A Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja Jean-François Dauphin misszióvezető irányításával 2021. április 20-30. között folytatta le szokásos gazdaságpolitikai konzultációját Magyarország vonatkozásában, ezúttal virtuális formában - derül ki az IMF közleményéből. Az IMF Alapokmányának IV. cikkelye alapján a Valutaalap tagországairól jellemzően évenként készít gazdaságpolitikai értékelést. 

A nemzetközi szervezet szakértői a Magyar Nemzeti Bankkal, a Pénzügyminisztériummal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakértőivel, valamint a magánszektor (kereskedelmi bankok, iparági érdekképviseletek, szakszervezetek) és az MTA képviselőivel egyeztettek a konzultáció során. 

Kapcsolódó

A delegáció megállapította, hogy a magyar gazdaság erős fundamentumokkal rendelkezett, amikor a koronavírus-járvány elérte. A Valutaalap szakemberei szerint a hatóságok gyorsan és határozottan reagáltak a járvány által okozott válságra. Bár a lezárások súlyos hatással voltak a gazdasági aktivitásra, a vakcináció sebessége a legtöbb EU-tagállamnál gyorsabb nyitást eredményezhet - állapították meg.

Az IMF szerint költségvetési támogatások jól célzottak, és mindaddig szükség is lesz rájuk, míg a gazdasági fellendülés nem lesz elég erős. Ugyanakkor az IMF felhívja a figyelmet, hogy minden olyan bevételt, ami a vártnál gyorsabb fellendülésből származik, meg kell takarítani.

A monetáris politikának figyelemmel kell kísérnie az inflációs nyomást, ami fokozódhat a fellendüléssel.

A versenyképesség javítása egyre fontosabb

Az IMF szakértői elemzésükben felhívják a figyelmet, hogy középtávon a versenyképesség javítása sokkal szükségszerűbb, mint a válság előtt volt, miután a gazdaságnak le kell dolgoznia a válság alatti visszaesést, szembe kell néznie a strukturális átalakulással, és foglalkoznia kell a demográfiai és klímaváltozás kihívásaival.

A magyar gazdaság nagy sokkot kapott 2020-ban, de a tavalyi 5 százalékos visszaesést követően idén 4 százalékot meghaladó GDP-növekedés jöhet, köszönhetően a jelentős gazdaságpolitikai támogatásoknak, a gyors vakcinációnak, a kereskedelem fellendülésének és az uniós forrásoknak. Ez a lendület 2022-ben tovább nőhet.

A Valutaalap szakemberei ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy a bizonytalanság is jelentős. A lefelé mutató kockázatok továbbra is fontosak, miután a gazdasági fellendülés a vírus és a vakcináció közötti verseny függvénye, mind nemzeti, mind nemzetközi szinten.

Az IMF úgy véli, hogy a magyar kormány válságra adott válasza jelentős mértékű volt és időben kivitelezett. Ennek eredménye, hogy a GDP-arányos költségvetési hiány 8,1 százalékra ugrott, a már egy évtizede csökkenő pályán lévő államadósság pedig ismét 80 százalék fölé emelkedett. A Valutaalap meglátása szerint az MNB is gyorsan reagált a piaci nyomásra, likviditást biztosított különféle eszközökön keresztül. 

Meg kell találni az egyensúlyt

A Valutaalap szerint azonban a költségvetésben meg kell találni az egyensúlyt a rövidtávú, gazdasági fellendülést támogató intézkedések és a költségvetési mozgástér középtávon történő fokozatos visszaépítése között. Ha a fellendülés a vártnál gyorsabb lesz, akkor a költségvetési mozgástér gyorsabban visszaépülhet a gyorsabb növekedésből származó adóbevételek megtakarításával. Ezzel szemben a fellendülés további késlekedése viszont további támogatásokat tehet szükségessé a vállalatok és a háztartások számára. Emiatt a Valutaalap szerint a költségvetési célokat és a költségvetés összetételét még ezen az éven túl is rendszeresen újra kell értékelni és rugalmasan kell kezelni.

A magas bruttó finanszírozási szükséglet miatt az IMF szerint fontos lenne az államadósság futamidejének meghosszabbítása, ahogyan ez már 2020-ban is elkezdődött. A válságra adott költségvetési válasz nagyságára való tekintettel pedig még fontosabbá válik a költések átláthatóságának biztosítása - emeli ki az IMF, amely azt is hozzáteszi, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos információknak - beleértve a kedvezményezetteket is - nyilvánossá kellene tenni.

A felülvizsgált 2021-es költségvetésben szereplő folytatódó jelentős gazdasági támogatás az IMF szerint indokolt a világjárvány harmadik hullámának súlyossága fényében. A Valutaalap szerint azonban a válságra adott azonnali sürgős válaszlépéseken túl a költségvetési politikának a krízis okozta sérülések minimalizálására kell összpontosítania, beleértve a vállalati szektor - azon belül is a kis- és középvállalatok (kkv) - célzott támogatását, valamint egy ellenállóbb gazdaság létrehozására. 

A fiatalok szja-kedvezményénél lenne jobb megoldás

Az IMF szerint rövidtávon az olyan intézkedések gyorsíthatják a gazdaság fellendülését, mint munkaerő-felvételre vagy beruházásra irányuló ideiglenes ösztönzők (például adókedvezmények), vagy kedvező finanszírozási feltételek (például az állami támogatásra vonatkozó uniós iránymutatások alapján jóváhagyott tőkefinanszírozások).

Némi költségvetési mozgásteret azonban azzal is lehetne fokozatosan teremteni, ha a bevételek növelésére és a kiadások csökketntésére vonatkozó, a Valutaalap által már régóta megfogalmazott ajánlásokat végrehajtaná a kormány - jegyzi meg a jelentés. A kiadási oldalon a javaslatok között van például az állami szféra GDP-arányos bérköltségeinek további csökkentése a közszféra foglalkoztatásának racionalizálásával, míg a bevételi oldalon az adóbevételek növelése, a mentességek és kedvezmények csökkentése, valamint az adóalap szélesítése.

Az IMF jelentésében megjegyzi, hogy az újlakások vásárlására vonatkozó ideiglenes kedvezményes áfakulcs újbóli bevezetése vélhetően nem is volt szükséges, tekintettel a piac erejére és a kínálat növelését célzó egyéb ösztönzőkre.

A 25 év alattiak munkaerő-piaci részvételének növelésére pedig a Valutaalap alkalmasabbnak tartaná az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket, képzéseket és foglalkoztatási támogatásokat, mint a jelenleg beharangozott szja-mentességet.

Az MNB jól vizsgázott

A válságra adott monetáris politikai válaszok megfelelőek voltak, a Valutaalap szerint rövidtávon jelentős lépésekre ezen a téren nincs szükség. Az inflációt illető le- és felfelé mutató kockázatokra a jegybanknak azonban figyelnie kell. Ahogy a piaci kondíciók normalizálódnak, az MNB-nek is folytatnia kell a nemkonvencionális eszközök hatékonyságának felülvizsgálatát, beleértve a még mindig bővüló eszközvásárlási programját is (APP).

A prudenciális politikának továbbra is a közvetlen sérülékenységek enyhítésére kell összpontosítaniuk. A fellendüléssel a támogató intézkedések visszavonásának is folyamatosnak kell lenniük.

Ellenállóbb gazdaság kellene

A strukturális reformoknak a fellendülést és egy ellenállóbb gazdaság kialakítását kell támogatnia. Ennek fényében az IMF úgy véli, hogy középtávon az e-kereskedelem és a távmunka felé való gyors elmozdulás, az átalakuló globális értékláncok és a várhatóan kevesebb utazás megköveteli a gazdasági átalakulást és a munkaerő átképzését. Ezeknek a változásoknak a menedzselése a gazdaság zöldítésével együtt jelentősen csökkentheti a járvány előtti időszak középtávú előrejelzéséhez képesti visszaesést.

Az IMF elismerte a kormány Magyarország versenyképességének erősítésére tett erőfeszítéseit, és megjegyezte, hogy az utóbbi idő prioritása is változott: a multik, az autóipari- és az elektronikai cégek helyett a kkv-k termelékenységének növelése, az üzleti környezet és a közbeszerzési rendszer javítása, munkaerő-piaci részvétel növelése, a digitalizáció élénkítése és az állami szolgáltatások hatékonyságának növelése került előtérbe.

Van, amire többet kellene költeni

A válság az IMF szerint rámutatott az erőforrások hatékony átcsoportosításának fontosságára is. Ennek kapcsán a Valutaalap egyebek ellett kiemeli, hogy a munkaerő szektorok közötti átcsoportosítását a szociális háló erősítése révén kell támogatni. Vagyis többet kellene költeni a munkanélküliségi juttatásokra, illetve többet kellene befektetni a humán erőforrásba (például élethosszig tartó tanulás, képzések) - az ezekre fordított források az EU-átlag alatt vannak - teszik hozzá.

Az IMF meglátása szerint a magyar kormány elkötelezett a gazdaság zöldítése mellett is, ami a nemzetközi szervezet szerint szükséges a fenntartható növekedéshez. Ezzel kapcsolatban a jelentés megjegyzi: a magasabb szén-dioxid árazás előmozdíthatja az energiahatékonyságot, az innovációt és hozhat olyan bevételeket, amelyek segíthetik a zöldberuházások finanszírozását, és a legsérülékenyebb felhasználók magasabb energiaköltségeinek kompenzálását. 

Az EU helyreállítási és ellenállóképességi eszköze (RRF) a Valutaalap szerint szintén fontos szerepet játszhat a fellendülésben és a gazdasági átalakulásban. Az IMF úgy látja, a fent említett reformcsomag időbeni végrehajtása - köztük a kkv-k számára biztosított egyenlő versenyfeltételekkel, vagy a kormányzat átláthatóságának növelésével - kritikus lesz az erős fellendüléshez és ahhoz, hogy a gazdaság egy fenntarthatóbb pályára álljon. Az EU források megfontolt, átlátható felhasználása egy erős és ellenállóképes terv révén minden területen nagyban segítheti az előrelépést - állapították meg az IMF szakértői.