A Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közösségének (MVÜK) nagyjából hatszáz cég ezer vezetője adja a bázisát, több mint hétezer részvétel volt idén az eseményeiken, így egy átfogó képpel rendelkeznek arról, hogyan látják az elmúlt évet és a következő időszakot a gazdaság meghatározó szereplői.

Az MVÜK tulajdonos-vezérigazgatója, Horváth János arról beszélt az Economxnek, hogy a 2023-as év nagyon sokrétű volt, év végi visszatekintőjükben ők a kihívások és az innováció évének nevezték a tavalyi esztendőt. Voltak olyan cégek, amik idén is tudtak eredménynövekedést elérni, nemcsak bevételben, hanem profitabilitásban is, azonban nagyon sokan voltak, akik inkább útkeresésben voltak vagy éppen visszaesést tapasztaltak.

Én személy szerint nyár derekán kezdtem el érezni egyfajta változást. A cégvezetők alapvetően azért optimisták, hiszen előre tekintenek, abban bíznak, hogy a múltban is mindig voltak kihívások, elég csak a Covidra gondolni, és azt a szituációt is nagyon sokan megoldották

– ismertette a benyomásait.

Abban látja a fő különbséget az akkori és a jelenlegi helyzet között, hogy a járvány idején tudták a cégvezetők, hogy a vakcinák érkezéséig kell kitartaniuk, most viszont nincsen egy ilyen gyújtópont, rengeteg különböző változás zajlik egyszerre a gazdaságban.

Meglátása szerint a vezető szemléletmódja és innovatív gondolkodása, a cégstratégia stabilitása, illetve a tőkeerősség határozza meg leginkább, hogy ezzel a helyzettel melyik cég hogyan birkózik meg. Ennek kapcsán nagyon sok példát láttak arra az MVÜK-nál, hogy még nehézségben levő szektorban is egy jó stratégiával lehet kiemelkedő eredményeket elérni.

A 2023-as évben a tagok beszámolói alapján úgy látja, hogy a cégek egy része már nehezen tudja beépíteni a növekvő költségeket az árakba. 2022-ben még volt egyfajta tolerancia, azonban mostanra változott a fogyasztói hangulat. Tapasztalatai szerint most érhettünk el egy határpontot, amikor már nem egyszerű továbbhárítani a magasabb költségeket, ennek következtében pedig tovább lassulhat bizonyos szektorok növekedése.  

A vezetők szempontjából ez azt jelenti, hogy sokkal többet kell gondolkodni és újratervezni, ami egyrészt nagyon megterhelő feladat, másrészt viszont lehetőséget ad a stratégiaváltásra is.

Volt olyan tagjuk például, aki tökéletes viharnak nevezte a saját személyes szituációját, amiben az infláció miatt nőnek a költségei, miközben masszív forgalomvisszaeséssel találkozik.

Ezzel kapcsolatban kiemelte a fenntarthatóság fontosságát is, amire sokan úgy tekintenek, hogy majd akkor foglalkoznak vele, ha lesz rá elég forrás és figyelem. Az MVÜK-nál azonban azt tapasztalják, hogy egyre inkább foglalkoztatja a vezetőket, hogy mi lesz két-három év múlva, beleértve a cég fenntartható működését és a tágabban vett környezeti hatásokat is. Az üzleti klubok közül elsőként az MVÜK fenntarthatósági jelentést is készített 2023-ban.

„Mi a magunk részéről törekszünk arra, hogy infláció alatti áremeléssel menjünk tovább magasabb szolgáltatásértékkel, és mindenáron keressük azt, hogy hogyan lehet adott helyzetben adott ügyfélkörnek értéket teremteni. Akiben benne van ez a fajta reziliencia, ez a fajta agilitás, az azt gondolom, hogy minden körülmények között meg fogja találni a helyét a piacon” – emelte ki egy másik fontos tényező, a szolgáltatásfejlesztés jelentőségét.

A munkaerő és a bérek kapcsán úgy látja, hogy korábban volt egy olyan konszenzus, miszerint nem szabad elküldeni az embereket, mert a Covid alatt sokan megégették magukat azzal, hogy leépítették a létszámot, majd a gazdasági visszapattanás után nem volt meg náluk a szükséges munkaerő. Ennek kapcsán azt érzékeli, hogy egyfajta minőségalapú döntéshozatal irányába indultak el a vezetők, amely lényegében azt jelenti, hogy a kulcsembereket, a jól teljesítőket kell mindenképpen megtartani, az ő esetükben kell törekedni arra, hogy versenyképes bérezést kaphassanak.

Ehhez kapcsolódik a digitalizáció és automatizálás kérdésköre is, amely nagyon foglalkoztatja a tagságukat is, ezért igyekeznek az eseményeiken ezzel is minél többet foglalkozni. Korábban az volt mondás, hogy az automatizációval és a digitalizációval csökken az emberi erőforrásigény, azonban érdemes szem előtt tartani, hogy ezeknek a folyamatoknak a hatása csak hosszabb távon érvényesül.

Én azokat a beszélgetéseket szeretem a legjobban a tagjainkkal, ahol egészen őszintén elmondjuk, hogy vannak kihívások, ezért is mertük bevállalni az évzárónkban ezt a szót, mert nemcsak a jóról kell beszélni, hanem nézzünk szembe azzal is, amink van. 2024 sem lesz sokkal könnyebb, sőt azt gondolom, hogy nagyon komoly kihívásokkal teli lesz ez az esztendő is

– mondta a 2024-es várakozásairól az MVÜK vezetője, aki szerint ilyenkor az a megfelelő megközelítés a cégvezetők részéről, hogy egy olyan fenntartható üzemmódot találjanak, amivel végig lehet vinni az évet.

A 2024-es évre komoly hatása lehet az egyszámjegyű inflációnak, valamint a beinduló gazdasági növekedésnek is, sokan viszont egyelőre inkább kivárnak, amíg nem dőlnek el bizonyos kérdések a támogatásokat és a pályázatokat illetően. Emellett a jövő szempontjából a diverzifikáltság is egy fontos tényező: a több lábon állás, az új szegmensek és értékesítési csatornák feltárása, az ügyfélelégedettségre való odafigyelés mind olyan szempontok, amelyektől stabil és fenntartható maradhat egy cég üzleti modellje a nehezebb időszakokban is.

A gazdaság szektorai közül nem tudna egy olyat kiemelni, amely kifejezetten válságállónak bizonyult az elmúlt évben. Korábban az IT volt egy ilyen terület, ahol a legfontosabb indikátor mindig az, hogy a munkaerő milyen könnyen talál magának munkahelyet, most pedig azt látjuk, hogy sokkal több idő elhelyezkedni egy szakembernek ezen a területen is.

„Én azt mondanám, hogy egyes cégek lehetnek válságállóak az egyéni stratégiáikkal. Jó gazdasági helyzetben is lehet találni ugyanis olyan céget, ami nem tud élni a lehetőséggel vagy túl nagy kockázatot vállal, amivel nem tud megbirkózni. Az igazi vezetői érték vagy tudás megtalálni az adott piaci körülmények között a lehetőséget, én erre látok nagyon jó példákat” – magyarázta Horváth János, aki szerint minden körülmények között törekedni kell arra, hogy valamilyen stratégiai területbe próbáljon meg befektetni az ember. Ők maguk például egy applikációt vezettek be idén ősszel, amely sok tagjukat arra inspirált, hogy ők is foglalkozzanak ezzel a kérdéssel.

A gazdasági szereplők körében uralkodó hangulat kapcsán arról beszélt, hogy az MVÜK rendezvényein nem tapasztalt apátiát, hanem inkább arról szóltak a beszélgetések, hogyan kellene az ügyeket kezelni és mit lehet tanulni ebből a helyzetből.

Véleménye szerint azoknál a cégeknél lehet nagyobb aggodalom, ahol nem igazán tudják, hogy mit szeretnének, nincsen stratégiájuk és tőkeerejük, illetve nincsen egy megfelelő, stabil stáb. A MVÜK csak a 100 millió forintnál nagyobb nettó árbevételű cégekre lát rá, azt azonban elképzelhetőnek tartja, hogy a mikrocégeknél és a családi vállalkozásoknál több helyen is megszülethet az a döntés, hogy még egy évet már nem fognak beletenni a működésbe, ezért befejezik a vállalkozást.

Arra a kérdésre, hogy a gazdaságban érzékelhető kevésbé derűlátó hangulatot alátámasztják-e a konkrét számok, úgy válaszolt, hogy minden évben az Optennel együttműködve elkészítenek egy elemzést, ahol megnézik, hogy a gazdaság egésze és maga az MVÜK-tagság, hogyan teljesített a legfontosabb mutatók (árbevétel, eredményesség, létszám stb.) tekintetében. A közösséghez tartozás kiemelt értékét jól mutatja, hogy ezen mutatók mentén a 2022-es pénzügyi jelentések alapján az MVÜK tagok jelentősen jobban teljesítettek, mint piaci versenytársaik.

Emellett negyedévente készítenek szintén az Optennel, illetve a Bridge Budapesttel közösen egyfajta hangulatindexet, mely a piaci átlagnál szintén magasabb optimizmust mutat az MVÜK tagsága körében. Az eddigi eredmények tehát az üzleti közösséghez való tartozást erősítik, a jövő évet pedig kifejezetten bizakodó hangulatban és lendületesen kezdik.