Az elmúlt tíz évben nem volt olyan mértékű hitelbővülés a vállalatoknál, mint az elmúlt évben - mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi rendszer elemzés igazgatóságának vezetője. A teljes vállalati hitelállomány 16, a kis- és középvállalatok (kkv) hitelállománya 13 százalékkal nőtt. A háztarzások hitelállománya 8 százalékkal nőtt, az új hitelszerződések száma 26 százalékkal emelkedett. A kereslet hajtja a hitelezést, a bankok már nem tudnak érdemben lazítani a feltételeken. Az MNB pedig nem aggódik, a hitelezést nem tartja túlfűtöttnek.

Uniós rekorder lett Magyarország

A vállalatoknál 436 milliárd forinttal nőtt a hitelállomány egyetlen negyedév alatt, főleg a forinthitelek voltak keresettek. Valamennyi szektorban bővült a hitelállomány, az építőiparban, a kereskedelemben, a feldolgozóiparban is. A pénzügyi, biztosítási szektorban is nőtt az állomány, ennek technikai okai voltak, egyes holdingban működő cégek más cégei vették fel a hitelt.

A kkv-k hitelállománya 13 százalékkal nőtt, az MNB úgy véli, ezzel az éves hitelbővülés csúcsán lehetnek a vállalatok. Az egész Európai Unióban Magyarországon nő a leggyorsabban a vállalati hitelezés, de a GDP-arányos hitelállomány még nem kiugró, az MNB szerint van még tér a bővülésre. Igaz, a régiós országokban hasonló mértékű a vállalatok hitelállománya, mint Magyarországon.

A bankok eddig lazítottak a vállalati hitelek feltételein, de további enyhítésre már nem nagyon lehet számítani. Az árverseny egyre nagyobb, már a kisebb kkv-k is versenyeztetik a bankokat. Az üzletiingatlan-hitelek (projekthitelek) feltételei már valószínűleg szigorodni fognak, egyre prudensebbé, kockázatkerülőbbé válnak a bankok, amelyek tartanak a kereskedelmi ingatlanpiac lassulásától vagy visszaesésétől. A kereslet mindenesetre erős maradhat, főleg a hosszútávú hitelek iránt lehet nagy igény, de a rövid távú kölcsönök iránti kereslet is erősödhet.

A Növekedési Hitelprogram (NHP) új konstrukciója, az NHP Fix is hozzájárult a növekedéshez. Az első félévben 135 milliárd forint értéken kötöttek ilyen szerződéseket.

Sorban állt a hitelért a lakosság

Hiába jelentették be, hogy júliusban új családtámogatási programok indulnak, a lakosság hitelfelvételi kedve nem csökkent a második negyedévben. Éves szinten 8 százalékkal nőtt a lakosság hitelállománya, ez uniós szinten rekord közelében van. A háztartások eladósodottsága viszont alacsony, csak Romániában van kevesebb hitelük a háztartásoknak. Az új hitelek volumene 26 százalékkal nőtt, utoljára ilyen mértékű bővülés a válság előtt volt csak. A lakáshiteleknél 20, a fogyasztási hiteleknél 36 százalékos volt a bővülés. Az MNB szerint azonban nincs ok az aggodalomra, most jóval egészségesebb a hitelek szerkezete, mint 2007-2008-ban.

A harmadik negyedév nagyon erős lesz, 54 milliárd forint értékben helyeztek ki babaváró támogatást több mint 5 ezer családnak. Az MNB szerint észlelhető a kivárás, júniusban valamelyest csökkent a hitelezés volumene, júliusban viszont már 180 milliárd forint körül volt az új kihelyezés. A babaváró támogatás miatt olyan családok is vesznek fel hitelt, amelyek nem szorulnának rá banki finanszírozásra.

A kereslet a hitelek iránt élénk, a babaváró kölcsön is rásegít erre. A feltételek viszont már nem lesznek lazábbak, sőt enyhe szigorítást terveznek a hitelintézetek. A hitelezésen belül egyre nagyobb a hosszabb kamatfixálású kölcsönök aránya, a változó kamatozású lakáshiteleké már csupán 3 százalék. A legtöbb lakáshitel most már 10 éves kamatperiódusú.

A szegények többet vállalnak

A bankok nem hágják át a jövedelemarányos törtlesztőrészletre (JTM) vonatkozó korlátokat a lakáshiteleknél, a legalacsonyabb jövedelmi kategóriákban viszont jóval magasabb a JTM-arány, mint a magasabb jövedelmű csoportokban. A legkisebb jövedelmű 20 százalékban 30 százalék fölött van a JTM, vagyis a keresetek ekkora hányada megy el törlesztőrészletekre, a legfelső 20 százaléknl 25 százalék körül van ez az arány.

Az alacsonyabb jövedelműek körében gyakoribb, hogy kifeszítik a lehetőségeiket, több mint 40 százalékuk vesz fel annyi lakáshitelt, amennyinek a törlesztőrészlete elviszi a keresetek több mint 40 százalékát. A legjobban kereső 20 százaléknál alig 20 százalék azok aránya, akik a fizetésük több mint 40 százalékát hiteltörlesztésre költik.

Mire megy a babaváró?

Babaváró hitelből az idén akár 400 milliárd forintnyit is kihelyezhetnek, majd évente 250-300 milliárd forint lehet a volumen. Az ügyfelek 10-15 százaléka használhatja bankon kívüli és 5-10 százaléka bankon belüli hitelkiváltásra a kölcsönt. Az igénylők 5-10 százaléka használhatja majd lakáshitel mellé önerőként az államilag támogatott hitelt. Az MNB úgy számol, a babaváró támogatás megjelenése miatt tovább emelkedhetnek az ingatlanárak is.

Az első igénylők főleg a magasabb végzettségű és jövedelmű ügyfelek voltak, a későbbiekben megjelenhetnek az alacsonyabb képzettségű ügyfelek is. A bankok elismerik, van egy jól azonosítható réteg, amely befektetési terméket vásárolt a babaváró hitelből. Eddig szinte mindenki 10 millió forintot igényelt, és annyit is kapott a bankoktól, az átlagos hitelvolumen 9,7 millió forint volt.