Az elmúlt évek gyors ingatlanár-emelkedése a kevés megtakarítással és alacsony jövedelemmel rendelkezőket, illetve a fiatalokat az átlagosnál súlyosabban érinti. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezért most a fiatal elsőlakás-vásárlókra vonatkozó 90 százalékos hitelfedezeti mutatók (HFM) limit bevezetését tervezi. Ez pedig azt jelenti, hogy a jelenlegi 20 százalékról 10 százalékra csökkenhet az önerő minimum mértéke a lakáshiteleknél.

A potenciális elsőlakás-vásárló hitelfelvevők körében a 70 százalék feletti HFM értékkel, vagyis alacsony önerővel nyújtott hitelek aránya az állami támogatásra nem jogosult, egyedüli hitelfelvevők körében.

Nemzetközi szinten több példa is van 10 százalékos minimum önerőre a hiteleknél, de elsősorban a fiatalok esetében. A fiatalok ugyanis alacsony kockázatúnak tekinthető ügyfelek, mert jövedelmük növekedésére lehet számítani az évek előrehaladtával. A kedvezmény alkalmazását a lakáshitel-piaci túlértékeltséggel összefüggő kockázatok érdemi enyhülése is lehetővé teszi – jegyzi meg a jegybank nemrég megjelent Makroprudenciális jelentése.

A jelentés alapján azt feltételezhetjük, hogy a 35 év alattiak lehetnek majd jogosultak a kedvezményre, de az is előfordulhat, hogy csak a státusz lesz fontos, az életkor nem. A státuszt pedig az ingatlan-nyilvántartásból könnyen ellenőrizhetik majd a pénzintézetek, hiszen abból egyértelműen kiderül, hogy van-e a személynek más lakás a tulajdonában, vagy nincs.

Ennyit jelent az önerő csökkentése

Az alacsonyabb önerőfizetési kötelezettség akár évekkel előbbre hozhatja a lakásvásárlás lehetőségét a fiatalok számára. Itthon ugyanis jelenleg az ingatlan értékének nem is 20 százalékát, sokkal inkább 25 százalékát kell letenni az asztalra, ha a kezdeti költségeket, például illetéket, ügyvédi díjakat és közvetítői jutalékot is beleszámoljuk. Ez egyébként a legmagasabb belépési küszöb az Európai Unióban.

A jelenlegi szabály mellett a fiataloknak hosszú éveken keresztül spórolniuk kell az önerőre, ez pedig demográfiai torzulást is okozhat, ugyanis felerősíti azt a trendet, hogy az újabb generációk csak később, vagy egyáltalán nem is akarnak gyermeket vállalni, amíg nem jutnak saját ingatlanhoz.

Adósságfék

A magas kamatkörnyezetben kiemelten fontos a gyors és költséghatékony hitelkiváltás lehetőségének megteremtése. Ha ez nem történik meg, akkor a magasan fixált kamatú hitelek beragadnak és egyszerűen lesznek olyan ügyfelek, akik sokkal többet kénytelenek törleszteni. Itthon a hitelkiváltás költsége a tartozás 2-5 százalékát is elérheti, ráadásul a sok pénz mellett az időnket is elveszi. A hitelkiváltások aránya az összes hitel között éppen ezért mindössze 5-7 százalék között szóródott az elmúlt években, ez a szám nagyon alacsony, növelni kellene az MNB szerint.

A magas törlesztési díjak mérséklése, a statisztikai értékbecslés feltételeinek bővítése, a közjegyzői közreműködés digitalizációja, valamint a jelzáloghitel-nyújtás teljeskörű online útra terelése segíthetne a hitelkiváltások fellendítésében a jövőben.

Fontos kiemelni, hogy a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelekre a jogszabályi maximumnál sokkal alacsonyabb előtörlesztési díjak vonatkoznak, így a jegybank elsősorban ezek felvételére ösztönzi a lakosságot.

Vagy több lesz a törlesztő, vagy tovább fizetik

Mindenképp jó dolog, hogy kevesebb önerővel is tudnak hitelt felvenni a jövő évtől a fiatalok. Nem biztos azonban, hogy a hitelt törleszteni is fogják tudni. A kevesebb önerő ugyanis magasabb kölcsönt is jelent, amit vissza kell fizetni a kamatokkal és kapcsolódó egyéb költségekkel együtt.

A hiteltörlesztési moratórium megszüntetését követően ugyanis növekedésnek indult a törlesztők elmaradása itthon. Ehhez a tendenciához nagyban hozzájárulhatott a magyar emberek elinflálódó bére, amit az Európa-rekorder inflációnak köszönhetünk. Bár a törlesztőrészletek elmaradása elsősorban a személyi kölcsönöknél és gépjárműhiteleknél voltak jellemzők, a jelzáloghitelnél kevésbé gyakori a késedelem.