátása

A gyógyszerészi kompetenciák bővítése is nagyon fontos lenne. Példaként megemlítette, hogy Angliában hétféle betegség esetén már a gyógyszerészre bízzák a diagnózis felállítását. Magyarországon pedig jelenleg tombol az influenzajárvány, a gyógyszerészek például részt vehetnének a védőoltások beadásában, de ehhez jogszabályi módosításokra lenne szükség.  Korábban írtunk arról, hogy akár már 2025-ben, pilot jelleggel elindulhat egyes patikákban a lakosság vakcinációja, de még nem indult el.

A HGYSZ egyik tavaly készült kutatása szerint - amelyben 221 személyi jogos gyógyszerész vett részt - az elmúlt években tovább romlott a gyógyszertárakban a humánerőforrás-helyzet. Az elmúlt egy évben a patikák 39 százaléka szembesült munkaerőhiánnyal. A válaszadók közel harmada 60 év feletti volt, ami a generációváltás szükségességét is előrevetíti a patikákban.

Zlinszky János azt is hozzátette: drasztikusan emelkedtek a gyógyszerészi és az asszisztensi bérek, infláció feletti béremelésekről van szó a patikákban. Ugyanakkor csökkent a patikák eredményessége, és sokan letettek arról, hogy további gyógyszerészeket vegyenek fel.