Őrült tempóban veszi fel a lakosság a hiteleket, pedig a babaváró hitelt és a használt lakásvásárlására is igényelhető támogatott lakáshiteleket még csak júliusban kezdik folyósítani a hitelintézetek. Sőt a bankok eddigi becslései is nagyon szerénynek tűnnek az első négy hónap adatai alapján.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint lakáshitelből az év első négy hónapjában 333,6 milliárd forintnyi fogyott el, 19,4 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A hitelintézetek korábbi becslései szerint pedig jó, ha 10-15 százalékkal bővül az idén a lakáshitelpiac. A személyi hiteleknél is sokkal nagyobb a növekedés a korábban jósolt 15 százalékosnál. Januártól április végéig a háztartások 184,5 milliárd forintnyit vettek fel belőle, ami éves szinten csaknem 35 százalékos növekedés.
Nem lassul a tempó
A dinamikus növekedés megmaradhat. Április végén ugyanis csaknem 83 milliárd forintnyi új lakáshitel volt már a csőben a bankoknál, ez 21 százalékkal több a tavalyinál. Személyi hitelből 48 milliárd forint fölött volt a szerződéses összeg, ami 31 százalékos bővülés, vagyis a hitelezés dinamikája májusban is megmaradhatott.
A következő hónapok pedig még ígéretesebbek lehetnek, hiszen júliusban elstartol a babaváró támogatás. A nulla százalékos kamatú, akár 10 millió forintos összegű, legfeljebb 20 éves futamidejű államilag támogatott hitelre kedvezményes feltételei miatt óriási lehet majd a kereslet. A lakáshitelek iránti igényt pedig fokozhatja, hogy szintén júliustól már használt lakásokra is igényelhetik a legalább két- és háromgyerekes (vagy ennyi gyereket vállaló) családok a fixen 3 százalékos kamatú támogatott lakáshitelt.
Olcsó a lakáshitel
A hitelfelvételi kedvet fokozhatja az is, hogy a lakáshitelek egyre olcsóbbak. Áprilisban átlagosan kevesebb, mint 4,5 százalékos kamattal vették fel a háztartások az ilyen kölcsönöket, amelyek 97,3 százaléka már fix kamatozású volt. A változó kamatozású - egy éven belül kamatfixálású - hitel persze olcsóbb, de a tíz évesnél hosszabb kamatperiódusú lakáskölcsönök átlagos kamata is csupán 5 százalékos volt az áprilisban kötött szerződésekben. A lakáshitelesek csaknem kétharmada 5 és 10 év közötti kamatperiódust választ, ennél az átlagkamat 4,72 százalék.
A személyi hiteleknél a kamatszint 13 százalék körül megállt, de a kamatperiódusok ennél a hiteltípusnál is egyre hosszabbak. A hitelek csupán 15 százaléka változó kamatozású, és több mint a fele öt évesnél hosszabb kamatfixálású. Utóbbi hitelek - tekintettel arra, hogy a személyi kölcsönök futamideje jellemzően maximum 8-10 év lehet - vélhetően a futamidő végéig fix kamatozásúak lehettek.
Tévét, bútort is hitelre veszünk
Az áruhitelezés is pörög, mint a búgócsiga. Az év első négy hónapjában 23,3 milliárd forintnyit vettek fel, csaknem 90 százalékkal többet, mint tavaly. Áprilisban 6,8 milliárd forint volt a folyósítás, ez a válság előtti időszakot idézi. Hosszú éveken át ez a hiteltípus egyáltalán nem volt népszerű, 2012-2013-ban két teljes év alatt vettek fel annyit a háztartások, mint most négy hónap alatt.
Jelzálog fedezetre viszont továbbra sem szívesen kérnek szabad felhasználású hitelt a magyarok. Az ilyen kölcsönök volumene alacsony maradt, az idén négy hónap után 22,2 milliárd forintnál tart. Pedig ez elvileg a legolcsóbb szabad felhasználású kölcsön, az átlagos kamata 6,6 százalékos.
Egyre több számla kerül mínuszba
A folyószámlahitelek mennyisége hosszú időn át csökkent, vagyis egyre kevesebb számla került mínuszba a hónap végére. A mélypont az idén februárban volt, amikor már csupán 280 milliárd forint volt ez az állomány. Márciusban és áprilisban viszont már szabadabban költött a lakosság, így ez a mennyiség 285,9 milliárd forintra hízott. A folyószámlahitelek kamata továbbra sem csökken, átlagosan 20 százalék fölött van.
A hitelkártyák óvatos használatában is elkezdődhetett egy lassú fordulat. Márciusig folyamatosan csökkent a kamatozó kártyakövetelések mennyisége - ezek átlagos kamata csaknem 25 százalékos -, áprilisban viszont már emelkedést mért az MNB mind a kamatozó, mind a nem kamatozó hitelkártya-követeléseknél.