Az egymást követő magyar kormányok az elmúlt két évtizedben ahelyett, hogy a nemzetközi gyakorlatban többé-kevésbé bevált rugalmas korhatár elvét alkalmazták volna vagy alkalmaznák a magyar nyugdíjrendszerben, ehelyett vagy a nagyon engedékeny, vagy nagyon merev szabályokkal igyekezték a nyugdíjba vonulás időpontját meghatározni. Pedig a nyugdíjrendszerek működésben is működik az a közgazdasági elv, miszerint a piaci elven működő elosztás, vagyis az egyének élethelyzetüknek megfelelő saját döntése hatékonyabban működik, mint az adminisztratív elosztás - olvasható a Közgazdasági Szemle decemberi számában megjelent Nyugdíjba vonulási szabályok Magyarországon - nyertesek és vesztesek című tanulmányban, amelyet az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának kutatói - Czeglédi Tibor, Simonovits András, Szabó Endre és Tir Melinda - jegyeznek.

Míg 2012 előtt az engedékeny szabály egészítette ki a fő szabályokat, amelynek eredményeként  35-40 éves munkaviszonnyal szinte bárki nyugdíjveszteség nélkül előrehozott nyugdíjba mehetett, ezzel szemben 2012 utáni merev struktúrában megjelent a kivételezés, a Nők 40 programban. E kedvezmény keretében minden nő, akinek jogviszonya - nem feltétlenül a munkában töltött évek száma - eléri a 40 évet csökkentés nélküli előrehozott, nyugdíjat kaphat.

Kiszámíthatatlanság, előre menekülés

A magyar nyugdíjazási szabályok kiszámíthatatlanul váltakoztak a rendszerváltás óta eltelt bő 25 évben, ami hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozók zöme a lehető legkorábban nyugdíjba vonult - függetlenül a "büntetés" mértékétől. Ezt a folyamatot erősíthette a folyamatos nyugdíjkorhatár-emelés, amely a nőknél 55, a férfiaknál 60 évről indult és majd 65 évnél áll meg a jövőben. További adalék volt a korai nyugdíjba vonuláshoz, hogy a továbbdolgozás az általános korhatár elérésig nem, vagy alig növeli a nyugdíjat - vagyis nem éri meg tovább dolgozni, hisz korábbi nyugdíjazással is teljes értékű nyugdíjra lehet szert tenni.

A 2012 előtti engedékeny nyugdíjba vonulási rendszer túlzott terheket rót a költségvetésre - vagyis a járulékfizetőkre. Ám az Orbán Viktor vezette kormány nem egy rugalmas rendszer kialakítása mellett tette le volna a voksát, amely képes kezelni az eltérő élethelyzeteket, ugyanakkor fenntartható, hanem 2012-ben megszigorították a korhatárokat, megszüntették annak rugalmas értelmezését, ám azonnal egy hatalmas kivételt emeltek a rendszerbe a Nők 40 keretében.

Nyertesek a nők - vesztesek a nők és a férfiak

A Nők 40 bevezetésével és az előrehozott nyugdíjazás kivezetésével a magyar rendszerben szükségtelenül magas lett a vesztesek és a nyertesek aránya - fogalmaznak a kutatók. A Nők 40 bevezetése óta a nők közül sokan 58-60 éves korukban korukban nyugdíjba vonulnak és ezzel aránytalanul nagy nyereségben részesülnek: nem kell kifizetniük a 62-63 éves korhatárhoz képest - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő - 18-30 százalékos maluszt, vagyis nyugdíjcsökkenést.

Hasonlóan nagy azon, 61 éves korukra 39 éves jogviszonyt összegyűjtő és nők - és akár ennél nagyobb szolgálati időt összegyűjtő férfiak - aránya, aki viszont semmilyen levonással nem mehetnek nyugdíjba - ők a nagy vesztesei a 2012-es nyugdíjpolitikai változásoknak. A kutatók szerint e feszültségek a nyugdíjrendszeren belül az általános korhatár emelésével a jövőben tovább fokozódhatnak. Hisz a nők továbbra is nyugdíjba vonulhatnak 58-60 évesen - miközben a korhatár 65 évre emelkedik, vagyis akár 7 évvel korábban fejezhetik be a járulékfizetés és kaphatnak nyugdíjat.

A rugalmatlanságot a kormány is felismerte és megpróbál "barkácsolni" a rendszeren: a Nők 40 plusz program keretében állami támogatással segítenek munkát keresni azon hölgyeknek, akiknek csak pár hónap/év kell a negyvenéves jogszerző idő eléréshez - ahelyett, hogy megnyitnák számukra a rugalmas nyugdíjazás lehetőségét, csökkentett nyugdíjjal.

Nem minden nő jár vele jól

A Nők 40 programban részvevők heterogén csoportok alkotnak: "az életkor (és a mögötte feltételezhető iskolai végzettség) szerinti bontásban meg lehet különböztetni egy, az átlaghoz képest rosszabb helyzetű (54-56 éves) és az átlaghoz képest jobb helyzetű (58-59 éves), kivételezettnek tekinthető csoportot, az utóbbi tagjai leginkább a korábbi előnyugdíjasokra hasonlítanak. Már 2016-ban minden folyamatosan munkaviszonyban álló, egyetemet végzett nőnek az egyetemi évek nélkül is megvan a 40 éves jogviszonya a korhatár elérésekor, s aztán már a további korhatáremelés szigorúan nem érinti - fogalmaz a tanulmány - vagyis a jelenlegi rendszer ezen nők esetében a minél korábbi nyugdíjazásra ösztönöz.

A tanulmány szerint a Nők 40 program jelentős kedvezményt nyújtott számos nőnek, ugyanakkor súlyos és inkorrekt elvonást jelentett ugyancsak sok nőnek. A programon kívüliek esetében az előrehozott nyugdíjba vonulás megtiltása már most is jelentős feszültséggel jár, és az általános nyugdíjkorhatár további emelése miatt hamarosan elviselhetetlen feszültségeket fog okozni.

Meg kell szüntetni

Éppen ezért a kutatócsoport "érdemes lenne" megszüntetni a Nők 40 kedvezményt és gondos vizsgálatokkal, elemzésekkel - nem pedig ad hoc módon, ahogy e program bevezetése történt hatástanulmányok nélkül, anno ( a szerk.) -  és megalkotni az új, a jelenleginél rugalmasabb nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályokat. A kutatók azt javasolják, hogy hozzák vissza a korábbi rugalmas nyugdíjazási szabályokat úgy, hogy ahhoz megfelelő bónusz/malusz rendszer társuljon. Vagyis a korhatár előtti nyugdíjba vonulás nyugdíjvesztéssel, míg a későbbi nyugdíjazás magasabb kezdőnyugdíjjal járjon.

Csak így alakítható ki ugyanis egy olyan nyugdíjrendszer, amely bizonyos korlátok között teret enged a személyes választásnak, ugyanakkor társadalmilag és gazdaságilag is fenntartható - fogalmaznak a közgazdászok. Minél tovább halogatja a kormány a rendszer megszüntetést, annál nagyobb feszültségeket visz a nyugdíjrendszerbe, hisz nő kedvezménnyel nyugdíjba vonuló száma, amit gerjeszt a nyugdíjkorhatár emelése - olvasható a tanulmányban.

Mibe kerül?

A tanulmány nem tér ki rá, de fontos megjegyezni, hogy Nők 40 megszüntetése a szigorú értelemben vett nyugdíjbiztosítási/nyugdíjpolitikai szakértőkön kívül eddig senkiben sem merült fel, ellenben vannak olyan (politikai) csoportok, amely a program kiterjesztésért kampányolnak - a férfiak javára. A nyugdíjrendszerben elvileg lenne helye a nemi diszkrimináció számára - ám a férfiak javára, hisz az ő életesélyeik ezt indokolnák. Ennek ellenére a magyar nyugdíjrendszertől idegen a férfi és női járadék bevezetése, elfogadott az uniszex nyugdíjjáradék. Ezzel az elvvel ment szembe a női korkedvezmény, amelynek bevezetése ebben a formában nem volt indokolt - az igazából egy politikai akció volt a kormány részéről -, épp ezért a megszüntetése is csak politikai akció lehet.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint 2015 végén 136 263 ember kapott átlagosan havi 117 351 forintos nyugdíjat a Nők 40 program keretében - így ez egyetlen évben 191,88 milliárd forintos pluszkiadást jelentett. A létszámnövekedéssel az összeg az idén már elérheti a 200 milliárd forintos plusz nyugdíjkiadást, miközben a teljes nyugdíjkiadás évi 3000 milliárd forintra rúg. Könnyen belátható, hogy a Nők 40 kedvezmény kiterjesztése a férfiakra további évi több száz milliárdos kiadással járna - mindez felesleges terhet róna s nyugdíjrendszerre, az adófizetőkre és hosszú távon fenntarthatatlan volna.