A hitelpiac bővülésének üteme lassult összhangban a nemzetközi trendekkel. A lakossági hitelállomány 3 százalékkal, a vállalati pedig 11 százalékkal bővült 2022 harmadik és 2023 második negyedéve között.

A második negyedévben a hitelintézetek lakossági hitelállománya 98 milliárd forinttal bővült a folyósítások és törlesztések egyenlegeként, ezért júniusra közel tízezer milliárdra emelkedett a háztartások hitelállománya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közzétett kiadványából. Az éves növekedési ütem 2021 július óta fokozatosan lassult. Ez idén júniusban 3,1 százalékot tett ki, ami reálértelemben már 14 százalékos csökkenésnek felelt meg. A magas kamatkörnyezet és a bizonytalan gazdasági helyzet is nagyban hozzájárult a hitelfelvételek csökkenéséhez.

Hiteldinamikában uniós összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedünk el, a régióban azonban egy kicsit le vagyunk maradva. A babaváró hitelek 26 milliárd, az egyéb fogyasztási hitelek pedig 39 milliárd forinttal támogatták a bővülést. Ez a tendencia pedig valószínűleg folytatódni is fog, egy nemrég közzétett statisztika alapján ugyanis a lakosság nemcsak egyre nagyobb adósságot halmoz fel, de nem lakáscélra, hanem inkább fogyasztásra vesznek fel kölcsönöket. A július végi hitelállományból lakossági szinten az derült ki, hogy az áruvásárlási- és egyéb fogyasztási hitelek a teljes állomány közel negyedét tették ki, de a személyi hitelek is 13,8 százalékot.

Éves összevetésben a felére esett vissza a hitelkihelyezések volumene. A hitelintézetek 414 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződéseket a háztartásokkal a második negyedévében, ami 47 százalékos visszaesést jelent a tavalyi év azonos negyedévéhez képest.

Legnagyobb mérséklődés a lakáshiteleknél volt, a szerződések volumene pedig egyharmada volt az egy évvel korábbinak.

Ebben a szektorban az új lakás vásárlásokra és építkezésre felvett hiteleknél volt a legnagyobb visszaesés, de a használt lakás vásárlására megkötött hitelszerződések mennyisége az előző év azonos időszaki szintjének felére csökkent. Az átlagos szerződéses összeg, tehát a felvett hitel értéke azonban emelkedni tudott.

GDP arányosan nagyon rosszul állunk

A háztartási hitelállományt a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva harmadik legalacsonyabb helyen állunk az EU-ban. Csak visszafogott mértékben növekedett az állomány a megváltozott gazdasági környezet hatására. A hazai háztartási hitel/GDP mutató értéke egy év alatt 1,6 százalékponttal csökkent, ezzel 2023 első negyedévének végén 14,4 százalékot tett ki. Ezzel a számmal Magyarország után csak Románia és Lettország következik a listán az uniós országok között.

A jegybank által megkérdezett intézmények zöme változatlanul hagyta a lakáscélú hitelek feltételeit, a részfeltételeknél azonban a bankok 41 százaléka jelzett szigorítást a hitelképességi szintekben és a kamatfelárakon. A feltételekről és azok változásáról ITT részletesen írtunk.

A fogyasztási- és lakáshitel trendek megfordulása miatt a hitelintézetek az év második felében növelni tervezik a lakáscélú hitelkihelyezések összegét.

Más a helyzet a vállalatoknál

A vállalati szegmensben kétszámjegyű volt a hitelállomány bővülése a második negyedévben, 11 százalékkal bővült a vállalati kintlévőségek értéke. Számokban ez júliusig egy év alatt 1 230 milliárd forintos emelkedést jelentett a nem pénzügyi vállalatoknak.

A növekedéshez legnagyobb mértékben a nagyvállalati devizahitelek járultak hozzá. A forinthitelek 70 milliárd forintos csökkenésének, valamint a devizahitelek 228 milliárd forintos emelkedésének eredőjeként a vállalati hitelállomány 158 milliárd forinttal bővült az idei második negyedévben.

Itt sem állunk jól azonban a GDP-hez viszonyítva, az első negyedévben 17,5 százalékot tettek ki a vállalati hitelek, ami körülbelül fele az EU-s átlagnak, azonban a visegrádi országokban érdekes módon a magyarországihoz hasonló adatok jöttek ki.

Ebben a szektorban a bankok fele növelné, fele pedig szinten tartaná a vállalati- és kkv-hitelállományát az év második felében.

Kilőttek a szabad felhasználású jelzáloghitelek

Sosem kötöttek még ilyen magas összegben a bankokkal annyi szabad felhasználású jelzáloghitelt, mint a második negyedévben. A jegybank adatai szerint a termékből összesen 38 milliárd forintot folyósítottak csak április és június között, ez a korábbi években tapasztalnak majdnem duplája. Szektorszinten azonban továbbra is elhanyagolható súlyuk, ugyanis a lakossági hitelvolumennek mindössze 9 százalékát tették ki a második negyedévben.

A növekvő kibocsátás mögött egyrészt a személyi hitelekkel szemben megfigyelhető kamatelőny állhat, amely a fedezett fogyasztási hitelek felvétele felé terelheti a lakosságot a fedezetlenek felől. Másrészt a személyi hitelek majdnem dupla akkora kamatszintje is tényező lehetett az emelkedésben, sőt a magas inflációs környezetben a termék relatíve alacsony kamatlába lakossági állampapír arbitrázst is ösztönözhet.