A mostani átszervezésekkel az a célunk, hogy magának a korrupciónak az esélyét csökkentsük, mégpedig úgy, hogy minél kevesebb helyet adunk a visszaéléseknek - közölte a Napi.hu érdeklődésére Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes-államtitkára. Mint mondta tisztában van azzal, hogy ekkora pénzmennyiség mozgatásánál a nulla százalékos korrupció nem érhető el, hiszen "vesztegetési kísérletek mindig lesznek", ám ha ezek lehetőségét sikerül minimális szintre csökkenteni, illetve tudatosul mindenkiben, hogy sikkasztás esetén komoly büntetések várnak minden szereplőre, akkor sikerülhet elérni az ideális szintet.

És hogy pontosan mi jelenti az ideális szintet? "A korrupcióellenes harcban a skandináv országok tekinthetők mérvadónak, márpedig szerintük mindig az a kérdés, hogy sikerült-e már a korrupció által okozott kárt olyan szintre leszorítani, ahol a visszaélések megelőzésére fordított forrás több, mint amennyit meg akarnak óvni"- fogalmazott Csepreghy.

Arra a kérdésre, hogy hazánk jelenleg hol áll, illetve mekkora csökkenéssel lennének elégedettek, a helyettes-államtitkár elmondta: a Transparency International 2013-as kutatásában 177 országot vizsgáltak, ebből hazánk a 47. helyen állt. Innen kell előre lépnünk és "meggyőződésem, hogy jelentősen sikerül az átalakítások hatására". A cél az, hogyha valaki bead egy pályázatot, akkor biztos lehessen benne, hogy az reális és objektív értékelést kap. Amennyiben ezt sikerül megteremteni, úgy elmondhatjuk, hogy elértük a célunkat - mondta Csepreghy.

Az itt üzletelő külföldi cégek közel kétharmada találkozik korrupcióval

Az Európai Unió országainak évente 120 milliárd euró kárt okoz a korrupció - derül ki az Európai Bizottság korrupciós jelentéséből, amely hétfőn látott napvilágot. A jelentés Magyarországról szóló részéből kiderül, hogy a magyarok 89 százaléka tarja kiterjedtnek országában a korrupciót. Az EU átlaga 76 százalék. A válaszadók 19 százaléka látja úgy, hogy a korrupció jelen van a mindennapi életében. Ebben jobb a magyar adat a 26 százalékos átlagánál. Ismét fordul a helyzet, ha arra kérdésre keresünk választ: fogadott-e el vagy vártak-el öntől csúszópénzt az elmúlt egy évben? A magyar megkérdezettek 13 százaléka feleli erre azt, hogy igen, míg az EU átlaga csak 4 százalék.

Hasonlóan vegyes a kép a felmérés vállalatokra vonatkozó részében. A magyar cégek 81 százaléka állítja, hogy a kivételezés és a korrupció gátolja a piaci versenyt. Az EU átlaga 73 százalék. A külföldi cégek 59 százaléka találkozik ezzel a problémával, ha Magyarországon üzletel. Az uniós átlag ezen a téren 43 százalék.

Ugyanakkor csupán 47 százalékuk tapasztal kiterjedt részlehajlást az állami és 48 százalékuk az önkormányzati közbeszerzéseknél. Az EU-ban 56 százalék, illetve 60 százalék ez az arány. Kritika érte a hatóságokat egyebek mellett az egyes jelentkezőkre szabott pályázatok, a bírálók és a pályázók összejátszása, az átláthatatlan bírálati szempontok és a döntés utáni szabálymódosítások, engedmények miatt. Emellett kifogásolják a cégek, hogy rendkívüli körülményekre hivatkozva sokszor megkerülik a pályáztatást.

Lehallgathatják a telefonokat is

Éppen ezért döntöttek úgy az átalakítások során, hogy néhány olyan területen, melyekhez eddig a piaci szereplők nyújtottak szolgáltatásokat (pl. pályázati közvetítés, pályázatírás, pályázati értékelés) megszüntetik a kiszervezést és az állam erőforrásaival látják el azt.

Ennek több előnye is van: egyrészt közvetlenül csökkenthető az a kockázat, hogy a pályázati rendszer szereplőit befolyás érje, másrészt pedig az állami szereplőket sokkal könnyebb ellenőrizni, hiszen ilyenkor például az adott kolléga szerződésébe azt is be lehet írni, hogy vállalja, hogy az átláthatóság érdekében lehallgatják a telefonját, ellenőrzik a kapcsolatait - mondta Csepreghy. A helyettes államtitkár szerint mindenképpen szükség volt ezekre a lépésekre, hiszen korábban gyakran előfordult, hogy egy normatív pályázatnál (ahol aki megfelel az alapvető feltételeknek és időben nyújtotta be a tenderét, megkapja a támogatást) egy pályázatíró cég azt mondta, hogy neki vannak kapcsolatai, amivel el tudja intézni a "biztos pénzt". A pályázó pedig, mivel neki kevesebb tudás van a birtokában el is hitte ezt, így adott plusz pénzt a csalónak. A váltásnak más előnye is van, hiszen a pályázatírás ingyenes állami szintre emelésével szükségtelenné válik egy olyan pályázati kör, amely a projekt 20 százalékát is elviszi; ennyivel több pénz marad ugyanis a pályázóknál - hangsúlyozta Csepreghy.

Nagyobb nyilvánosságot civil segítséggel

Az integritási megállapodás segítségével a civilek is részt tudnak venni az eljárások folyamatba épített monitorozásában, tisztítva ezáltal a közbeszerzési piacot - közölte a Transparency International. A szervezet által létrehozott eszköz egy olyan szerződés, amelyet egy-egy tenderre, (köz)beszerzési eljárásra vonatkozóan ír alá az ajánlatkérő és az ajánlattevő, illetve egy független monitor szervezet. Az önkéntes megállapodás értelmében a felek a közbeszerzés alatt tartózkodnak a korrupció minden fajtájától, és minden olyan információt, aminek közzétételét jogszabály nem tiltja, közzétesznek. A folyamatok monitorozásával egy független szakértőt vagy (civil) szervezetet bíznak meg.

Magyarországon is több esetben kötöttek integritási megállapodást: a Nemzeti Bank két eljárásában, Ózd Városi Önkormányzat Ózd városi ivóvíz-ellátási infrastruktúra és elosztási rendszer fejlesztése és fenntartható irányítása tárgyú beruházásának közbeszerzési eljárásaiban, illetve Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat egyik bölcsőde felújítási projektjében. A tapasztalatokat alapján a kezdeményezés sikeres, a vizsgált eljárások megfelelnek az átláthatóság és a tisztességes eljárás legmagasabb szintű elvárásainak - írja a TI.

Számos lemaradásunk van még

A korrupciót nem lehet nullára csökkenteni, ahol ugyanis emberek döntenek, ott a korrupciós kockázatot nem lehet kizárni - írta lapunk megkeresésére a Transparency International (TI). Egyetértett a szervezettel Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások (FIDS) üzletágának vezetője is, aki szerint a korrupciós kockázat soha nem lesz nulla, nemcsak itthon, de sehol a világon.

Arra viszont vannak már nemzetközi példák, amelyek segítségével jelentős mértékben lehet csökkenteni a korrupciós kockázatokat - tette hozzá Szántó Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Korrupciókutató-központjának társalapítója, aki elmondta, hogy bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de valószínűsíthető, hogy az uniós forrásoknál valamivel nagyobb a korrupciós kockázat, mint a nemzeti forrásoknál. Ez részben annak is köszönhető, hogy a közös forrásoknál nemzetközi szinten működik az ellenőrzés, így a helyi ismeretek, illetve a helyi intézményi környezet ismerete nélkül egy hatékonynak tűnő ellenőrzés is tartalmazhat hibákat.

Fent lehet igazán sokat lopni

Az egyetemi oktató szerint egy igazán hatékony korrupcióellenes rendszer kialakítását az is hátráltatja, hogy számos  területen fordulhat elő visszaélés, így például a kiírásnál éppúgy, mint a benyújtásnál, az elbírálásnál, vagy éppen az ellenőrzésnél. És akkor még nem beszéltünk a személyi összefonódásokról, arról, hogy az értékelés során az objektív, vagy szubjektív szempontok szerint osztják-e a pontokat, a túlárazott beszerzésekről, a kartellekről vagy éppen a pályázati kritériumok manipulálásáról - közölte Biró. Szerinte minden nagy szervezetre - így az államra is - igaz, hogy a visszaélések nagy részét inkább a szervezet alsó szintjén követik el, ezek azonban az okozott károk mértékének csak mintegy húsz százalékát fogják kitenni. A komoly anyagi kárt okozó visszaélésekhez ugyanis döntéshozói szint részvétele szükséges.

Az EY szakértője szerint itthon az is problémát okoz, hogy az ügyészségek és bíróságok - kevés kivétellel - nincsenek érdemben felkészülve a komoly gazdasági bűncselekmények tárgyalására. Ennek oka, hogy egy gazdasági bűncselekmény sokszor komplex pénzügyi tranzakciók sorozatából érhető tetten, ezek megértése pedig pénzügyi szakembert kíván. "Nem csoda, hogy minket is többször felkerestek már ügyvédi irodák, hogy segítsük őket" - emelte ki Biró, aki szerint az sem segíti a szankcionálást és így a megelőzést sem, hogy az ügyészség, bírósági szakaszban gyakran igen hosszú ideig tart egy-egy per lezárása.

Eleve úgy tervezik

A TI szerint a fejlesztési pénzek területén a korrupciós kockázat már a tervezés fázisában jelen van, hiszen nem mindegy, hogy pontosan milyen területek, témák tekintetében lesznek majd pályázatok kiírva. A szervezet tavaly átfogóan vizsgálta a szociális kohézió témakörben Magyarországra érkezett fejlesztési pénzeket és arra a megállapításra jutott, hogy a korrupció egyik legnagyobb okozója a pályázat nélkül, kiemelt projektek keretében történő pénzosztás.

A TI ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a közpénzek, legyen szó az EU-ból származó vagy magyar költségvetési pénzről, jó felhasználására a pályázat sem garancia. A pályázati feltételek torzíthatnak, az elbírálás kritériumrendszere nem feltétlenül objektív, a bíráló bizottságok tagjainak a függetlensége sem minden esetben kifogástalan, az összeférhetetlenséget biztosító garanciák sem mindig elég erősek. A verseny tisztaságát tehát ezeken a területeken tovább kell erősíteni - véli a TI.

Számos lépést kell még tenni a korrupció visszaszorítása érdekében

A TI szerint az is problémát okoz, hogy miközben a fejlesztési pénzek magyarországi elosztása közbeszerzési eljárások keretében történik, az erre vonatkozó szabályozás eleve nem garantálja, hogy a pénzek átláthatóan és hatékonyan kerüljenek felhasználásra. Túl sok kiskapu áll ugyanis rendelkezésre, nem kizárt a látszatverseny, hiszen továbbra sincs akadálya a közbeszerzés titkosításának. A szabályozást ezért módosítani kell, szigorítani, a közbeszerzési közadatokat nyilvánossá tenni - emelte ki a Transparency International.

Oktatás nélkül mit sem ér az egész

Abban mindhárom megszólalónk egyetértett, hogy a szabályok szigorítása önmagában nem elég, Szántó szerint a legfontosabb teendő az integritás szemlélet erősítése lenne, azaz a leginkább a megelőzésre és az érintettek morális szemléletmódjának javítására kell helyezni a hangsúlyt. Ennek megfelelően a korrupció elleni harcnak már a középiskolákban is meg kell jelennie a szakember szerint, főképp azokon a helyeken, ahol gazdasági jellegű oktatás folyik, vagy éppen az államigazgatást oktató intézményekben. "Komplexitás kell: nem elég egy dolgot fejleszteni, hanem minden részterületet, így például a tréningeket, az etikai kódexek tudatosítását ugyanúgy el kell terjeszteni, mint a legalapvetőbb korrupciómegelőzési gyakorlatokat" - vélte Szántó, aki szerint nem kell mindig óriási léptékekben gondolkodni, hiszen egy egyszerű technikai fejlesztés, mint például a pályázati rendszer elektronikussá tétele is jelentős lépést jelenthet előre, mondván ezzel is jóval átláthatóbbá és kevésbé manipulálhatóvá válhat a pénzek szétosztása.

Valóban nem mindegy, hogy a gyerekkorban, az iskolában milyen értékrendet kapnak a fiatalok, ahogy az sem, hogy az efajta oktatás hogyan gyűrűzik át a gazdasági életbe, hogy a jogalkotó hogyan alkot törvényt, hogy a bíróságok és az ügyészségek mennyire képesek követni és szankcionálni a bűntetteket, illetve, hogy mindez hogyan csapódik le a társadalomban - véli Bíró.

Emellett folyamatosan erősíteni kell a "jó állam" szerepét, egyre több helyen el kell terjeszteni az etikai kódexek használatát is - tette hozzá a szakember, aki szerint a megelőzés az eddigieknél nagyobb szerepet kell hogy kapjon, hiszen ezáltal lehet szűkíteni a lehetőségeket. Ami mindenképpen előrehaladás lenne az az átgondolt korrupciómegelőző és -ellenőrzési stratégia, amit figyelembe véve el lehet készíteni a megfelelő monitoring rendszert is - emelte ki az EY szakértője, aki szerint itt sem érnek véget a feladatok, hiszen az eredmények utánkövetése, illetve szankcionálása legalább ennyire fontos.