A fővárosi közösségi közlekedés jegyárbevétele a koronavírus-járványt megelőzően, 2019-ben még 67 milliárd forint volt, 2020-ban a korlátozások miatt ez 45 milliárdra csökkent. Ennek a bevételnek közel 60 százalékát a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a jegyautomatáival éri el. Ezeket a cég 2014-ben vásárolta a T-Systemstől, a többségében német tulajdonú Magyar Telekom Nyrt. leányvállalatától - írja a G7 az automaták további üzemeltetésével kapcsolatos mizériát elemző cikkében.
BKK-nál korábban abban gondolkodtak, hogy az egész rendszert lecserélik, de maguk az automaták még kiválóan működnek, ezért felesleges lett volna új eszközök beszerzése. Ezért 2021. január 5-én kiírtak egy tendert az üzemeltetésre, amit azonban visszavontak március 27-én. Arra hivatkoztak, hogy a járvány miatti utazási korlátozások miatt a nemzetközi tender tárgyalásos szakaszát nem lehetett volna megtartani. Ez a tender 2023 végéig tartalmazott volna üzemeltetést, illetve az automaták hardverének és szoftverének cseréje is része lett volna. A szerződés becsült összértéke 9,1 milliárd forint volt.
Június 8-án újból kiírták az eljárást, majd július 14-én visszavonták. Ebben az üzemeltetés mellett már nem szerepelt a hardver- és szoftverfejlesztés, mert azt egy külön eljárásban akarták megversenyeztetni. Az üzemeltetésre szánt keretösszeg 1,6 milliárd forint volt. Végül a 2020-as szerződésmódosítás szerint az üzemeltetés év végéig marad a T-Systemsnél.
A G7 piaci forrásai szerint nagy volt az érdeklődés az automaták átépítése és fejlesztése iránt, több hazai vállalkozási saját megoldást dolgozott ki. A közbeszerzési portál tanúsága szerint a T-Systems mellett az ügyfélhívó és fizetési rendszerekkel foglalkozó Smart Up Kft., a közlekedési informatikában jártas Entegro Kft., a közösségi közlekedésben és ügyfél-tájékoztatásban dolgozó New Line Kft. is bejelentkezett. Ez utóbbi ugyan szakmai érdeklődő, de a Deltagroupon keresztül a magyar állami MVM többségi tulajdonában áll. A Traco Zrt. is bejelentkezett, amely az Átlátszó.hu szerint túlárazottnak tűnő közbeszerzésekben tűnt fel.
A tender visszavonásában szerepet játszhatott a NER-hez köthető szereplők megjelenése, ami egy közbeszerzési eljárás elhúzódásához, a jogorvoslatok végeláthatatlan sorához is vezethetett volna. A BKK félelme talán nem is teljesen légből kapott, ha azt vesszük, hogy az automatákban is használt hőpapír-tendert háromszor írták ki, és még 50 milliós bírságot is kaptak a Közbeszerzési Döntőbizottságtól.