Minisztériumot kapott a külgazdaság, ami azt mutatja, hogy kormányzati oldalról is egyre nagyobb a szerepvállalás, de tapasztalatok szerint a cégek érdeklődése is növekszik - állapította meg Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO Consulting partnere, aki szerint sokaknak az export lehet a kiút, amikor a hazai piacot kinőtték.

A kormányzati adatbázisok szerint jelenleg mintegy 3-4 ezer olyan magyar cég lehet, amely lehet az exportra. Gyurácz azonban ezt a számot soknak tartja.

Orbán Viktor kormányfő idén márciusban is arról beszélt, hogy a kormány az exportképes kis- és közepes vállalkozások számát 12 ezerre növelné. Ezzel kapcsolatban Kárpáti Gábor, a Coface országigazgatója szerint itthon is van egy mintegy 10 ezres céglétszám, amely idővel képes lehet exportálni, ám hogy ez mikor valósulhat meg, egyelőre kétséges.

E cégeknek nem feltétlenül egyedül kell megjelenniük a piacokon, sokszor nagyobb esélyük van együttműködve dolgozni. Ezzel kapcsolatban Kárpáti elmondta: bár sokan keresik az együttműködés, az attitűdből adódóan ez legtöbbször nehezen alakul ki. Főleg ha valaki már felépítette cégét, hiszen ilyenkor sokkal jobban félti az elért eredményeket - tette hozzá a Coface vezetője, aki szerint az ilyen együttműködésektől kevésbé kellene félni, mint egy ellenséges felvásárlástól.

A finanszírozási háttér adott, mert bár az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) által nem támogatható az export, a kormány az Eximbank Zrt.-nek köszönhetően az nhp-hoz hasonló kondíciókkal nyújt segítséget a külföldi piacon gondolkodóknak - állapította meg Kovács Viktor, a Budapest Bank Zrt. üzleti hitelezést és értékesítést támogató vezetője. Sőt, ez a hitellehetőség kedvezőbb, mint amihez a nyugat-európai cégek előtt áll - tette hozzá Kovács. Az is állandó gond, hogy bár a pénz megvan, azt nem a megfelelő helyre helyezik, például drága céges autókat vesznek - az első exportlépések megtétele helyett.

Ami a legjobban hiányzik, az a marketing és sales tudás - vélte Gyurácz, aki szerint "tele vagyunk" olyan cégekkel, amelyek bár képesek jó terméket fejleszteni, ám általában fogalmuk sincs, hogyan kell eladni, pozicionálni az adott terméket. Az is probléma, hogy kevés magyar szakember ért a nemzetközi üzletfejlesztéshez, ahogy nem ritka a nyelvtudás hiánya sem.

Trükkök mindig lesznek

Oroszországgal kapcsolatban elhangzott, hogy ha valaki célországot választ, akkor országkockázattal számolni kell. Az 1998-as orosz válság nem volt olyan messze - hangsúlyozta Kárpáti, aki szerint ez is mutatja, hogy milyen gyorsan felejtenek a cégek. A szakember szerint az embargón kívül van egy másodlagos hatás is, hiszen előfordulhat, hogy valaki egy lengyel cégnek adja el a termékét, ám a partner az orosz válság miatt elveszítette a piacának az 50 százalékát, emiatt pedig a magyar cégnek sem tud majd fizetni. Jó hír ugyanakkor, hogy egyelőre nincsenek olyan jelek, hogy az utolsó oroszországi szállítmányokat nem fizetik ki - mondta Kárpáti. A nemzetközi kereskedelemben akadnak késések, így később előfordulhat ilyen probléma, ám lehet, hogy ez csak egy év múlva jelenik meg.

Lassú átalakulás

A magyar állami kereskedőházak mintegy másfél éve működnek, márpedig ennyi idő alatt nem lehet komoly eredményt elérni - vélte Gyurácz, aki szerint éppen ezért jó pár év, mire kiderül, hogy ez a rendszer mennyire lehet eredményes. Ennek megfelelően rövid távon nem lehet nagy eredményeket elvárni a szakember szerint - ezzel együtt idővel eredményes is lehet az elképzelés.

Ez azonban számos dologtól függ. Például az sem mindegy, milyen szakemberek kerülnek ki az adott piacokra, ők mennyire tudják segíteni a magyar cégeket. Mindenesetre nehezítő körülmény lesz, hogy a piac "kevésbé szereti a változásokat" - utalt arra a szakember, hogy HITA-ból a kereskedőházakhoz került az exportfejlesztés. Ezáltal viszont letisztult a külgazdasági fejlesztés, így növekedhet annak hatékonysága.

A háttérbeszélgetésen résztvevő külgazdasági szakértők szerint ugyanakkor a jelenlegi helyzet jól mutatja, hogyan működik a piacgazdaság, hiszen a cégek egyből keresik - az akár félig legális - megoldásokat: van, aki Svájcon keresztül próbál betörni az orosz piacra, de olyan is előfordult, hogy valaki a Balkánon csomagoltatta az adott árut, ezzel kerülvén ki a szankciókat. Ez a helyzet fordítva is működik, azaz az orosz cégek is keresik a megoldásokat, például Chiléből hoznak be élelmiszert - mondta Kovács.

Minél messzebbre merészkedünk annál nagyobb a kockázat, ám annál nagyobb lehet a profit is - kommentálta Gyurácz a kormányzat keleti nyitás politikáját. Aki a német piacra akar menni, az a világ összes országának cégeivel versenyez, míg keleten előfordulhat, hogy kevesebb lesz a vetélytárs. A cégek érdeklődnek is a lehetőségek iránt - vélte Kárpáti.

Nyugat-Európa telített, míg a keleti piacokon számos területen meg lehet találni a piaci rést. Ilyen példa az azeri piacon a csokoládé, hiszen ott az esküvőn az a szokás, hogy édességet adnak ajándékba. Egy azeri cég ráadásul nem 20 vállalattól kér ajánlatot; ha megkapja megfelelő minőséget az igényére egy magyar cégtől, akkor meg lehet kötni az üzletet.

Csak okosan

Látni olyan cégeket, amelyek nem a piaci körülmények között erősödtek meg, hanem például állami megrendeléseknek, uniós pénzeknek köszönhetően, ők aztán kimennek a külpiacokra és a normális piaci versenyben könnyen bukhatnak egy nagyot - mondta Gyurácz. Nem ingyen pénz kell - értett egyet Kovács, aki szerint ha az uniós terveknek megfelelően elmozdulnánk a visszatérítendő támogatások felé, akkor az jobban átgondolt fejlesztéseket hozhat. Ide kapcsolódik a hosszú távú gondolkodás hiánya, sokkal jellemzőbb, hogy valaki felépíti a cégét, aztán jön egy külföldi nagyvállalat és megveszi "kilóra". Eppen ezért is hiányoznak a magyar gazdaságból az erős középvállalatok, amit sokan alapvető gazdasági problémának tartanak.

Az előző, 2007-2014 közötti uniós pályázati ciklusban gyorsan elfogytak a piacra jutást támogató összegek és várhatóan így lesz ez a mostani időszakban is. Azaz, aki az újságból hall először egy pályázatról, az már késő lesz - vélte Kárpáti, aki szerint tudatosan kell keresni, hogy milyen tenderek lesznek, illetve, hogy ezek közül, melyik lehet alkalmas, a saját cég erősítésére. Ugyanakkor jó hír, hogy várhatóan a most következő hét éves ciklusban több pénz jut majd erre a célra.