A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a KSH adatismertetése után kiadott értékelése szerint az infláció emelkedését alapvetően az üzemanyagok árindexének változása okozta. Az inflációs alapfolyamatokat megragadó, a jegybank által számított inflációs alapmutatók - a keresletérzékeny és a ritkán változó áru termékek éves inflációja - szintje továbbra is visszafogott inflációs környezetre utal - közölte kedden az MNB.
A költségváltozásokra érzékenyebb élelmiszer és energiaárak az elmúlt hónapok benzinár emelkedése ellenére összességében továbbra is az árcsökkenés irányába hatottak. Áprilisban az üzemanyagok ára 4,3 százalékkal nőtt az előző havival összehasonlítva, és éves összevetésben 4,0 százalékponttal kisebb, 10,8 százalékos csökkenést mutatott mint márciusban.
Az 1,5 százalékos maginfláció a januári szinttel azonos, amikor az utóbbi években már kiugróan magasnak számító 0,9 százalékos volt az éves infláció. Az MNB által számolt három inflációs alapmutató mindegyike emelkedett áprilisban. Az indirekt adóktól megszűrt maginfláció indexe 0,3 százalékponttal, 1,3-ra, a keresletérzékeny termékek inflációja 0,2 százalékponttal, 1,7 százalékra, a ritkán változó árú termékek inflációja 0,1 százalékponttal, 1,8 százalékra nőtt. Az adóktól szűrt maginfláció mutatója a januárival megegyező szintre emelkedett, a másik két mutató pedig 0,2 százalékponttal még alacsonyabb annál.
A maginfláció emelkedését magyarázza, hogy az iparcikkek éves inflációs rátája márciushoz képest emelkedett, és az elmúlt másfél év átlagánál továbbra is magasabb szinten van. A havi áremelkedés a mobiltelefon és internet tarifák változása miatt a piaci szolgáltatásoknál is magasabb volt, mint a korábbi években. Miközben a feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árai a márciusi csökkenés után áprilisban emelkedtek, a feldolgozatlan élelmiszereké lényegében nem változott.
Az iparcikkek árazását a mérsékelt importárak árleszorító hatása, valamint a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet kettős hatása alakítja. Elsősorban a nem-tartós iparcikkek inflációja mutatott gyorsulást márciusról áprilisra, ám ezt a volatilis árdinamikájú repülőjegy-árak számottevő emelkedése és emellett a sportszerek és játékok áremelkedése váltotta ki. A tartós iparcikkek árszintje az MNB szerint csökkent, amit alapvetően az új és használt személygépkocsik ármozgásával, a drágulás lassulásával magyarázott az elemzésében. A KSH adatai szerint az új autók éves áremelkedése a márciusi 2,1-ről 0,8 százalékra, a használtaké 8,8-ról 6,8 százalékra fékeződött.