A magyar foglalkoztatási adatok történelmi csúcson voltak 2014-ben, a munkanélküliségi ráta pedig történelmi mélyponton. Bár mind a foglalkoztatási, mind az aktivitási ráta emelkedik Magyarországon, azok még mindig alacsonyak nemzetközi összehasonlításban.

Az aktivitási ráta ugyan gyorsan javul, de még mindig jelentősen elmarad a régiós társaktól és az uniós átlagnál is legalább 5 százalékponttal alacsonyabb. A munkanélküliségi rátánk a második legalacsonyabb volt a visegrádi országok között. A javuló munkaerő-piaci számok mellett azonban minden szegénységi mutatónk romlott  a válság kitörése óta.

Aktivitási ráta a visegrádi országokban
Kép: Forrás: Európai Bizottság

 

Ha-tás-ta-lan!

Bár a foglalkoztatás a versenyszférában is mutatott javulást a gazdasági fellendülés miatt, ezeket a kiemelkedően jó értékeket főleg a 2011 óta kiterjesztett közmunkának köszönhette Magyarország - e nélkül ugyanis legalább 1,5 százalékponttal lenne magasabb a munkanélküliségi rátánk - derül ki az Európai Bizottság által kiadott részletes országjelentéséből, amelyet a makrogazdasági stabilitási jelentéshez készített a magyar gazdaságról. A munkaerő-piacról szóló elemzésben a bizottság azonban kertelés nélkül leszögezi: a munknélküliségi és foglalkoztatási adatok javulásában nagy szerepet játszó közmunka hatástalan aktív munkaerő-piaci intézkedésnek tűnik, torzítja a munkaerőpiac megfelelő működését.

A jelentés megállapítja, hogy a közmunkaprogramnak volt köszönhető a foglalkoztatásban bekövetkezett növekedés jelentős része 2012 és 2013 között, a magászektorban jelentősebb növekedés csak 2013-tól indult. A bizottság szerint az adatokból jól látszik, hogy 2012 és 2013 között a foglalkoztatást a külföldi foglalkoztatottak és a közmunkások húzták. A belföldi foglalkoztatási ráta 2013 végén kezdett jelentősebb emelkedést mutatni. Bár 2014-ben folytatódott a magánszektorbeli foglalkoztatottság javulása, a szint még mindig nem éri el a válság előttit.

A nem támogatott új álláshelyek száma körülbelül 50 ezerrel nőtt 2014 harmadik negyedévében, de ez még mintegy 70 százalékkal maradt el a válság előtti szinttől, miközben a regisztrált munkanélküliek száma a válság előtti szintre esett. Ennek lett az az eredménye, hogy a magyar munkanélküliségi ráta válság előtti szintre került, alacsonyabb munkaerő-piaci kereslet mellett. Az EB megjegyzi, hogy az állam által támogatott állások 2014 októberében 2,5-szerese volt az egy évvel korábbinak, továbbá ezeknek az állásoknak a 95 százaléka közmunka volt.

Az EB emlékeztet, hogy a közmunkaprogram kormányzati célja volt, hogy 2013 novembere és 2014 márciusa között 200 ezer embernek adjon munkát. A közmunka kiterjesztése nélkül azonban a munkanélüliségi ráta 2013-ban 11,5 százalék körül alakult volna 2013 végén a hivatalos 10,2 százalékhoz képest, a foglalkoztatottak száma pedig valószínűleg 4 millió alatt maradt volna ugyan 2013-ban, de elérte volna a válság előtti szintet.

Forrás: KSH, Európai Bizottság

 

Mindezekkel együtt a bizottsági jelentés a magyar közmunkát vizsgáló tanulmányokra hivatkozva megállapítja, az ilyen típusú programok hatástalanok és nem támogatják hatékonyan az abban résztvevők visszatérését az aktív munkaerőpiacra: a 2000 és 2010 közötti közmunkaprogramokkal nem sikerült csökkenteni a tartós munkanélküliséget, nem növelték a részvevők foglalkoztatási esélyeit, a résztvevők bérelőnyhöz sem jutnak, továbbá a programban résztvevők nem találtak könnyebben munkát azokkal szemben, akik nem vettek részt ilyen programban. A bizottság által idézett tanulmányok szerint az is bizonyítható, hogy ez a tendencia más közép-európai országok esetében is igaz.

Minimálbér helyett közmunkásbér

Egy friss, 2014-ben készült tanulmány ráadásul arra mutatott rá, hogy a közmunkaprogramban részt vevőknek a program hat hónapja alatt egy új állás megtalálására alacsony és romló esélye van, de kiderült az is, hogy minél tovább van valaki a közmunkaprogramban, annál jobban romlik az esélye egy normális állás megtalálására. A jelentés emellett kiemeli, hogy a közmunka kiszorító hatást is gyakorolhat, miután a közmunkára fizetett bérek elmaradnak a minimálbér szintjétől. Ehhez kapcsolódóan írják, hogy még magasabb képesítést igénylő munkákra (pl. adatfelvitel) is alkalmazhatóak közmunkások ahelyett, hogy a jelenlegi alkalmazottakat használnák erre. Felmérésekből az is kiderül, hogy önkormányzatoknál dolgoznak olyanok, akik közmunka keretében, alacsonyabb bérért végzik ugyanazt a munkát, amit korábban normális munkaszerződéssel rendelkező alkalmazottként végeztek.

A közfoglalkoztatottak állományi létszámának iskolai végzettség szerinti megoszlása, 2011-2013 - havi adatok (%)
Kép: Forrás: Tárki saját számítás az NMH adatállománya alapján, Tárki Társadalmi riport 2014

A bizottság jelentése megjegyzi: a 2009-ben, majd a 2011-ben bevezetett munkaerő-piaci intézkedések nyomán a jelentősen megemelt részvételi létszám a közmunkához köthető foglalkoztatásban a rövid távú szerződéseket tette jellemzővé. Ráadásul 2011-ben a kormány egy új szerződéstípust, a közmunka szerződést is bevezette, amellyel a közmunkaprogramban részt vevőt több szempontból kiveszi a munkaügyi szabályok hatálya alól. Utóbbira példaként emelik ki, hogy a közmunkára nem vonatkozik a kötelező minimálbér szabálya: 2015-ben a közmunkára fizetendő minimálbért a hivatalos minimálbér 75 százaléka körüli összegben, azaz bruttó 79 155 forintban határozták meg.

Egyre többeket, kevesebbért, egyre drágábban

"Szép eredményeket sikerült elkönyvelni"

Igazságosabbá és átláthatóbbá válik március elsejétől a szociális támogatások rendszere - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken Egerben. Rétvári Bence szerint az elmúlt időszakban szép eredményeket sikerült elkönyvelni, hiszen a rászorulók közül nagyon sokan beléptek a munka világába: 400 ezer emberrel többen dolgoznak jelenleg, mint 4,5 évvel ezelőtt. A kormány sokkal több munkahelyet kínál, mint az előző években. Míg a tavalyi költségvetésben csaknem 380 milliárd forinttal szerepelt a különböző szociális és közmunkaprogramok támogatása, az idén 411 milliárd forint áll rendelkezésre - húzta alá.

Az államtitkár hangsúlyozta: március elsejétől a nehéz helyzetben lévő emberek jövedelmét pótló támogatásokat már nem az önkormányzat, hanem az állam folyósítja a járási hivatalokon keresztül. A nagyobb hely- és személyismeretet kívánó kiadáskompenzáló támogatásokat ugyanakkor - a jobb célzottság érdekében - az önkormányzatok fogják biztosítani.

Szombaton viszont a Demokratikus Koalíció (DK) arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy csak feleannyian vehetnek részt a közmunkaprogramokban, mint amennyivel az önkormányzatok számoltak. Gy. Németh Erzsébet, a párt elnökségi tagja, fővárosi önkormányzati képviselő egy kormányzati levélre hivatkozva azt mondta: a munkaügyi központ és a Belügyminisztérium arról tájékoztatja a polgármestereket, hogy augusztus 31-ig lehet csak közmunkaprogramra jelentkezni az önkormányzatoknak, és az eddig leadott programra jelentkezők számát a felére mérsékeli a kormány. Eddig az önkormányzatoknak a közmunkások bérét és a rárakodó terheket 80 százalékban finanszírozta az állam, most ezt 70 százalékra veszik vissza. Az önkormányzatok közvetlen anyag- és munkaköltségei megnőnek, ugyanis a kormányzat az 50 százalékos térítést 10 százalékra csökkenti - mondta.

A Népszabadság értesülései szerint nemcsak Budapesten, hanem más vidéki városban is szűkül a keret, ugyanakkor némi átszervezés is látszik, ám nem tűnik úgy, hogy lenne visszalépés a közfoglalkoztatásban. A lap úgy értesült a Belügyminisztériumtól, hogy a tavalyi átlag havi 213 ezerrel szemben idén akár 240 ezer főt is alkalmazhatnak közmunkásként. Ászervezést abból feltétlezi a lap, hogy a Start munkaprogramra a tavalyi 231 milliárd forint után idén 270 milliárd forintot különítettek el erre.

A Belügyminisztérium azt is közölte, hogy a tavalyi első ütemben 14,7 milliárd forintot biztosítottak jellemzően önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatására. Most az első ütemben 25 milliárddal indítottak és a tárca ígérete szerint több ütemben további forrásokat bocsátanak rendelkezésre újabb közfoglalkoztatottak munkáltatására.

A közmunkában részt vevők száma és az erre elkülönített költségvetési keret jelentősen nőtt a 2010 óta és 2018-ig további jelentős bővülés várható mind létszámban, mind költségben: a közmunkára fordított kiadások megduplázódtak 2010 és 2012 között és azóta is emelkednek. A költségvetésben a GDP 0,2 százalékának megfelelő további összeget csoportosított át a kormány erre a célra 2014-ben, hogy az év végére elérjék a 200 ezres létszámot. A 2015-ös költségvetés alapján azonban úgy tűnik, a kormány 2018-ig tervez a közmunkával, ami azt jelenti, hogy a 2014-es költségvetési keret 2018-ra a duplájára emelkedik, azaz a bizottság által idézett tanulmány számításai szerint 2018-ra 350 ezer közmunkás lehet, a jelenleg foglalkoztatottak 8,5 százaléka. Ez afelé is mutat, hogy közmunka fogja kiváltani egyrészt a szociális jóléti intézkedések egy részét, másrészt az aktív munkaerő-piaci programokat.

Nehezen igazolható

A bizottság rámutat, hogy a közmunkaprogram hatékonyságának vizsgálatában nem történt előrelépés, viszont más téren némi javulás látható. Az Európai Bizottság az elemzés alapján úgy véli, hogy a közmunkaprogram kiterjesztése és a foglalkoztatásban szinte kizárólag erre való támaszkodás nehezen igazolható, tekintve az abban résztvevők későbbi állástalálási esélyeire gyakorolt igen korlátozott pozitív hatását. A bizottság szerint fennáll a kockázata annak, hogy ahelyett, hogy recessziós időkben átmeneti jövedelmtámogatásként szolgáljon ez az eszköz, a kiterjesztett közmunka egyfajta csapdahelyzetet eredményez és a jóléti juttatások állandó helyettesítőjévé válhat azok számára, akik a nyílt munkaerőpiacon vélhetően nem találnának állást. Szerintük a program fő eleme a szegénységellenes intézkedéseknek, de attól eltekintve, hogy sokak számára munkalehetőséget biztosít, nem csökkentette a szegénységet az elérhető alacsony jövedelemszint miatt. Ezért a közmunkaprogram hatékonysága és fenntarthatósága szorosabb nyomonkövetést igényel.