Idén 6,5 milliárd forintot fordítanak az otthoni szakápolásra, míg 2010-ben 3,5 milliárd forint jutott erre, válaszolta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára Ungár Péternek arra az írásbeli kérdésére, hogy „Ki látja el szakszerűen otthonukban a betegeket?”

Az államtitkár úgy fogalmaz, hogy 2017-2020 között az otthonápolásra 2,6 milliárd forint jutott,

amiből hospice-ellátásra 0,46 milliárd forintot, szakápolásra pedig 2,16 milliárd forintot fordítottak.

A finanszírozási szerződésben foglalt egy teljes szakápolói munkaidőre elszámolható vizitek száma az elmúlt 10 évben ötről nyolcra nőtt.

Az otthoni szakápolás keretében az összes vizit száma:

  • 2021-ben 1 178 531 volt,
  • 2010-ben pedig 1 090 281.

Napi 4400 forint?

Az otthoni szakápolás és hospice ellátás az egészségügy mostohagyereke - írta márciusi segélykiáltásában a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület. Az otthoni szakápolás és hospice ellátás finanszírozása kizárólag vizitdíjalapú, ami azt jelenti, hogy egyéb juttatást nem kap a terület, ez pedig több szempontból aggályos a működés szempontjából. Mint írják: a vizitdíjak 2017 óta nem változtak, nem veszik figyelembe a különböző költségek növekedését.

Az otthoni szakápolás esetén a vizitdíj összege változó 2960-3700 forint között van, az otthoni hospice ellátás esetén a napidíj 4440 forint, mely összegek magukban foglalják egy nap akár több szakember látogatását is.

A szolgálatoknak ebből kell kigazdálkodni a teljes működési költséget, a kiszállási díjat és a munkatársak bérét.

Kép: Pixabay

A hazai hospice ellátás is, ugyan úgy, mint ahogyan az egészségügyben szinte minden terület finanszírozási és humánerőforrás gondokkal küzd. A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület 2020-as évről készült jelentéséből - amelyet az egyesület saját és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján állított össze - az derül ki,

hogy hospice ellátás körüli nehézségek gyakorlatilag a 2010-es évek óta változatlanok.

Többek között azért, mert a betegek későn kerülnek a hospice-ba, nagy a tájékozatlanság főleg a háziorvosok körében a palliatív ellátásról és az anyagi nehézségek kedvezőtlenül befolyásolják a színvonalas ellátást.

Mint írják: 2005 és 2020 között, vagyis 15 év alatt egy ápolási nap átlagköltsége 1 273 forinttal, egy-egy eset ápolási költsége 30 582 forinttal nőtt.

A jelentés szerint az ellátás fontosságához képest az elmúlt tíz évben nem történt kiugró változás. Alakultak ugyan újabb hospice osztályok, a fekvőbetegeket ellátó intézményi ágyak száma 2010 és 2020 között 215-tel nőtt, a 2010-es 171 ágyról 386-ra bővült. Az otthoni ellátók, a palliatív mobil team-ek és az ambuláns ellátók száma az elmúlt 10 évben lényegében nem növekedett - írják a jelentésben.

2020-ban 7124 beteget láttak el otthonában a hospice ellátás keretében, az összes hospice ápolási napok száma a 2005-ös 28 ezerről 2020-ra 190 ezerre emelkedett, egy-egy végstádiumban lévő beteget átlagosan 27 napig ápoltak,

egy ápolási nap költsége 4900 forint körül alakult, az egy betegre jutó ápolás költsége pedig közel 131 ezer forintba került.

 

Az egészségügyben jelentkező problémákat már az Orbán-kormány is elismeri, az Európai Bizottságnak küldött jelentésében prioritásként említi meg az egészségügyben érzékelhető jelentős szakápoló- és orvoshiányt. Elismerik, hogy területi ellátási problémák is vannak a rendszerben. A hetven év felettiek száma 2027-re több mint 24 százalékkal emelkedhet 2019-hez képest, ezért az otthon ápolás rendszere is további uniós forrásokra szorul.

A NEAK adatai alapján 2020-ban a hospice ellátás esetszáma 11 931 volt, ebből 4807 volt az intézményi és 7124 az otthoni ellátás. Az otthoni ellátás – valószínűleg a Covid-időszak ágyszám csökkentése miatt – valamennyivel növekedett, az intézményi ellátás pedig csökkent az előző évhez viszonyítva.

Az ápolási napok száma 289 885 nap volt összesen, az intézményi ellátásban 99 840, az otthoni ellátásban 190 045 napon át gondozták a betegeket.

Az átlagos ellátási napok száma:

  • az intézményi ellátásban 21 nap,
  • az otthoni ellátásban 27 nap volt.

Az ágykihasználtság 73,2 százalékra csökkent a 2019-es évi 83,6 százalékról. Az ellátott betegek közül a daganatos betegek aránya közel 80 százalék volt. Az otthon ápolt betegeknek végül valamivel több, mint a fele - 54 százaléka - halt meg az otthonában.

2020-ban két új intézmény nyílt

Magyarországon 2020-ban összesen 96 intézményi és otthon hospice ellátó volt. Ezek közül 23 felnőtt, és egy gyermek fekvőbeteg ellátó intézmény vagy osztály működött, valamint 63 felnőtt és kettő gyermek otthoni ellátást végző csoport dolgozott, 2020-ban két új intézményi hospice nyílt meg: Majosházán a Református Dunamenti Kistérségi Diakónia Hospice, ahol 15 ágyon látják el a betegeket, valamint Mosonmagyaróváron a Segítő Kéz Alapítvány Hospice Házban, ahol pedig további tíz ágyon történik betegellátás. Működik három hospice mobil team, kórházi támogatói csoport és négy palliatív járóbeteg ellátás is.

Kép: Hospice.hu

Még a WHO-s ajánlást sem érjük el

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO ) adatai és az európai becslések alapján 1 millió lakosra minimum 50 palliatív ággyal kell számolni, ami 10 millió lakos esetén 500 ágyat jelent, Magyarországon ennek alig több mint kétharmadát értük el.

Mi az a palliatív ellátás

A palliatív ellátás olyan támogató kezelést jelent, ahol a haldokló, végstádiumban lévő beteg fájdalmát csillapítják, a szenvedését mérséklik pszichoszociális és spirituális támogatással, mely mind a beteg, mind hozzátartozók életminőségét javítja.

2020-ban az otthoni ellátásban 1621-en dolgoztak, 2020 decemberében a NEAK szerződések alapján: 170 orvos, 205 gyógytornász, 963 ápoló, 80 dietetikus, 44 pszichológus, 71 mentálhigiénés szakember, 66 szociális munkás és 22 fizioterápiás szakember – derül ki a hospice.hu adataiból.