Több mint hat százalékkal emelkedett a fizetési meghagyásos eljárások (fmh) száma 2017-ben Magyarországon, és 88 százalékuk néhány héten belül jogerőre is emelkedett, azaz sikerrel végződött - derül ki a MOKK nyilvántartásából. A több mint 559 ezer kérelem túlnyomó többségét továbbra is cégek kezdeményezték és csak csekély százalékát terjesztették elő magánszemélyek. Még mindig kevesen vannak tisztában vele, hogy a lejárt tartozás vagy károkozás esetén a fizetési meghagyásos eljárás a legegyszerűbb és leggyorsabb - 3 millió forint alatt pedig kizárólagos, jogszerű - módja a pénzkövetelés pereskedés nélküli visszaszerzésének - hívja fel a figyelmet a kamara.

Elmaradt rezsidíjak miatt indult a legtöbb eljárás

Tavaly az eljárások mindössze 6,2 százaléka alakult perré, azért mert az adósok részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat, és tíz eljárásból átlagosan hét - összesen 400 ezer ügy - került a végrehajtók elé.

A tavaly indított összesen 559 408 fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem túlnyomó többségét követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok - tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók - kezdeményezték, és a behajtani kívánt tartozások összege többnyire néhány ezer és tízmillió forint között mozgott.

Parkolási és szerzői jogi ügyben is indult

"2017-ben a fizetési meghagyásos eljárások kétharmada elmaradt rezsidíjak és kifizetetlen telefonszámlák miatt indult. Emellett akadtak parkolási bírság miatt induló ügyek, némelykor pedig bliccelés kapcsán kiszabott büntetések miatt kezdeményezték a közjegyzőknél a fizetési meghagyás kibocsátását. A hitelkártya-tartozások háttérbe szorultak, aminek az lehet a magyarázata, hogy némiképp óvatosabb lett a bankok hitelezési gyakorlata" - nyilatkozta Tóth Ádám, a MOKK elnöke hozzátéve, hogy a szerzői jog megsértésével kapcsolatban is sok fizetési meghagyásos eljárás indult a nyilvános helyeken - például éttermekben, sörözőkben, üzletekben - jogosulatlanul lejátszott zeneszámok miatt. (Ezer forintért is jön a behajtó - ezt már olvasta?)

A magánszemélyek nem is tudnak erről a lehetőségről

Az eljárások döntő részét - közel 550 ezer kérelmet - elektronikusan nyújtották be, a szóban vagy papíron előterjesztett kérelmek száma - amelyre jogi képviselővel nem rendelkező magánszemélyeknek és társasházaknak van lehetősége - elenyésző volt. "A szóbeli és írásbeli kérelmek alacsony aránya (1,7 százalék), valamint a közjegyzők tapasztalatai azt mutatják, hogy továbbra is kevés magánszemély kezdeményezi az eljárást" - mondta Tóth Ádám. Az ismerethiány és az elhúzódó pereskedéstől való félelem miatt sajnos még mindig nagyon sokan hagyják veszni a jogos pénzkövetelésüket. Holott 30 millió forintos összeghatár alatt magánszemélyek közvetlenül - ügyvédi közreműködés nélkül -, bármely közjegyzőnél kezdeményezhetik a fizetési meghagyás kibocsátását, legyen szó vissza nem fizetett magánkölcsönről vagy elmaradt bérleti díjról.

Számla, szerződés nélkül is elindítható az eljárás

A tévhitekkel ellentétben a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséhez nincs szükség a ki nem fizetett számlák, szerződések vagy más bizonyítékok csatolására sem - csupán kérelmezni kell a közjegyzőnél a fizetési meghagyás kibocsátását. Az eljárás egyszerű és gyors, ha a kérelem elektronikus úton érkezik, a fizetési meghagyást 3 munkanapon belül, a szóbeli vagy írásbeli kérelmek esetén pedig 15 napon belül kell elbírálnia a közjegyzőnek - írja a MOKK.

Felszólítás után végrehajtás

Az eljárás mellett szól az is, hogy a tavaly kibocsátott fizetési meghagyások 88 százaléka néhány héten belül jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött. Vagy azért, mert a fizetésre kötelezett elismerte tartozását, vagy mert nem élt ellentmondással ellene, ami szintén elegendő ahhoz, hogy a fizetési meghagyás a kézhezvételét követő tizenhatodik napon jogerőssé váljon. Aki ezt követően sem fizet, az ellen végrehajtást lehet kezdeményezni. Ilyen eljárást 2017-ben közel 400 ezer esetben kértek, azaz tízből átlagosan végül hét esetben indult végrehajtás az adósokkal szemben. Ennek oka, hogy a fizetési meghagyás kézhezvétele önmagában növeli a fizetési hajlandóságot, azaz sok adós nem várta meg, míg végrehajtási szakaszba kerül az ügye, hanem időközben rendezte a tartozását. Előfordul továbbá az is, hogy a hitelező megfeledkezik az ügyről vagy kivár a végrehajtás kezdeményezésével.

2017-ben a fizetési meghagyások mindössze 6,2 százalékából, 35 ezer eljárásból lett per, mert a fizetésre kötelezettek részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat.

Változás januártól

Az új szabályok szerint 2018. január elsejétől 3 millió forintnál kisebb összegű pénztartozás esetén perindítás helyett közjegyző bocsáthat ki fizetési meghagyást, 3 és 30 millió forint közötti követelés esetén választani lehet a fizetési meghagyás és a per között, 30 millió forint feletti követelést pedig csak bírósági úton lehet érvényesíteni - hívta fel a figyelmet közleményében a MOKK.