A Budapesti Corvinus Egyetemről nem lehet azt mondani, hogy a kommunista bajkeverők meleg ágya lenne, vagy hogy bármiféle nosztalgiát táplálna az átkos szocialista rendszer iránt. A diákok mégis sajnálják, hogy az egyetem vezetősége eltávolíttatta Karl Marx méretes bronzszobrát a Fővám téri főépület aulájából - kezdi budapesti tudósítását az AFP. A rendszerváltás idején a múlt számos hasonló jelképe, Lenin-szobrok és társaik tűntek el a közterekről, ám Marx szobra megúszta a tisztogatást.

Meg kell erősíteni corvinusos önazonosságunkat, ami jelenleg még hiányzik - indokolta a hírügynökségnek nyilatkozva az egyetem vezetőségének döntését Rostoványi Zsolt rektor. A Marx-szobor nem tartozik hozzá ehhez az identitáshoz. Sok diák, akik a rendszerváltás után születtek, nem értenek egyet vele. Szerintük szégyen, ami történt. A szobor ugyanis az elmúlt másfél évtizedben átalakult egyfajta kabalává, poénok forrásává, turistalátványossággá.

A hallgatók készítettek egy fotót a szobor mellett akkor, amikor beiratkoztak, és akkor, amikor megkapták a diplomájukat. Az utóbbit tartalmazó hengert sokszor a szobor kezébe tették, mintha Marx adná át azt nekik. Egy diák beszámol arról is, hogy a bulik idején italokat helyezek a szobor kezébe egyfajta pincérré téve a 19. századi radikális baloldali közgazdászt, mások Valentin-napi plüss-szívek átnyújtására használták a szobrot, amely találkozóhelyül is szolgált, hiszen mi sem egyszerűbb, mint azt mondani: Ok, találkozzunk Marx előtt.

Nem ilyen egyszerű

A szobor sorsa azonban komolyabb kérdéseket is felvet Magyarország állapotáról - véli az AFP tudósítója. Rostoványira politikai nyomást gyakorolt a kormány, amikor Rétvári Bence államtitkár januárban nyílt levélben követelte a Marx-szobor eltávolítását. Arra hivatkozott, hogy a Marx rasszista volt és osztályharcot hirdetett, illetve hogy a német gondolkodó fektette le egy embertelen, esetenként tömeggyilkosságokra vetemedő diktatúra alapjait.

Mások szerint a szobor elmozdítása része Orbán Viktor miniszterelnök forradalmának, amely - szemben Marx elméleti munkákban kimerülő tevékenységével - nem csupán szavakban, hanem gyakorlatilag is gyökerestől formálja át a tízmilliós Magyarországot. Az antikommunista radikálisból megrögzött konzervatívvá átalakult, 51 éves Orbán - aki áprilisban másodszor aratott földindulásszerű választási győzelmet - láthatóan eltökélt abban, hogy a baloldal több évtizedes kétbalkezes uralma után megreformálja országa gazdaságát, intézményeit, szociális karakterét.

Megesküdött

Az ötgyermekes Orbán nemrégiben ünnepélyes ígéretet tett arra, hogy létrehoz egy illiberális demokráciát és sikeres modellként magasztalta Vlagyimit Putyin Oroszországát. Ennek alapján nem kevesen populista autokratának minősítették. A független média visszaszorítását követő logikus lépésként legutóbb a külföldi finanszírozású civil szervezeteket vette célba, amelyek tagjait fizetett külföldi aktivistáknak tartja.

Az elmúlt hetekben a rendőrség számos ilyen szervezetnél tartott házkutatásokat pénzügyi visszaélésekkel vádolva vezetőiket. A Human Rights Watch szerint a durva fellépés célja a civil társadalom újabb megfélemlítése. A Marx szobor eltávolítása Orbán bírálói szerint része a közélet faltól falig történő átalakításának. Fontos szimbolikus eleme a kormány ideológiájának, amely szerint a 2010-es választás az ország forradalmi átalakítására adott mandátumot a hatalomnak - mondta az AFP-nek Mint András, a Közép-európai Egyetem oktatója.

Az ő szemükben a Marx-szobor a szocialista rendszer és a rendszerváltást követő két "kaotikus, posztkommunista évtized" folyamatosságát testesíti meg. A kormány úgy érzi, hogy újabb választási győzelme után meg kell húznia a végső határt a múlt, illetve a jelen és a jövő között - teszi hozzá.