Miért kapunk 2 számlát kicsekkoláskor, és mire jó az idegenforgalmi adó?

Közeleg a húsvét, ezzel együtt hamarosan beindul a turizmus, elmegyünk „hosszúhétvégézni”, majd a jó idő beköszöntével megindulunk nyaralni. Szállásfogláskor pedig újra és újra felmerül a kérdés: miért kell a számlán kívül egy másik számlát is kifizetni? 

A másik összeg – amely jelen esetben az idegenforgalmi adót (ifa) takarja – nem átverés, nem húznak le bennünket, nem annyit kérnek el tőlünk, amennyit éppen gondolnak, és ami a legfontosabb: ezt az egészet nem a szállásadónk találta ki, hogy megkopasszon minket.

Tudni kell, hogy az ifa beszedésével szállásadónk súlyos törvényi kötelezettségét tartja be, és az általunk számára kifizetett összeggel neki is el kell számolnia saját önkormányzata felé.

Mivel rengeteg turista számára még mindig nem tiszta a kép, az Economx most elmagyarázza, mi az az idegenforgalmi adó, kinek kell, illetve nem kell befizetnie, és hogy mi alapján számítják fel.

Mi az az idegenforgalmi adó és kire vonatkozik a megfizetése?

A Nemzeti Jogszabálytár szerint adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Kinek megy ez az adó és miért van szükség rá?

Az idegenforgalmi adót szállásadónkon keresztül annak a településnek az önkormányzatának fizetjük, ahol megszálltunk.

Ezzel az a cél, hogy az adott település részesüljön az általa üzemeltetett szálláshelyek használatából, ezzel forrást – így lehetőséget – teremtve arra, hogy további infrastruktúrát hozzon létre a hely turisztikai vonzerejének növeléséhez.

Általában az olyan helyeken számolhatunk magasabb ifá-val, ahol nagyobb a fizetőképes vendégforgalom és az átlagosnál több a külföldi turista, így például a balatoni vagy soproni térségben. 

Nemcsak a vendégforgalmon múlik az árszabás, hanem a település méretétől is függ, hiszen a nagyobb városoknak magasabb költségük is van, mint például szemétszállítás, közvilágítás, közterület fenntartás.

Ki mentesül az IFA megfizetése alól?

• Olyan állampolgár, aki még nem töltötte be a 18. életévét. 
• Az a személy, aki gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesül vagy szociális intézményben ellátott.
• Az is mentesül, aki a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a közszolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély.
• Nem kell fizetni annak, aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, illetve hozzátartozója. 
• Az egyházi jogi személy tulajdonában lévő építményben, telken vendégéjszakát – kizárólag az egyházi jogi személy hitéleti tevékenységéhez kapcsolódó részvétel céljából – eltöltő egyházi személy. 
• Honvédelmi vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szervek állományába tartozó személy hozzátartozója, ha a vendégéjszakát az állomány tagjának látogatása miatt tölti a szolgálatteljesítés vagy a munkavégzés helye szerinti településen lévő, a honvédelmi vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szerv rendelkezése alatt álló, szolgálati érdekből fenntartott szálláshelyen, feltéve, ha a településen való szolgálatteljesítés, munkavégzés időtartama legalább egybefüggő 30 nap. 

Mi alapján fizetünk?

Kijelentkezéskor azon múlik, hogy milyen számlát kapunk, hogy hány darab vendégéjszakát töltöttünk a szálláson. Ezt azonban nem szoba után, hanem személy alapján fizetjük, tehát minden vendégnek ki kell fizetni valamennyi ott töltött éjszaka után az adót, kivéve azoknak, akik mentesülnek alóla.

Ha tehát például egy 4 tagú család két 18 éven aluli gyerekkel vette igénybe a szálláshely-szolgáltatást, akkor anyu és apu fizet minden egyes éjszaka után külön-külön, de a két 18 éven aluli gyerek után nem számolnak fel adót.

Mekkora adót számítanak fel?

Az önkormányzatoknak két lehetősége van megszabni az ifa-tarifát:

• az eltöltött vendégéjszakák utáni fix összegben;
• vagy a szállásdíj százalékában kerül meghatározásra. 

Erről a helyi képviselőtestület dönt, de az idegenforgalmi adó mértékéről is ők hoznak döntést az ülésen. Az ifa összege nincs kőbe vésve, évről-évre újratárgyalhatják az összegét. 

Készpénzzel, bankkártyával, SZÉP-kártyával fizethetek?

Az idegenforgalmi adót többféleképpen is kifizethetjük. Készpénzzel, bankkártyával, sőt még banki átutalással is megtéríthetjük ezt a költséget, azonban a jogszabály szerint SZÉP-kártyával, illetve más, kizárólag a szállásdíj kifizetésére felhasználható juttatásból nem vonhatjuk le.

Fontos tudni továbbá, hogy az adót mindenkor forintban kell kifizetnünk, még akkor is, ha a szálláshely éjszakánkénti árát euróban határozták meg.