A magyar gazdaság sokkal komolyabb növekedésre lett volna, illetve lenne képes, ha nem a politikai célokat és vagyon-átcsoportosítást szolgáló unortodoxia jegyében, hanem a versenyt és a versenyképességet értéknek tekintő szemlélet jegyében vezetné a kormány az országot - mondta Urbán László közgazdász az Indexnek adott interjújában.

Mindent kiiktatnak a tartós politikai hatalomért

Kapcsolódó

Ehelyett a lényeg, hogy a kiépített rezsimben, a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, a NER-ben mindenféle ellensúlyt meg kellett szüntetni: üzletit, külföldit, alkotmányost, jogszerűt, bíróit, nyilvánosságit, mindent, ami a korlátlan és öncélú erőforrás transzferüket korlátozhatta volna, ami, mint Lánczi Andrástól (a Corvinus Egyetem rektora, a Századvég Alapítvány volt elnöke - a szerk.) tudjuk, a "rendszer lényege" - mondta Urbán László, aki szerint az unortodoxia nem a magyar gazdaság egyensúlyának stabilizálását szolgálta, hanem a fő cél a megkérdőjelezhetetlen és tartós politikai hatalom bebiztosítása.

Véleménye szerint az biztos, hogy a gazdaság stabilizálásához az erőforrásokat nem az unortodox politika teremtette, csupán ügyesen tálalták a kormánypropagandában, hogy a választóik felé legitimnek láttassák az egyébként teljesen más szándékú lépéseiket.

A felminősítések mögött nem az unortodoxia áll

A hitelminősítőktől mostanában megkapott jobb besorolásoknak sincs köze ahhoz, amit korábban a kormány unortodoxiának álcázva megtett. A felminősítések csak és kizárólag annak köszönhetők, hogy annyi pótlólagos erőforrást sikerült behozni, és a magánszektor közben annyira leépítette a saját eladósodását, hogy helyrebillent a külső stabilitás, és az államadósság sem nőtt tovább.

Urbán László

1959-ben született, közgazdász, a kezdeteknél a Fidesz gazdasági szakértői csoportjának a vezetője volt, később országgyűlési képviselő lett, 1998-ban Orbán Viktor pénzügyminiszter-jelöltjeként merült fel a neve. Dolgozott többek közt Washingtonban a Világbank munkatársaként, vezető beosztásban a Citigroupnál New York-ban, a Magyar Nemzeti Banknál, az OTP-nél, az EBRD-nél. Jelenleg egy szlovén kereskedelmi bank felügyelőbizottságának tagja. Az Eötvös Csoport egyik alapítója.

Csak figyelemelterelésből harcolnak

A demagóg, figyelemelterelő kampányok - például a menekültek ellen, Brüsszel ellen - is pusztán azt a célt szolgálják, hogy a kormány és a körülötte gyülekezők folytathassák a pénzügyi erőforrások korlátlan szivattyúzását és az ország erőviszonyainak az átrendezését - fogalmazott a közgazdász.

Véleménye szerint ez a folyamat nem csak a hazai gazdaság szereplőinek kárára történik, a külföldiek által dominált gazdasági szektorokra is kiterjed. Az egyes cégekkel kötött stratégiai megállapodásokra is pontosan azért van szükség, hogy normalizálódjon a kapcsolat a gazdaság még versenyszerűen működő, főleg exportra termelő szereplőivel. Ezek az általános jogbizonytalanság negatív hatásait igyekszenek csillapítani.

Külső segítséget kap a magyar gazdaság

Urbán a növekedéssel kapcsolatban elmondta: a 3-4 százalékos mutató egészen nagyszerűnek tűnhet, de az uniós pénzeket kivonva a növekedés egy százalék körül lenne. A versenyszektor továbbra sem mer beruházni, minden ilyesmit az állami költekezés vezérel. Ahogy az egész gazdaságot is egyébként.

A foglalkoztatás ugyan tényleg a válság előtti szint fölött nagyjából százezer munkahellyel, de ezt is úgy érjük el, hogy évente körülbelül 1500 milliárd forintnyi pluszforrás áramlik be az országba. Innen nézve ez nem feltétlenül jelent nagyszámú állásnövekedést hét év alatt - jegyezte meg.

Az olajár csökkenése és a kivételesen alacsony nemzetközi kamatszint pedig egyszerűen csak a kormány és az ország szerencséje. Tehát minden jó mutató ellenére az unortodoxia érdemeit nem látom, mert a stabilizálódás nem ennek a következménye - hangsúlyozta a közgazdász.

Ha lezárják a pénzcsapot, vége a dalnak

Urbán is osztja azt a véleményt, hogy a NER sorsa a külföldi pénzek beáramlásától függ, de véleménye szerint ez csak abban az esetben lesz így, ha közben nem sikerül valamilyen grandiózus állami beruházási programot sikerre vinni. Szerinte ezt a célt is szolgálja a paksi bővítés és az olimpiai kezdeményezés is.

Ha az uniós pénzek elfogynak, nem marad más, mint állami költekezés eladósodásból - vélekedett. Urbán szerint a kockázat az, hogy mivel a magyar államadósság a rengeteg pénz beáramlása mellett sem csökkent érdemben, az eladósodás újabb adósságválságot eredményez, vagy leáll a növekedés.

A kormány azért akarja mielőbb lehívni az uniós pénzeket, hogy ennek a jótékony hatását maximalizálja a saját hasznára - mutatott rá a közgazdász. Beszélnek ugyan a versenyképesség javításáról meg az intézményi feltételek javításáról, de véleménye szerint az egész unortodoxia pontosan ezt ásta alá, vagyis a NER lényegét kellene szerinte megtagadni ahhoz, hogy valódi versenyképesség-növekedést lássunk - tette hozzá.

Nincs esély Orbánt leváltani

Urbán szerint teljesen reménytelen Orbán 2018-as leváltása, az egyszeri választási vereség pedig kevés a NER átépítésére. Annyi intézményt ürítettek ki és annyi embert betonoztak be, ráadásul a magángazdaságban is rengeteg erőforrást halmoznak fel, tehát itt ha egyszer lesz is egy kormányváltás, az messze nem lesz elég arra, hogy mélyreható változásokat lehessen elérni - fogalmazott a közgazdász.

További részletek az Index interjújában.