Varga Mihály pénzügyminiszter szeptember elején jelentette be, hogy a nyugdíjasok, a gyermeket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak, és azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük kérhetik a törlesztési moratórium hosszabbítását jövő év június 30-ig. A vállalkozások esetében azok kérhetik, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal esett az előző évhez képest.
Az ügyfelek október 31-ig jelezhetik bankjuknál, amennyiben továbbra is igénybe kívánják venni a törlesztési moratóriumot. A hitelintézetek a személyes ügyintézés mellett jellemzően elektronikus csatornán is lehetővé teszik a nyilatkozattételt.
Az Erste Banknál az első két hétben kevesebb mint háromezer lakossági ügyfél igényelte a moratórium meghosszabbítását. A lehetőséggel leginkább a jelzáloghitellel vagy személyi kölcsönnel rendelkező ügyfelek élnek. Az igénylésnél a többség a családban nevelt gyermekekre hivatkozik, kevesebben jelölnek meg indokként a háztartásban élő nyugdíjast, és elenyésző számban munkanélküliséget vagy közfoglalkoztatottságot.
Hozzátették, hogy a bank hitelkártyával és folyószámlahitellel rendelkező ügyfeleinek a moratóriumi számlán felgyűlt kamatok korrekciójával, illetve - ha időközben az ügyfél már kilépett a moratóriumból - utólagos jóváírással számolják el a kötelező csökkentésből adódó kamatkülönbözetet a jogszabályban előírt határidőn belül.
A K&H Bank arról számolt be, hogy a moratórium hosszabbítására vonatkozó érdeklődés az előzetes várakozásaiknak megfelelő, a szeptemberben moratóriumban lévő ügyfeleknek kisebb hányada igényelte azt.
A hitelkártyákra és a folyószámlahitelekre csökkentett kamattal kell elszámolni a moratóriumba került tartozást. A bank közölte: a 2021. szeptember 16. előtt kilépett ügyfelek esetében a rendeletben meghatározottak szerint 60 napos elszámolási kötelezettségnek eleget téve november 16-ig, a szeptember 16. után kilépett ügyfelek esetében pedig a kilépésüket követő 60 napon belül van lehetőség az elszámolás végrehajtására.
Az OTP Bank szerint még nehezen becsülhető, hogy mekkora ügyfélkörnek fog gondot okozni a törlesztések újraindítása. A bank felkészült arra, hogy a moratóriumot követően további fizetéskönnyítési lehetőségeket kínáljon a fizetési nehézséggel küzdő ügyfélkör számára.
Hozzátették, hogy az OTP a jogszabályi kötelezettségnek megfelelően, az érintett ügyfeleit tájékoztatta a nyilatkozat menetéről, október 1-jével elindította a fizetési moratórium folytatására bejelentkező lakossági ügyfelek részére a nyilatkozattételi lehetőségeket két csatornán, bankfiókokban személyesen, vagy azonosított elektronikus csatornán.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020 decembere és idén május között 184 ezer lakossági hitelszerződést léptettek ki a törlesztési moratóriumból. Ezen belül 42 ezer lakáshitel és 64 ezer személyi hitel vált ismét törlesztővé. A vállalati hitelek közül 20 ezernél kezdték meg ismételten a szerződő felek tartozásuk teljesítését. Tavaly év végén még a fizetési stopra jogosult lakossági hitelek 54 százaléka volt a moratórium védőhálója alatt, idén májusra viszont ez az arány már 49, júniusra pedig 48 százalékra csökkent.
Az MNB felügyeleti szóvivője, Binder István szeptember végén egy tévéinterjúban úgy nyilatkozott: még 1 millió 150 ezer család és 25-30 ezer vállalkozás él a moratóriummal. A lakossági oldalon 2800-2900 milliárd, míg a vállalati oldalon 1900 milliárd forint van a moratóriumban. Megjegyezte, a lakáshitelek - amelyek általában a legnagyobb összegű tartozások - területén az adósoknak már csak 41 százaléka van benne a moratóriumban.