Tavaly január-szeptemberben a kormányzati szektor hiánya 109,7 milliárd forint, a GDP-hez viszonyítva 0,4 százalékos volt. Az egy évvel korábbihoz hasonlítva a deficit 548 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,3 százalékponttal csökkent.

A háromnegyedéves adatokhoz hozzátartozik, hogy az októberben kiadott jelentést felülvizsgálva, a második negyedévi 23,1 milliárd forintos deficittel szemben már arra az időszakra is 39,1 milliárd forint szufficitet számolt a KSH.

A bevételek harmadik negyedévi 5,2 százalékos növekedéséhez az áfabefizetések 8,2 százalékos emelkedése 63,6 milliárd forinttal járult hozzá, a tb-hozzájárulások 7,8 százalékos emelkedése pedig 80,3 milliárd forint bevételi többletet jelentett. A termelési és importadók, az áfát is beleértve, 6,2 százalékkal emelkedtek, ami a forgalmi adón kívül még 30 milliárd forinttal növelte a bevételeket. A jövedelemadó-bevételek 2,9 százalékos emelkedése 15 milliárd forint többletet hozott a 2014 harmadik negyedévi bevételekhez képest.

A kiadások mindössze 0,3 százalékos (10,7 milliárd forint) növekedése ellenére a munkavállalói jövedelmek 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, ami 39,1 milliárd forintos növekedés, a felhalmozási kiadások (beruházások) 2,1 százalékos emelkedése alig 10 milliárddal növelte a terheket. A kamatkiadás 7,0 százalékos csökkenése 22,5 milliárdos megtakarítást hozott, a folyó felhasználás 0,5 százalékos lefaragása 2,9 milliárddal járult hozzá a negyedéves szufficithez.

A friss adataok alapján a tavalyi éves deficit akár egy százalékponttal is alacsonyabb lehet, mint a kormány által tervezett 2,4 százalék. Ez is mutatja, hogy a kormány jelentős költségvetési mozgástérrel rendelkezik - állapította meg Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője.

Jelentősen bővülnek a bevételek, amit a munkaerőpiac javulása, a fogyasztás bővülése és a gazdaság fehéredése is támogat. A kiadási oldalon a személyi és a beruházási kiadások emelkedését ellensúlyozza a kamatkiadások drasztikus csökkenése - mondta Balatoni.