Egyre többen vesznek fel hitelt Magyarországon, tavaly novemberben a jegybank adatai szerint a háztartások több mint 30 milliárd forintos értékben kötöttek új hitelszerződést. A 2023-as éves számok egyelőre nincsenek meg, de még nagyobb ugrást hozhatott a szektorban a karácsony és az Európa-rekorder infláció az év utolsó hónapjában.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég publikált adatai szerint 2023 harmadik negyedévében a lakosság által felvett hitelek kibocsátásának aránya mellett a visszafizetések is növekedtek az előző negyedévhez képest. A kihelyezett hitelek összege ráadásul meg is haladta a törlesztésekét, aminek köszönhetően a háztartások hitelállománya összességében növekedett.

Tavaly szeptember végére a háztartási hiteleknek mindössze 1,5 százaléka mutatott több mint 90 napos késedelmet, ami igen alacsonynak számít uniós összehasonlításban is.

Ez pozitív hír, ugyanakkor bárki könnyen kerülhet olyan helyzetbe a hitel futamideje alatt, ami miatt nem tudja tovább fizetni a törlesztőrészleteket, legalábbis egy ideig semmiképp. Ezen eseteknek a megelőzésére érdemes külön hitelfedezeti biztosítást kötni.

A hitelfedezeti biztosítás nem egy sztenderd biztosítástípus, ugyanis a hitelt nyújtó bank a szerződő fél és a kedvezményezett a biztosító felé. A hitelfelvevő pedig egy csatlakozási nyilatkozatot ír alá, mellyel tagja lesz annak a csoportnak, akik az adott banknál ilyen biztosítást kötöttek. Fontos, hogy ilyen biztosítást csak annál a pénzintézetnél tudunk kötni, ahol felvettük a lakáshitelt vagy nagyobb összegű személyi kölcsönt.

Mivel ez egy kockázati biztosítás, nincs is befektetési része, mint egy megtakarítási céllal nyitott élet-, vagy nyugdíjbiztosításnak. Ha vége a biztosítása időszaknak, tehát megtörtént a végtörlesztés, az ügyfél nem kap vissza semmit a befizetett díjakból. A maximális térítési összeg sem lehet magasabb, mint a fennálló hitel összege.

Mire fizet a biztosító?

A biztosítási feltételek határozzák meg azon káreseményeket, amelyek közé tartozik jellemzően a haláleset, rokkantság, keresőképtelenség, tartós betegség vagy munkanélküliség.

A szerződési feltételek szabályozzák azt is, hogy mely káresemény bekövetkezte milyen százalékban vállalja a törlesztők vagy a fennmaradó hitelösszeg 100 százalékának kifizetését. Rövidtávú keresőképtelenség esetén az is előfordulhat például, hogy csak néhány hónapra vállalják át a törlesztők fizetését, ez azonban így is óriási segítség lehet a bajba jutott hiteleseknek. Emellett bizonyos esetekben azt is megmondják, hogy a káresemény utáni hányadik naptól kezdik el fizetni a törlesztőt az ügyfél helyett.

Fontos megjegyezni azt is, hogy a biztosító nem a hitelfelvevőnek fizeti a magasabb díjat, azt közvetlenül a hitelt nyújtó pénzintézetnek utalják.

A hitelfelvétellel komoly kockázatot vállalnak az emberek, hiszen például egy haláleset bekövetkeztével a családnak, közeli hozzátartozóknak kell tovább fizetniük a fennmaradt kölcsönösszeget. Amennyiben ezt nem teszik meg, egy lakáshitelnél az ingatlannak búcsút inthetnek, hiszen az örökségről való lemondással nem csak a tartozásokról, hanem a halott tulajdonában lévő ingatlanokról és ingóságokról is lemondanak.

Kép: Getty Images

Mennyibe kerül?

A díjat meghatározza a hiteltartozás összege, a futamidő és a törlesztő összege is, valamint még az is fontos szempont lehet, hogy van-e adóstárs. 5 százalékos átlagos biztosítási díjakkal találkozhatunk a legtöbb pénzintézetnél, ezzel számolva 100 ezer forintos havi törlesztőnél 5 000 forintot kell fizetni, míg háromszor ekkora törlesztőnél már 15 ezer forint a biztosítás díja.

Kapcsolódó

Ez az összeg természetesen a kondíció tartalma alapján akár sokkal magasabb is lehet: kalkulációnk alapján egy 20 éves futamidejű 50 millió forintos hitel bebiztosításáért akár 20 ezer forintot is elkérhetnek.

A hitelfelvételt tervezőknek érdemes betervezni a törlesztésbe ezeket a költségeket is, hiszen egy tartós keresőképtelenség esetén akár az ingatlant is elveszíthetik az ügyfelek. Minél hosszabb a futamidő, annál valószínűbb, hogy bekövetkezik valamilyen nem várt esemény, így mindenképp tudatos pénzügyi döntés csatlakozni a pénzintézetünk biztosítási csoportjához.

Hitelfedezeti biztosítást egyébként nemcsak lakáshitelre, hanem személyi kölcsönre, szabad felhasználású jelzáloghitelre vagy akár folyószámlahitelre is tudunk kötni, azonban a statisztikák szerint az ingatlanokra felvett jelzáloghitelekre kötik a legtöbb fedezeti biztosítást az ügyfelek.

Mikor nem fizetnek?

A halálesetek közül az öngyilkosság és a bűnelkövetés közben elszenvedett halál minden esetben kizáró ok, sőt a konstrukcióban azt is meghatározhatják, hogy fizetnek-e természetes, baleseti vagy közlekedési baleseti halál esetén.

A rokkantságnál különbséget tesznek a baleseti vagy egyéb okból bekövetkező változás között. Az egészségkárosodás mértéke (százalékban) szintén befolyásolja, hogy mekkora összegben vállalja át a biztosító a hitel törlesztését helyettünk, ezek pénzintézetenként és biztosítónként eltérőek. Munkanélküliség esetén általában a maximális időtartam fél évtől egy évig terjednek, eddig fizeti a biztosító a törlesztőket helyettünk.

A kockázatviselés időszaka alatt vállalja a biztosító a kártérítést, ez az időtartam a hitel folyósításának napján kezdődik. Munkanélküliség vagy tartós keresőképtelenség esetén azonban a legtöbb biztosító csak 60-90 nap elteltével fizet először. Ráadásul utóbbi két esetben még önerőt is kell fizetnie az ügyfeleknek, ami a hitel összegétől függően igen magas lehet, általában 60 napig tart.