Kiváló évet zárhatott tavaly a magyarországi hitelezési piac. A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) ugyan csak novemberig vannak még meg a statisztikái, de azokból is leszűrhető már például az, hogy a lakáshitelezésben rekord év volt a 2021-es. A háztartások 1175 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel 11 hónap alatt, többet, mint tavaly egész évben, és annál is többet, mint a covid-járvány előtti utolsó "békeévnek" számító 2019-ben. 

A személyi hitelezés is felpörgött az év végére, bár a pandémia előtti szintet, amikor havonta 50 milliárd forint fölött volt a kihelyezések volumene, még nem érte el, de lassan megközelíti. A háztartások végül 11 hónap alatt nettó 1177 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel, vagyis ennyivel haladta meg a hitelfelvétel mennyisége a törlesztésekét. Novemberben, amikor már jelentősen szűkült azok száma, akik bent maradhattak a moratóriumban, is nettó hitelfelvevő maradt a lakosság, hiába kezdték el sokan törleszteni a tartozásukat.

Kapcsolódó

A vállalatok is folyamatosan vették fel az újabb és újabb kölcsönöket tavaly, novemberig 825 milliárd forint volt a nettó hitelfelvétel annak ellenére is, hogy év közben megszűnt a Növekedési Hitelprogram Hajrá. Az új Széchenyi Kártya programok persze csillapíthatták a vállalkozások hiteligényét. 

A kamatemelések ellenére nőni fog a hitelpiac

Az idei év legfontosabb változása a hitelpiacon a kamatok emelkedése lesz. Az MNB már tavaly nyáron elkezdte a kamatemelési ciklust, azóta a bankközi kamatok és a többi referencia kamatláb is folyamatosan emelkedik. Tavaly év elején még a 3-12 hónapos buborok 0,75-0,78 százalék között voltak, jelenleg már 4,23-4,71 százalék között van ez a mutató. A legtöbb piaci vállalati hitel kamata pedig ehhez igazodik. Az éven túli kamatszintek referenciamutatói, a BIRS-fixingek tavaly év elején 0,77-2,14 százalék között voltak 2 és 20 év között, most 5,38 százalékos a kétéves és 4,77 százalékos a 20 éves kamatszint. Egy tízmillió forintos hitelnél ezek a kamatkülönbségek évente 350-400 ezer forintot jelentenek, vagyis havonta akár 30 ezer forintnál is magasabb törlesztőrészlettel számolhat az, aki most vesz fel hitelt, mint az, aki egy évvel ezelőtt döntött így. 

A bankok mindezek ellenére nem számítanak arra, hogy 2022-ben csökkeni fog a hitelezési piac. A K&H például a vállalati- és a lakossági hitelpiacon is további növekedést vár. A CIB Bank a vállalati hitelek 5-6 százalékos növekedésére számít 2022-ben. A Takarékbank szerint is élénk maradhat a hitelfelvételi kedv 2022-ben is. Az Erste ugyanakkor a vállalati hitelpiac csökkenését sem tartja elképzelhetetlennek a Növekedési Hitelprogram 2021-es kivezetése, a választási év – a vállalatok egy része számára – jelentette bizonytalanság, valamint a jegybanki kamatemelkedés miatt.

Az OTP Bank szerint a vállalati hitelpiac legnagyobb kihívását 2022-ben az infláció és a gazdasági növekedés alakulása jelenti. Az OTP Bank szakértői erre az évre a tavalyihoz képest mérsékeltebb, de ugyancsak kétszámjegyű növekedést várnak a vállalati hitelállomány tekintetében. A GDP további növekedése elősegítheti a hitelkereslet növekedését és az alacsony szintű kockázati költségeket, ám a koronavírus és az energiaválság elhúzódása felülírhatja ezeket a várakozásokat, hiszen a magas energiaárak tartós fennállása okozta stagflációs forgatókönyv esetén a hitelkereslet csökkenne, a kockázati költségek pedig gyorsan emelkedhetnek. Mindennek okán még hangsúlyosabbá válhat ebben az évben a legtöbb vállalkozásnál a hatékony működés.

Azt azonban mindegyik hitelintézet elismerte, hogy ebben fontos szerepe van a támogatott programoknak, az olyan vállalati és lakossági hiteleknek, amelyeknek a kamatát nem érinti a piaci kamatszint változása, hiszen vagy az állam, vagy az MNB biztosítja az olcsó forrást vagy a kamattámogatást. A CIB-nél például jelenleg a Széchenyi Kártya Program GO! termékei a legkeresettebbek, és várakozásuk szerint 2022-ben továbbra is ezek a hiteltípusok maradnak a legnépszerűbbek. Ezek kamatát pedig az állam tartja mesterségesen alacsony szinten. 

A K&H-nál is arra számítanak, hogy a Széchenyi Kártyával elérhető hitelek népszerűsége megmarad, és persze mindenki nagy várakozásokkal tekint az év során várhatóan megjelenő különböző kedvezményes kamatozású zöld hitelek felé. Az Erste szerint a beruházási hitelek helyett a rövid lejáratú hitelek válhatnak keresettebbé a cégek körében. 

Az NHP Hajrá! forrású termékek kivezetésével keletkezett egy űr a vállalati hitelpiacon belül, de ezt jelentősen tompítja a Széchenyi-termékek újragondolása, az azokhoz kapcsolódó jelentős állami támogatások, illetve a piacon most is elérhető EXIM- és MFB-programok termékei, ami szinte valamennyi ügyfélméret esetében kínál kedvező, támogatott konstrukciót továbbra is - mondják a Takarékbank szakértői. Akik emellett azzal is számolnak, hogy a piaci hitelek aránya az elmúlt időszakhoz képest növekedni fog, ami óhatatlanul magasabb kamatot jelent majd a kedvező forrású hiteleknél. Az OTP-nél szintén arra számítanak, hogy nőni fog a kereslet a piaci kamatozású hitelek iránt.

A lakosság is támogatott hiteleket keres majd

A növekvő kamatszint növekvő törlesztőrészletet jelent, ami a jövedelemarányos-törlesztőrészlet mutatón keresztül a felvehető hitelösszeget is befolyásolja a lakossági ügyfeleknél. Egy átlagos jövedelemmel rendelkező adós az idén jóval kevesebb kölcsönt kaphat, mint egy évvel ezelőtt, bár ezt a tendenciát valamelyest tompítja az, hogy a jövedelmek is emelkedtek az elmúlt esztendőben. 

A bankok véleménye azonban az, hogy akárcsak a vállalatoknál, a lakosságnál is a támogatott hitelek lehetnek a húzótermékek az idén is. A K&H várakozásai szerint a zöld hitel komolyabb szereppel fog bírni az idén, ennek a kamata maximum 2,5 százalékos lehet. A megemelkedett piaci kamat egyébként is arra sarkallhatja az ügyfeleket, hogy lehetőség szerint éljenek a különböző állami vagy jegybanki kedvezményes konstrukciókkal. Folyamatos az érdeklődés a banknál az otthonfelújítási hitelek iránt is. Utóbbiak közül az államilag támogatott, maximum 3 százalékos kamatú konstrukció 2022 végéig érhető csak el. 

A CIB Bank meglátása szerint mind a jelzáloghiteleknél, mind a fogyasztási hiteleknél a kamatemelkedés várhatóan némileg visszafogja majd a keresletet, miközben felértékelődhetnek a különböző kamattámogatott termékek. A Zöld Otthon Program viszont hiába nyújtana kedvező hitelt, az ingatlanpiacon a kínálat korlátos a megfelelő minőségű, energiatakarékos új lakásokból. A Babaváró támogatás - amely szintén 2022 végéig érhető el - népszerűsége megmaradhat. 

A Takarékbank is hasonló véleményen van: az olcsó zöld hitel népszerű lesz az új lakás piacon, és sorban állhatnak majd az ügyfelek az idén kifutó többi támogatott hitel és program miatt is a bankoknál. Ilyen a babaváró hitel és az otthonfelújítási támogatás mellett a falusi csok is. A bank szerint az idei év emellett a hitelkiváltásokról fog szólni, mert a változó kamatozású hitellel rendelkező ügyfeleknél igény jelentkezik egy kiszámítható hosszabb kamatperiódusú termékre, így elkerülhetik a kamatemeléssel járó kockázatokat.

Az Erste a lakossági hitelpiac bővülését várja, úgy gondolják, az idei rekord év után is sokan vesznek majd fel hitelt, főleg ha a pandémiás helyzet is javul majd. Ugyancsak a lakossági hitelpiac bővülését várja az OTP Bank.

Ismét megmentették a devizahiteleseket

Hat évvel ezelőtt, 2015 februárjában a deviza jelzáloghiteleket változó kamatozású forinthitelre váltották ki. A kölcsönök kamata a három hónapos buborhoz igazodott, ami akkor 2,1 százalékos volt, jelenleg pedig ennek több mint a kétszerese. Ez azt jelenti, hogy az egykori devizahitelesek ismét emelkedő törlesztőrészletekkel számolhatnának, de a kormány a kamatstop rendelettel egyelőre megállította ezt a folyamatot. A rendelet az összes olyan jelzáloghitelest érinti, akiknek a kamatfordulója 2021. október 27. és 2022. június 30. közé esik. 

A bankok még nem számolták ki, pontosan mekkora veszteséget jelent majd nekik ez az intézkedés, az MNB becslése szerint nagyjából 30 milliárd forintot kell lenyelniük, miközben az adósok 20 milliárd forintnyi törlesztőrészlettel fizetnek majd vissza kevesebbet. A kamatstop viszont csak az év közepéig tart, onnantól kezdve ismét emelkedhetnek a törlesztőrészletek. Aki ezt el akarja kerülni, annak érdemes mielőbb fix kamatozásúra kiváltania a hitelét.

Egyelőre viszont nem tolonganak az ügyfelek a bankoknál, hogy biztonságosabbra cseréljék le a meglévő kölcsöneiket. Sem a K&H-nál, sem a CIB-nél nem tapasztalták az érdeklődés növekedését, a Takarékbanknál viszont úgy látják, egyre több ügyfél érzi szükségét, hogy hosszabb kamatperiódusú konstrukcióra váltson, és az Ersténél is nőtt kis mértékben a hitelkiváltók száma. A bankok már 2019 óta rendszeresen felhívják az ügyfelek figyelmét arra, hogy érdemes lenne fix kamatperiódusúra cserélni a változó kamatozású hiteleket, és konkrét ajánlatokat is küldenek nekik, de eddig csupán az érintettek 6,5 százaléka hallgatott erre a tanácsra.