A nemzetközi egészségügyi összefogás részeként a közelmúltban az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Nemzeti Biztonsági Laboratóriumának két munkatársa is részt vett a nyugat-afrikai Ebola-járvány elleni küzdelemben. Kis Zoltán, a Nemzeti Biztonsági Laboratórium vezetője és Pályi Bernadett, az OEK Virológiai Főosztály biológusa, a Nemzeti Biztonsági Laboratórium munkatársa önként csatlakozott a Guineába utazó csoportokhoz, amelyekkel egy-egy hónapig vírusmintákat diaganosztizáltak egy mobil laboratóriumban.

Mint elmondták, a veszélyes kórokozókkal való munkához itthon hozzászoktak, ehhez egyébként a labordiagnosztikai rutin mellett pszichológiai felkészültségre is szükséges. A váratlan nehézségekre külön is tréningezték őket, egy szimuláció keretében például Kis Zoltán csoportját egy elhagyott, víz és áram nélküli, németországi katonai táborba vitték, ahol két nap alatt kellett felállítaniuk egy laboratóriumot a vírusminták fogadására.

Ebolás beteget kezelnek Lipcsében

A németországi Lipcsébe szállítottak és ott kezelnek egy Ebola-vírussal fertőzött beteget - közölték a szászországi egészségügyi hatóságok.
A beteget, az ENSZ egy munkatársát szállító repülő csütörtök hajnalban érkezett meg Lipcse és Halle közös repülőterére. Az illetőt a lipcsei Szent György kórház súlyosan fertőzött betegek számára elkülönített osztályán fogják kezelni. A beteg állapotáról nem közölt információkat a szászországi egészségügyi minisztérium. A kórház annyit közölt, hogy csütörtökön tervez tájékoztatást adni a részletekről - írja az MTI.

Németországban korábban már sikeresen kezeltek egy Ebolával megfertőződött beteget. Hamburgi kezelésének köszönhetően a múlt héten felépült az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy munkatársa, akit még augusztus végén szállítottak a német város egyetemi klinikájára. Szintén Németországban, Frankfurtban kezelnek egy ugandai orvost, aki Sierra Leonéban kapta el a vírust, ahol egy olasz segélyszervezet munkatársaként küzdött a járvány ellen.

Noha a járványügyi helyzet április és augusztus között jelentősen romlott, a szakemberek teljes biztonságban érezték magukat, igaz az óvintézkedések fokozatosan szigorodtak közben. Míg a tavasszal kiutazó Kis Zoltán és a csoportjának tagjai, még érintkezhettek a helyi lakossággal és a piacot is felkereshették, Pályi Bernadettéknek augusztusban már nem volt erre lehetőségük.

Kezdetben nem vették komolyan

A nyugat-afrikai Ebola az egészségügyesek közül is nagyon sok áldozatot követelt, az ÁNTSZ szakemberei szerint azért, mert kezdetben még a helyi egészségügyisek sem vették elég komolyan a biztonsági óvintézkedéseket, illetve hiányoztak is a megfelelő védőfelszerelések.

Nagyon gyakran hiába képezték ki a személyzetet, a 35 fokban nem mindig viselték megfelelően a nagyon meleg védőeszközöket. Előfordult, hogy az orvos, vagy ápoló levette a maszkot és úgy ápolta betegeket. Ugyan a vírus a légutakon nem terjed, de ha a súlyos állapotú beteg köhögéskor nyálat is köhögött, abban már benne lehetett a vírus, ami megfertőzhette az egészségügyest. Előfordulhatott, hogy az ápoló nem várta meg a külső védőruha fertőtlenítését, illetve előbb levette a védőkesztyűt, véletlenül hozzáért bármelyik testrészéhez, aztán a szemhez érve megfertőződött.

Forrás: ÁNTSZ

A robbanásszerű terjedéshez hozzájárultak a vírus megjelenésekor hozott, nem megfelelő intézkedések, a vírus ismeretlen volta (olyan területeken bukkant fel a fertőzés, amelyeken korábban ismeretlen volt a betegség), a nagyvárosi környezet és a lakosság bizalmatlansága. Nincs mód megfelelő kézmosásra, a betegek szállító mentőket pedig egyszerűen hypós oldattal fújják be. (Az Európában, vagy Amerikában megjelenő betegek éppen a fejlett közegészségügyi viszonyok, a rendszeres kézmosás, a betegek izolált szállítása miatt sem okozhatnak járványt.)

Nagyon sok az alaptalan félelem, ami miatt a betegek egyszerűen nem mennek el a kezelő központba, ahol tudnának rajtuk segíteni. A halottakat is rejtegetik, mert attól félnek, hogy a nyugati emberek ellopják őket - fogalmaz Pályi Bernadett. A járványügyesek ezért felvilágosító kampányokat szerveznek, a helyiekkel és a túlélőkkel együtt mennek a helyszínre, hogy elmondják, nem éri baj azokat, akik felkeresik a kórházakat.

Kis Zoltán szerint a járvány kirobbanását és széles elterjedését már tavasszal sejteni lehetett, voltak ugyanis olyan rejtett falvak, amelyek elutasították a kezelést, és a segítséget. A nedves évszak beköszönte szintén a vírus terjedésének kedvez.

Nem a vérzés a fő tünet

A tévhitek közé tartozik, hogy az Ebola feltétlenül vérzésekkel jár, csakhogy erre a vírusra nem ez a jellemző. Az Ebola Zaire családjába tartozó vírus a kórokozó családon belül is elkülönül, a nyugat-afrikai vírustörzs által kiváltott betegségnek inkább a láz, a hányás és a hasmenés a vezető tünete - hangsúlyozza Kis Zoltán. Emiatt sokan csak maláriásnak hiszik magukat - a lakosság 10 százaléka minden évben megfertőződik maláriával - és ezért nem fordulnak orvoshoz.

Lappangási idő alatt nincs fertőzés, sőt, a tünetek megjelenésének első néhány napján is csak minimális az esély, később azonban ez egyre fokozódik. Mindez azonban leginkább Afrikára igaz, a hazai, illetve az európai közegészségügyi viszonyok között gyakorlatilag nincs esélye a járvány elterjedésének - hangsúlyozzák mindketten.