Országszerte egyre komolyabb problémát jelent a hallgatók lakhatása. 310 ezer hallgatóra kevesebb, mint 50 ezer kollégiumi férőhely jut – közölte Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke. 

A kollégiumokba minden évben túljelentkezés van, azonban a lakhatási helyzet az elmúlt években nemhogy javult volna, inkább tovább romlott. Éppen ezért a HÖOK egy országos fórumsorozatot indított. Az eddig megtartott négy fórumon a hallgatók minden helyszínen a legsúlyosabb problémák között a lakhatást említették – közölte Budai Marcell.

Áprilisban az ELTE, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), és a Semmelweis Egyetem hallgatói oszthatják meg tapasztalataikat. A fórumsorozat célja, hogy közvetlenül a hallgatóktól gyűjtsék össze a felsőoktatási élet valódi kihívásait. A vélemények alapján országos problématérkép készül, amely alapja lehet a megoldási javaslatok kidolgozásának – tette hozzá a HÖOK sajtófőnöke.

Kapcsolódó

Durva drágulás

Bár 2025 februárjában megállt a kínálati lakbérek emelkedése, országosan 0,2 százalékkal nőtt, Budapesten pedig 0,4 százalékkal csökkent a kiadó lakások bérleti díja a korábbi hónaphoz képest, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com közös lakbérindexéből.

Ugyanakkor az előző év azonos időszakinál országosan 8,6, Budapesten pedig 8 százalékkal, a 2015. évi bázisidőszakinál pedig 117, illetve 105 százalékkal voltak magasabbak a februári albérletárak

– írják. 

A reállakbérindex országosan 27, a fővárosban 20 százalékkal haladta meg a 2015. évi bázist, az előző hónaphoz mérten viszont országosan és Budapesten egyaránt csökkent. 

Miközben a kollégiumi férőhelyek ára évek óta alig változott – 15 éve 10–20 ezer forint között mozog –, az albérleti piac jelentősen elszabadult: egyes nagyvárosokban az elmúlt öt évben akár 120 százalékos infláció is tapasztalható, Budapesten pedig szinte lehetetlen 200 ezer forint alatt megfelelő lakást találni.

A helyzet súlyosságát tovább növeli, hogy a felvett hallgatók száma jelentősen emelkedett az elmúlt években.

Míg 2020-ban csupán 61 ezer főt vettek fel a felsőoktatásba, addig 2023-ra ez a szám 106 ezer fölé nőtt, és a 2024-es adatok is hasonló mértékű beiskolázást mutatnak.

A bővülő hallgatói létszám ellenére a kollégiumi férőhelyek száma nemhogy nem nőtt, hanem csökkent is az elmúlt hét évben, elsősorban az épületek átalakításai miatt, mondta Budai Marcell. A korábban többágyas szobákat sok helyen kétfős elhelyezésre alakították át, ami bár kényelmesebb környezetet biztosít, a kapacitásokat jelentősen visszaveti.

Lakhatás vagy diploma?

A lakhatás így mára nem csupán az egyetemi évek egyik legnagyobb kihívásává vált, hanem már a felsőoktatás megkezdését megelőzően is komoly kérdéseket vet fel a fiatalokban és családjaikban: megengedhetik-e maguknak a továbbtanulást? Miből tudják fedezni a megélhetést egy kollégiumon kívüli lakásban? Milyen jövő vár rájuk a végzés után – sorolta a problémákat a HÖOK sajtófőnöke. A hallgatói élet költségeinek növekedése egyre többeket kényszerít arra, hogy a tanulás mellett teljes vagy részmunkaidőben dolgozzanak – ez pedig hosszú távon a tanulmányi eredményeket és a  diplomaszerzés esélyeit is veszélyeztetheti.