A rezsicsökkentés a kormány becslései szerint négy év alatt több lépésben átlagosan 25 százalékkal vitte le a gáz, áram és távhő árát. De még mindig jelentős azoknak a száma és aránya, akik elmaradnak a rezsiszámlákkal a tartozások összege is jelentős. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2017 évi eleji összeállítása szerint az egy évnél régebben tartozók száma az áram esetén háromszázezer, a gáznál harmincötezer és távhőnél negyvennégyezer fogyasztót érint.  A szolgáltatásból kikapcsolt lakossági felhasználók száma meghaladja a százezret. Az éven túli tartozások összege 28 milliárd forint felett van, írja közleményében a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi).

A szervezet azt is kiszámolta, hogy az energiaszámlák és a lakásfenntartás kiadásai egy átlagos magyar ráfordításainak 25 százalékát teszik ki, miközben nominálisan nézve a legolcsóbban jutunk az áramhoz, a gázhoz és a távhőhöz. Emiatt a rezsicsökkentés önmagában már nem megoldás a háztartások kiadásainak csökkentésére. Ezért javasolják a MÉASZ-szal együtt az energiahatékonysági fejlesztéseket is.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet 2016 év végi kutatása szerint a magyar háztartások 24 százaléka felismerte ezt a költségcsökkentési lehetőséget: 920 ezer háztartás szeretne a következő öt évben valamilyen energia-megtakarítással járó felújítást végezni. A felújításra viszont már keveseknek marad tőkéje: az érintettek 84 százaléka azt mondja, hogy pénzhiány miatt nem tudja végrehajtani a beruházást. 2016-ban mindösszesen 3500 családi ház, 2015-ben pedig 14 ezer társasházi otthon programszerű energetikai megújítását tudta támogatni a kormány az Otthon Melege Program keretében.

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) ezért Hazai Hatékonyság 2.0 címmel a lakóépületek korszerűsítését ösztönző javaslatcsomagot mutatott be. Az egymással kombinálható intézkedések egyszerre ösztönzik a széles körű lakossági igénybevételt, a tartós rezsicsökkentést, a gazdaságfehérítésen keresztüli költségvetési pluszbevételeket és a nemzeti energiamegtakarítási vállalások teljesülését. A MÉASZ számítása szerint amennyiben a fejlesztést tervező közel egymillió háztartásnak csak a fele végezne el egy "CC" energetikai szintű komplex felújítást, akkor már 2017-ben is több, mint 39 ezer korszerűsített lakás, és legalább 100 milliár forintnyi nettó beruházási érték jönne létre. Ezen túl mintegy 10 ezer főnyi többlet-foglalkoztatás is megvalósulna 2016-hoz képest és 20 milliárd forintnyi államháztartási többletbevétel is keletkezne, még a javasolt ÁFA-visszatérítés mellett is.

"Az energiahatékonyság olyan láthatatlan erőforrás, amelynek fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül lehet csökkenteni a rezsiszámlákat.  Szükség van olyan összehangolt, hosszú távú, államilag támogatott és az eddigieknél jelentősebb keretösszegű lakossági programokra (támogatásokat és hitelt beleértve), melyek arra ösztönözik a családokat, hogy belefogjanak otthonaik energiahatékonysági korszerűsítésébe. Ez a nyilvánvaló környezeti előnyökön túl a magyar költségvetés hasznára is válik." - idézik a közleményben Szalai Gabriellát, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetőjét.