Így áll a kormány nagy biznisze

A válaszban Tállai végigveszi, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága adja ki a közvetítő vállalkozásoknak a jóváhagyást. Ezen vállalkozásokkal az ÁKK Zrt. köteles szerződést kötni a letelepedési magyar államkötvény (LMÁK) forgalomba hozatalára. Az ÁKK-nak a szerződések megkötésekor, illetve felmondásakor nincs mérlegelési joga.

Az ÁKK-val az LMÁK forgalomba hozatalára szerződött vállalkozások egyedi jegyzési adatairól Tállainak nem tudott információt szolgáltatni, arra hivatkozva, hogy az értékpapírtitok. Az összesítés szerint a négy év alatt összesen 17 ezer 9 darab kötvény kelt el.

Egy-egy tartózkodási, illetve letelepedési engedélyért 2013-ban és 2014-ben 250 ezer euró értékű kötvényt, míg 2016-ban hat darab 50 ezer euró értékű kötvényt kellett lejegyezni a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény értelmében - hívta fel a figyelmet Tállai. Átmenetileg 2015-en 250 ezer és 300 ezer euró összegben is volt értékesítés - a kérelem beadási dátumától függően.

Az LMÁK legalább ötéves futamidejű, kamatszelvény nélküli magyar államkötvény, a magyar állam a futamidő végén a névértéket fizeti vissza, és a kötvényt kamattal csökkentett, diszkont árfolyamon bocsátják ki. A kettő közötti különbség a kötvény hozama. Az állam egyéb jogcímen nem fizet a vállalkozásoknak - folytatta a fejtágítást Tállai.

A kötvény népszerűsítését és értékesítését azért nem az állam végzi, mert az adott országokat, illetve kultúrákat jobban ismerők hatékonyabban tudják megszólítani az érdekelteket - szól a magyarázat. Márpedig közvetítő cégek hiányában az államnak kellene forgalmazói hálózatot kialakítania és fenntartania - mindez pedig tetemes költségekkel járhatna, ezt pedig nem kívánjuk ráterhelni a magyar adófizetőkre - fogalmazott az államtitkár.

Az ÁKK január közepén jelentette be, hogy - a kedvező finanszírozási helyzetre való tekintettel - lezárja az LMÁK értékesítését, a kötvények vásárlására a 2017. március 31-ig benyújtott kérelmek esetében lesz lehetőség.

Majd Rogán Antal kabinetminiszter, a program kitalálója december elején már utalt arra, hogy csak 2017-ben szüntetik meg letelepedési államkötvényeket.

A letelepedési államkötvények kivételesen stabil forrásnak számítanak, az 5 éves futamidő alatt az értékpapírokat nem lehet eladni, így a tőkéjüket nem tudják kivonni a befektetők a kötvény lejárata előtt, amennyiben szeretnék megtartani a letelepedési engedélyüket az ide érkezők - vette védelmébe a konstrukciót még 2016. november végén az NGM. Igaz, ehhez a biztonsághoz a magyar állam a piacinál alacsonyabb áron jutott hozzá. A jogszabály szerint ugyanis a letelepedési kötvény hozama másfél százalékponttal alacsonyabb, mint az 5 éves magyar eurókötvény másodpiaci hozama, de minimum két százalék. Az eddig kibocsátott letelepedésikötvény-állomány több mint fele a piacinál kedvezőbb kamatozású. Így ezen letelepedési kötvények után körülbelül 20 millió euróval (7-8 milliárd forinttal) kevesebb kamatot fog az állam kifizetni, mintha ezt a forrást szokásos devizakötvény-kibocsátáson gyűjtötte volna.