Az IMF ügyvezető igazgatósága november 27-én elvégezte a szervezet alapokmányának IV. cikkelye alapján szokásos éves gazdaságpolitikai értékelést. Az erről szóló, most megjelent jelentésben megállapítják, hogy tavaly Magyarország volt az egyik leggyorsabban növekvő gazdaság Európában. A növekedést leginkább a belső kereslet - egyebek mellett a rekordnagyságú EU-forrásokból finanszírozott beruházások - hajtotta.
Az államadósság GDP-arányosan 10 százalékponttal, 70,2 százalékra esett 2011 és 2018 között, a külső tőkeáttétel csökkentése pedig ennél is látványosabb volt. A munkanélküliség a harmadára esett, 3,7 százalékra.
Kapcsolódó
Teljesült a hiánycél
Az IMF jelentése azonban azt is megjegyzi, hogy a folyamatban lévő költségvetési konszolidáció és a strukturális költségvetési pozíció még mindig prociklikusnak tűnik. A munkabérek gyorsan emelkednek, miközben munkaerőhiány van. Azok a fontos strukturális reformok viszont, amelyek növelhetnék a munkaerőpiaci aktivitást - a költségvetési intézkedéseken kívül - elmaradnak.
A költségvetési célt 2018-ban elérte a magyar kormány a vártnál magasabb áfa-bevételeknek és az alacsonyabb áruk- és szolgáltatásokra fordított kiadásoknak köszönhetően. Ennek ellenére a fiskális politika továbbra is prociklikusnak tűnik, az elsődleges egyenleg pedig tovább romlott.
Az IMF elemzői szerint a 2019-es költségvetési hiánycélt is teljesíti a kormány, köszönhetően a gyors növekedésből fakadó, magánfogyasztások miatti magas bevételeknek és az adóbeszedés hatékonyságának javításának. A potenciális feletti kibocsátás növekedése, valamint az elsődleges strukturális egyenleg viszont tovább fog romlani.
Lassulás jön
A monetáris politika továbbra is alkalmazkodó, bár 2019 tavaszán volt egy enyhe szigorítás - jegyzi meg az IMF. A GDP-növekedés a Valutaalap szerint idén 4,9 százalékos lesz, ami fokozatosan lassul 3,5 százalékra 2020-ra. Ez főleg a globális gazdaság lassulásának és az uniós források által finanszírozott beruházások csökkenésének köszönhető. Ennek ellenére az IMF szerint a GDP-növekedés továbbra is 2 százalék felett marad középtávon a negatív demográfiai hatások ellenére.
A Valutaalap szerint az átlagos infláció 3,4 százalék körül lehet 2019-ben ahonnan az MNB inflációs sáv középpontja felé mérséklődhet középtávon.
Szép volt
Az igazgatótanács elismerte Magyarország erős gazdasági teljesítményét, amely az EU-átlagához gyorsabb jövedelemkonvergenciához vezetett és csökkentette az ország sérülékenységét. A növekedést a beruházások és a belső kereslet támogatja. A külső bizonytalanságok és a még mindig magas államadósság miatt viszont Magyarországnak még mindig nagy a bruttó finanszírozási igénye. Annak érdekében, hogy az ország erősítse a sokkokkal szembeni ellenálló-képességét, valamint fenn tudja tartani a növekedést, az igazgatótanács a fiskális konszolidáció és a kínálati oldali reformok folytatását szorgalmazza.
Az IMF szerint az igazgatók megnyugtatónak találták a magyar kormány középtávú költségvetési célját, ami segíthet visszafordítani a prociklikus fiskális irányvonalat, enyhítheti a kereslet oldali nyomást és növelheti a rendelkezésre álló költségvetési mozgásteret. Ezzel összhangban az igazgatók konkrét növekedésbarát bevételi és kiadási intézkedéseket szorgalmaznak, amin olyan intézkedéseket értenek, mint például a kivételek csökkentése, az adóalap szélesítése, az ágazati adók kivezetése, az áruk és szolgáltatások kiadásainak mérsékelt csökkentését, a közszféra bérkiadásainak visszafogása, az általános támogatások egyszerűsítése.
Érdemként értékelték az államadósság menedzselését, amely csökkenti az adósság görgetését és a devizaárfolyam-kockázatot, miközben a belső kamatköltségek megugrását is igyekszik elkerülni. Az IMF szerint azonban emellett fontos lesz annak a kormányzati tervnek a végrehajtása is, amely az állami vállalatok felügyeletét szigorítja a hatékonyság javítása és a függő kötelezettségek kockázatának csökkentése érdekében.
Azért figyelni is kell!
A Valutaalap támogatja az MNB monetáris politikai irányát. Mivel azonban a belső gazdasági helyzetből fakadóan az inflációs nyomás fokozódhat, arra ösztönzik az MNB-t, hogy figyeljen a keresleti nyomásra. Indokoltnak tartják az ingatlanpiac szoros felügyeletét, illetve meg kellene fontolni az építőipar nehézségeinek csökkentését, valamint a jelenlegi keresletösztönzéseket folyamatosan ki kellene vezetni.
Emellett javasolják a már meglévő és új nem konvencionális intézkedések folyamatos felülvizsgálatát a piactorzító kockázatok csökkentése érdekében. A Valutaalap szerint az egyértelmű és időben történő kommunikáció továbbra is létfontosságú a további hatékony iránymutatás végett.
A termelékenységhez mérten gyorsan növekvő bérek, a lassuló exportnövekedés és az üzleti környezetben még mindig meglévő hiányosságok még inkább megkívánják a kínálati oldali reformok élénkítésének szükségességét.
Az igazgatótanács szintén üdvözölte a magyar kormány versenyképesség javítására irányuló terveit és a demográfiai kihívásokra adott válaszait. Emellett sürgették a vállalkozások akadályainak csökkentését célzó reformok mihamarabbi bevezetését is. Ezeknek a kis- és közepes vállalkozások számára az egyenlőbb piaci feltételek megteremtésére, a kormányzás és a transzparencia javítására, a munkaerő aktivitásának növelésére (különösen a nők esetében), valamint az oktatás és a szakképzés erősítésére kellene összpontosítaniuk.