Az ünnepi asztal díszeit, a tojáskeresés és locsolkodás ehető, iható kellékeit a megtévesztés szempontjából ellenőrizték a szakemberek. A termékek összetételét a kötelező rendelkezésekhez mérve vetették egybe a címkén feltüntetett tájékoztatással.
Kiemelték, hogy a húsz vizsgált húsvéti csokoládéfigura mindegyike eleget tett a Magyar Élelmiszerkönyv csokoládé megnevezésre vonatkozó előírásainak. Négy árucikk tartalmazott a megengedett, legfeljebb öt százalékos arányban kakaóvajtól eltérő növényi zsiradékot, ezt a csomagoláson jól láthatóan jelezték. A termékek valós zsírtartalma kivétel nélkül összhangban volt a címkén szereplő tápértékjelöléssel.
Az élelmiszerkönyv szerint 58 százalék nedvességtartalomra vonatkoztatva a nyers sonka 5 százalék, a főtt sonka 3,5, a gépsonka 2,7 százalék sót tartalmazhat. A vizsgált húsz sonka közül négy nyers és egy főtt termék sótartalma haladta meg az előírt értéket. A fogyasztóvédelmi hatósági eljárások folyamatban vannak, a megbukott árucikkek csak a sonka megnevezés eltávolítása után, egyéb húskészítményként forgalmazhatók. A húsvéti laborvizsgálat részletes eredményei a fogyasztóvédelmi portálon érhetők el.
Keszthelyi Nikolettát, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: a fogyasztóvédelem országszerte 400 üzletet ellenőrzött próbavásárlásokkal. A boltok mintegy harmadánál találtak kifogásolnivalót, a hiányosságok miatt több mint 2 millió forint bírságot szabtak ki.
Tipikusnak tekinthetők az árfeltüntetéssel kapcsolatos mulasztások, leggyakrabban az, hogy egyáltalán nem írják ki az eladási árat vagy a vásárló által fizetendő összeg helyett csak az akció mértékét jelzik. Megnyugtató ellenőrzési tapasztalat, hogy a kereskedők szinte minden esetben eleget tesznek nyugtaadási kötelezettségüknek.