Uniós előírásként 2050-ig drasztikusan csökkenteni kell az üvegházhatású gázkibocsátást; a fosszilis energiaforrások helyett előtérbe kerülő megújuló energiaforrások (nap- és szélerőművek) által előállított villamos energiát azonban valahogy tárolni kell.
A kutatás-fejlesztési program során a többlet villamosenergiát vízbontással hidrogénné és ipari oxigénné alakítanák; az így előállított hidrogént a tervek szerint földgázzal keverve az MFGT saját fűtőgázzal működő berendezéseiben használnák fel, ami - hosszú távon - földgáz szállítórendszeren keresztül a végfogyasztókhoz is eljuttatható lesz, csökkentve ezzel a szén-dioxid kibocsátást.
Az Akvamarin projekt megteszi az első lépést a hidrogéntechnológia széleskörű energetikai célú elterjedéséhez - összhangban az idén májusban meghirdetett Nemzeti Hidrogén Stratégiával - közölte a cég.
A projekt teljes költsége mintegy 2,9 milliárd forint, amiből 1,9 milliárdot az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal pályázatán nyert el az MFGT, a fennmaradó részt önerőből finanszírozza.
Az MFGT a projekt jelenlegi állásáról az MTI-vel azt közölte, hogy a telepítendő elektorlizáló és kompresszor egységeket megrendelték, most tervezik a telepítési folyamatot. Hamarosan indulnak a közbeszerzési eljárások a felszíni hidrogéntároló puffer kapacitás kialakítására és a berendezések helyre telepítésére. A technológia létesítéséhez kapcsolódó hatósági engedélyezési folyamat már elindult.
Az alig ezer lakosú, Békés és Csongrád-Csanád megye határán lévő Kardoskúton a nyár végén tartott lakossági fórumon a szakemberek hangsúlyozták, az Amerikából érkező berendezések zajvédett konténerekben dolgoznak majd, így zajterhelés-növekedést nem okoz a projekt.