Meghökkentő dolgok derültek ki a Magyar Honvédségről

A Magyar Honvédségnél az ország 25 helyszínén várják azokat a 18 és 50 év közötti állampolgárokat, akik elvesztették a munkájukat, és vállalják a 6 hónapos kiképzést. Az első képzések július 1-jén indulnak, az idén 3 ezer jelentkezőre számítanak, de ez bővíthető. Az illetmény havi bruttó 161 ezer forint - jelentette be nemrég Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint regisztrált álláskeresőként 331 ezer embert tartottak nyilván április végén. A KSH adatai alapján pedig február - vagyis a koronavírus-járványt megelőző időszak - óta áprilisig több mint 120 ezer fővel 428 ezer főre ugrott a potenciális munkaerő-tartalék (ebbe munkanélküliek mellett az inaktívakat és az alulfoglalkoztatottakat is beleszámolják).

Vagyis a 3 ezer fős honvédségi toborzás az állástalanok 1 százalékát, vagy még annál is kevesebb részét érintheti - ennek ellenére a kormányzati kommunikációban ez majdnem akkor nyilvánosságot kap, mint a gazdaságvédelmi akcióterv bértámogatási csomagja, amely 100 ezres nagyságrendben érintheti az embereket.

Ezreket várnak a "melegedőbe"?

A speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálati jogviszony a járványhelyzet miatt munkájukat elveszített magyar állampolgárokon segítene. Ehhez csak erkölcsi bizonyítvány szükséges, valamint megfelelés az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton, amely azonban lényegesen kevésbé szigorú, mint a hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálat, illetve az önkéntes tartalékos katonai szolgálat esetében. A Honvédelmi Minisztérium lapunknak annyiban pontosította Benkő szavait, hogy a havi 161 ezer forintos illetmény a hat hónapos kiképzés ideje alatt jár. Hozzátették, hogy a klasszikus katonai feladatok mellett, szinte valamennyi civil szakma képviselőit tudják foglalkoztatni - ezek közül korábban Németh Szilárd parlamenti államtitkár például a sofőröket, forgalomirányítókat, szakácsokat, felszolgálókat és a díszelgőket emelte ki.

A 3000 fő 25 helyszínen történő kiképzése azt jelenti, hogy egy-egy településen 120 fő részére kell megteremteni a 6 hónapos kiképzés feltételeit - mondta lapunknak Kovács Gyula nyugállományú katona, volt tüzérdandár parancsnok-helyettes, akinek aktív szolgálata alatt számtalan alapkiképzés megtervezésére és levezetésére volt lehetősége. Azokon a településeken, ahol van élő alakulat, 120 fő befogadása nem okozhat nehézséget. Ahol viszont csak a toborzóiroda az egyetlen katonai szervezet, mint például Pécsett is, komoly nehézséget okozhat 120 katona kiképzése. Vagyis szükség van egy zárt térre, ahol le lehet ültetni 120 főt, kell szabad tér, ahol fel lehet sorakoztatni 120 főt. Kellenek tantermek, ahol 20 fős csoportokban foglalkozásokat lehet tartani. Szükség van autóbuszokra, amelyek például az 50-150 kilométerre lévő lőtérre elszállítják a kiképzendőket, és így tovább. Kovács tart attól, hogy az ötletgazdák nem számoltak ezekkel a nehézségekkel, vagy eleve úgy kalkuláltak, hogy úgysem lesz 3000 jelentkező.

A speciálisan különleges tartalékos "bejáró", vagyis naponta a lakásáról utazik be a kiképzési helyére. A kiképzés első két hónapja általános lövész felkészítés, a továbbiakban "szakképzés" (lövész, tankos, tüzér, felderítő, műszaki, stb.) következne. Ez már az élő alakulatok képességeit is meghaladja, így a szakképzésre más helyőrségbe kellene utazniuk: a tankosoknak Tatára, a műszakiaknak Szentesre.

Csak tippelni lehet ez a toborzás mennyiben kapcsolódik az aktuális feladatokhoz - például a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program végrehajtásához, melynek célja, hogy a Magyar Honvédség a térség legmodernebb és legütőképesebb haderejévé váljon. A honvédség 2021-es büdzséje a tervek szerint 778 milliárd forint lesz, harminc százalékkal fog növekedni a már rekordösszegű 2020-as 616 milliárdhoz képest, tehát a haderő fejlesztési program ütemezett végrehajtásának nem lesz financiális akadálya. Valószínűbb azonban, hogy az új tartalékos-pozíciókkal a közmunka analógiájára létrehozandó "humanitárius segítségnyújtásról" van szó, amely végső soron inkább elvonja a figyelmet az alapvető feladat végrehajtásától.

Ráadásul mindezt éppen akkor vezetik be, amikor a hadsereg végrehajtó-állományát kisebb-nagyobb megszorításokkal sújtják. Áprilisban döntöttek, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt túlórázás nem számít bele a katonák éves túlszolgálati időtartamába, május elején pedig aktiválták a túlóra-törvényt: a 400 órát is átlépheti az éves túlszolgálat időkerete, szemben az eddigi 300 órával. A minap pedig egy rendeletben kihirdették, hogy az állomány tagjai számára bizonyos esetekben - köztük a határmenti feladatvégzés során - elrendelt laktanyán kívüli készenléti szolgálat után fokozott igénybevételi illetménypótlék nem jár. Ezzel a szolgálat alatt óránként mintegy bruttó 89-116 forinttól esnek el a katonák.

Miért nem vonzó a honvédségi életpálya?

2015-ben új illetményrendszert és életpályát vezettek be a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak körében, amely abban az évben átlagosan 30 százalékos illetményemelést jelentett. A katonák a következő években további, átlagosan 5-5 százalékos illetményemelés kaptak. Ezzel 2019. január 1-jére átlagban 50 százalékkal növekedett a honvédek illetménye 2015. január 1-jéhez képest. A bejelentés alapján az átlagos emelés azt jelentette, hogy nem mindenkinek az illetménye növekedett pontosan 50 százalékkal, hanem egyeseké többel, másoké ennél kevesebbel. (Például a 2018-as zárszámadási törvény szerint a szerződéses katonák illetménye az adott évi 5 százalékos illetményemelés ellenére 3 százalékkal csökkent, mert szüneteltették a határőrizetet, így azok elestek az azzal járó túlmunkadíjaktól.) Németh Szilárd szerint a honvédek 2020-ban újabb 5 százalékos emelést kapnak, amely átlagosan 12 ezer forintot jelent.

A honvédségi fizetésekről pontos képet kapni nagyon nehéz, hiszen az szolgálati időtől, rendfokozatoktól, különféle kiegészítő illetményektől, pótlékoktól és egyebektől függően eltérhet az egyes kategóriákban. A honvédség toborzóoldaláról azonban kiderül, hogy egy frissen belépett közkatona hozzávetőlegesen nettó 145 329 forintnyi illetményt kaphat, amely nem tartalmazza az összes pótlékot. Ez az alapilletmény 5 év szolgálat után - amennyiben a katona nem szerez magasabb rendfokozatot - is csak 3-4 ezer forintnyi mértékben emelkedhet.

Hogy az egyéb juttatásokról is képet kapjunk: egy másik tájékoztató szerint egy szerződéses legénységi állományú közkatona minimálisan elérhető, pótlékokat is tartalmazó nettó összilletménye érettségivel 184 799 forint. E nettó összilletmény hadnagyi rendfokozatba lépve hozzávetőleg 249 670 forintra növekedhet. Ez az összeg még mindig alulról súrolja a KSH által közölt nettó átlagkereset mértékét.

Ha azonban a Honvédelmi Minisztérium 2019-es költségvetésének fejezeti indoklására tekintünk, akkor kiderül, hogy a személyi jellegű kiadások a fenti összegeknél nagyságrendekkel magasabb ráfordítást igényeltek egy főre vetítve. (Az alábbi összegek a bérjárulékokat és a szochót nem tartalmazzák, de a 15 százalékos szja-t igen.)

Hogy az 50 százalékos életpálya illetményemelés ellenére mégsem nőtt meg a haderő vonzereje a fiatalok körében, az Kovács Gyula nyugállományú katona, a pécsi tüzérdandár egykori parancsnokhelyettese szerint azért van, mert a bérfejlesztést a meglévő állomány kapta 2015-től, az újoncoknak viszont azóta sem jár érdemben magasabb pénz. "A vonzerőt megnöveltük és a kaput bezártuk" - ecsetelte.

Mi több, a nagy fluktuációra is utalnak jelek. Orbán Viktor miniszterelnök márciusban arról adott számot, hogy 23 950 hivatásos katona, 9381 tartalékos, és 10 649 fő öt éven belül leszerelt katona van az országban, utóbbiakat szerinte még be lehet hívni szolgálatra, ha úgy kívánja a helyzet. A kormányfő ezzel "kiszivárogtatta", hogy évente átlagosan 2 ezren hagyják ott a sereget.

Miért van létszámhiány a hadseregnél?

A honvédség részletes létszámát országgyűlési határozatba kell foglalni. Az országgyűlés a 25/2018 (X.31.) határozatában 37650 főben határozta meg a tárca létszámát. Emellett részletezték az állománykategóriák létszámát is. A 24/2019 (VII.2.) OGY határozat mindössze arról szólt, hogy a tárca létszáma 37650 fő. ennyire volt részletes, egyben hatályon kívül helyezte a 2018 októberi OGY határozatot, így az állománykategóriák tervezett arányáról nem tudhattunk semmit. Végül 2019 októberében született meg a máig érvényes kormányhatározat, amely már szerényebb célokat fogalmazott meg:

E határozatoktól függetlenül jelennek meg az adott év költségvetésének HM fejezeti indoklásában létszám adatok: ez 2017-ben 25733 fő, 2018-ban 26753 fő, 2019-ben 28001 fő volt, utóbbi pedig érvényes 2020-ra is. A költségvetésekben szereplő kétezres növekményt a tiszt, altiszt avatások adatai, a toborzó irodák diadaljelentései nem igazolták. Ugyanakkor a már leköszönt Simicskó István miniszter arról nyilatkozott, hogy a békehiányok (feltöltetlen beosztások) száma meghaladta a 7000 főt. Ezt az új miniszter, Benkő Tibor is megerősítette, amikor arról nyilatkozott, hogy 7-8 ezer katonára lenne szükségünk. A hiány állománykategóriák közötti megoszlásáról nincs adat, Kovács Gyula szerint mintegy 1000 tiszt, 2000 altiszt és hozzávetőleg 4-5000 szerződéses hiányzik. A haderő lényegében a hadkötelezettség 2004-es felfüggesztése óta "sorkatona hiányos".

A probléma gyökerét a honvédség súlyos humán-struktúra torzulása - vagyis a vezetők-vezetettek arányának egyensúlytalansága - valamint az állománykategóriák közötti arány torzulása jelenti. Leegyszerűsítve:

- magyarázta.

A honvédség nem tanul az áruházláncoktól, amelyek akkor emelnek bért, amikor hiány van kasszásokból, vagy árufeltöltőkből. A hadseregnél viszont nem fizetik meg jól a végrehajtást. Ehelyett arra fókuszálnak, hogy a HM-ben, és a Magyar Honvédség Parancsnokságánál a vezetők megkapják a magasabb illetményt, a többiekre pedig úgy tekintenek, mint akik "hazafias lelkesedéséből" teszik a dolgukat - értékelt Kovács Gyula.

Az egykori parancsnok-helyettes szerint a képet még tovább torzítja, hogy a HM költségvetéséből évente mintegy 60-70 milliárd forinttal finanszírozzák a még Für Lajos minisztersége idején kiszervezett HM tulajdonú gazdasági társaságokat: a HM EI Zrt., az HM Arzenál Zrt., a HM Currus Zrt., a HM Armcom Zrt., amelyek mintegy 6-7 ezer főnyi állománya nem bevethető katona, vagyis szintén a honvédségi vízfej része. Ezek a társaságok most a Nemzeti Vagyonkezelőhöz kerültek, félő hogy a továbbiakban az áttételek miatt még drágábban fogják nyújtani eddig sem túl olcsó szolgáltatásaikat a HM részére.

A tendencia iránya nem változik

A 2019-es költségvetés fejezeti indoklásában a vezető szervek (HM, Honvéd Vezérkar) és háttérintézményeik létszáma 13818 fő, a végrehajtóké, vagyis a Székesfehérváron lévő Összhaderőnemi Parancsnokság( ÖHP) és alárendeltjeinek létszáma 14183 fő. Ha megnézzük a 2020-as költségvetés HM-re vonatkozó fejezeti indoklását, a helyzet semmit sem változott, a vezérkarból bizonyos HM-elemekből létrehoztak egy új, túlméretezett parancsnokságot Székesfehérváron Magyar Honvédség Parancsnoksága névvel.

Az ÖHP-hez képest ennek a parancsnokságnak és alárendeltjeinek a létszáma egyik napról a másikra megnövekedett 7885 fővel, vagyis ekkora létszámú "vízfejelem" ezentúl Székesfehérvár alárendeltségéhez tartozik. Amikor egy székesfehérvári önkormányzati ülésen bejelentették a Magyar Honvédség Parancsnoksága "katonavárosba" költözését a katonacsaládokkal együtt 9 ezer fős létszámnövekedést vizionáltak. Kovács helyi forrásai ugyanakkor nem tudnak tömeges költözésről: a bizonyos 7885 fő a Balaton utcában és a Lehel úton "kékülő körömmel" kapaszkodik íróasztalába és esze ágában sincs Fehérvárra költözni.

A vezető szervek és háttérintézményeik aránya a NATO-országok haderőiben jellemzően nem haladja meg az összlétszám 20-25 százalékát. Nálunk ez az arány 49,8 százalék. Erre a torz struktúrára elkölteni a haderő fejlesztési program ezer milliárdjait kockázatos vállalkozás, félő hogy a szervezet képességei a milliárdoktól nem fognak nőni, csak a pazarlása fog növekedni - figyelmeztet a szakember.