A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Igazgatósága 2021. június 18-án lezárta a Magyarországgal folytatott IV. cikk szerinti konzultációt, és ülés nélkül jóváhagyta a szakértői értékelést - közölte az IMF.  A nemzetközi szervezet delegációja Jean-François Dauphin misszióvezető irányításával 2021. április 20-30. között folytatta le szokásos gazdaságpolitikai konzultációját Magyarország vonatkozásában, ezúttal virtuális formában. Az IMF Alapokmányának IV. cikkelye alapján a Valutaalap tagországairól jellemzően évenként készít gazdaságpolitikai értékelést. 

Ebben az IMF megállapítja, hogy a magyar gazdaságok keményen érintette a pandémia, a GDP 2020-ban 5 százalékkal zuhant. Az átlagos infláció 3,3 százalék volt, de a folytatódó jelentős bérnövekedéssel a maginfláció 4,1 százalékos ütemet ért el, ami éppenhogy, de az MNB toleranciasávja fölött van.

Kapcsolódó

Az IMF szerint részben a gazdaságösztönző lépéseknek köszönhetően a munkanélküliség csak mérsékelten emelkedett 4,1 százalékra, amivel a régióban a legalacsonyabb szinten maradt ez a mutató.

A turizmus bezuhant, az export visszaesett, de ezt ellensúlyozta az alacsonyabb import és a nagy multinacionális vállalatok profitátutalásai. Ennek eredményeként a folyó fizetési mérleg nagyjából kiegyensúlyozott maradt 2020-ban.

A költségvetési hiány ugyanakkor példátlan szintre, a GDP 8,1 százalékára emelkedett az adók befizetésének halasztásai és a kiadások növekedése miatt. A bankszektor puffere is megfelelő maradt az IMF szerint.

Miközben Magyarországon volt a legnagyobb a koronavírushoz köthető halálozások aránya, a lakosság átoltása az EU-átlagnál gyorsabban haladt.

Az IMF szerint az első negyedév után az erős fellendülés megmarad 2021-ben is. A gazdaság 6 százalék körüli rátával növekedhet a magyar gazdaság a külső kereslet javulása révén a nettó exportnak, a költségvetési támogatásokkal helyreálló fogyasztásnak, a még mindig gyorsan emelkedő magánszektorbeli béreknek, és a felhalmozott lakossági megtakarításoknak köszönhetően. 

Az infláció az IMF szerint átmenetileg megugorhat rövid távon, mielőtt visszatér a 3,5 százalékos szint közelébe, miközben a munkanélküliség is fokozatosan visszatérhet a válság előtti szinthez. Mindezzel együtt az IMF azt is hangsúlyozza, hogy a bizonytalanság továbbra is jelentős.

Magyarország főbb gazdasági mutatói
Év20202021
Reál GDP-növekedés (százalék)-4,96,2
Munkanélküliség (átlag, százalék)4,14,1
Infláció (átlag, százalék)3,34,1
Költségvetési egyenleg-8,1-7,1
Államadósság (a GDP százalékában)80,478,3
Forrás: IMF

Megfelelő volt a válságra adott válasz

A most elfogadott jelentésben az IMF megállapítja, hogy a magyar hatóságok válságra adott reakciója kellően erős volt, a költségvetési válasz időben és megfelelő volumenben történt. Ennek eredményeként azonban a GDP-arányos költségvetési hiány 8,1, a GDP-arányos államadósság 80 százalék fölé ugrott. A fiskális hiány a Valutaalap várakozásai szerint idén 7,1, az államadósság 78,3 százalékra mérséklődhet.

Az MNB az IMF meglátása szerint gyorsan reagált a piaci nyomásokra a megfelelő likviditás biztosítása révén, amelyet többféle eszköz formájában bocsátott a gazdasági szereplők részére.

Az IMF ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a költségvetési politikának rugalmasan kell egyensúlyt teremtenie a gazdaság támogatása és a középtávú fenntarthatóság megőrzése között. A Valutaalap úgy látja, hogy a 2021, 2022-es felülvizsgált költségvetésbe beépített folyamatos és jelentős gazdaságösztönző intézkedések indokoltnak tűntek akkor, amikor azokat készítették, figyelembe véve a jelentős bizonytalanságot, a pandémia harmadik hullámának súlyosságát, és az olyan hirtelen kiigazítások elkerülését, amelyek a gazdasági fellendülést veszélyeztették volna. Csakhogy a növekedési kilátások javultak, a puffereket így gyorsabban vissza lehet építeni a magasabb bevételekből befolyó váratlan források megtakarításával és esetleg kevesebb kiadással, ha a fellendülés megszilárdításához kevesebb támogatásra van szükség.

Varga Mihály örül

Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében az IMF Magyarországról szóló jelentése kapcsán kiemelte, hogy a nemzetközi szervezet jelentősen javította a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzését. A pénzügyminiszter rámutatott, hogy az IMF májusban még 4,3 százalékos növekedést várt, a kedden kiadott jelentésében azonban már 6,2 százalékos bővülést jeleznek előre az idei évre. Varga a jelentésből kiemeli a kormánynak szóló elismeréseket a válságkezelésre meghozott intézkedéseiről. A pénzügyminiszter emellett megjegyzi, hogy az elmúlt hetekben az Európai Bizottság, a Takarékbank is javított a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzésén, utóbbi már 7,7 százalékos növekedést vár. Továbbá hozzátette: júniusban Magyarország öt helyet lépett előre a versenyképességi rangsorban, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérése szerint pedig a Magyarországon működő német vállalatok 88 százaléka ismét az országot választaná beruházásához.

A fellendülés gyengülése ugyanakkor további támogatást indokolhat mind a háztartások, mind a vállalatok számára. Az IMF felhívja a figyelmet, hogy tekintettel a magas bruttó finanszírozási szükségletekre, az adósságkezelési politikának továbbra is az államadósság futamidejének meghosszabbítására kell törekednie. A költségvetési kiadások nagyságrendjére tekintette pedig a Valutaalap alapvető fontosságúnak tartja a közpénz-felhasználás átláthatóságának biztosítását.

A gazdasági átalakulásnak előtérbe kell kerülnie. Az életképes vállalkozások, különösen a kkv-k célzott támogatása, a megerősített szociális védőhálóval, valamint az infrastruktúrába és a humán tőkébe történő beruházásokkal együtt segíthet e célok elérésében - jegyzi meg az IMF.  A Valutaalap továbbá hozzáteszi, hogy költségvetési mozgásteret lehet teremteni a bevételek további növelésével és a folyó kiadások csökkentésével, például a közfoglalkoztatás racionalizálása révén a GDP-arányos állami bérköltségek további csökkentésével. 

Felül kellene vizsgálni egy-két adókedvezményt

Az IMF úgy véli, hogy további lépések szükségesek az adóbeszedés javításában, illetve a kivételek és kedvezmények  csökkentésében. Ennek fényében a Valutaalap szerint az új otthonok vásárlására átmenetileg bevezetett kedvezményes áfát is felül kellene vizsgálni, csak úgy, mint a 25 év alattiak szja-kedvezményét, miután az IMF szerint lenne jobb módja e korosztály foglalkoztatásának ösztönzésére.

A monetáris politikával kapcsolatban az IMF megjegyzi, hogy annak továbbra is adatvezéreltnek kellene lennie annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az infláció célsávban tartását, miután a kockázatok most többnyire felfelé mutatnak. Az IMF szerint a jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a monetáris kondíciók enyhe szigorítására lehet szükség mindaddig, míg az inflációs várakozások jól horgonyzottak maradnak, de a pénzromlást övező felfelé mutató kockázatokat szoros figyelemmel kell követni. Amennyiben viszont a fellendülés megakad, további enyhítésre lehet szükség.

A feltételek normalizálódásával az MNB-nek továbbra is felül kell vizsgálnia a nem konvencionális eszközeinek hatékonyságát és szükségességét, és fontolóra kell vennie a még mindig növekvő eszközvásárlási programjainak csökkentését.

A prudenciális politikáknak továbbra is a közvetlen sebezhetőségek enyhítésére kell összpontosítaniuk. A fellendülés mellett a támogató intézkedések visszavonásának fokozatosnak kell lenniük.

Többet kéne költeni az emberekre

Ami a pandémia utáni strukturális reformokat illeti, az IMF megjegyzi, hogy középtávon a pandémia néhány korábban már látható trendet felgyorsított, ami a gazdaság átalakítását és a munkaerő átképzését teszi szükségessé. A munkaerő ágazatok közötti áthelyezését támogatni kell a szociális háló megerősítésével, beleértve a munkanélküli juttatásokat és a humán tőkébe való több befektetést (például egészségügy és az élethosszig tartó tanulás), miután az ezekre fordított források elmaradnak az EU-átlagtól.

A gazdaság zöldítése a Valutaalap szerint szükséges a fenntartható növekedéshez, amit magasabb szén-dioxid árazással kellene támogatni. Utóbbi a Valutaalap szerint erősítené az energiahatékonyságot és az innovációt, illetve olyan bevételekhez juttatná a költségvetést, amellyel lehetne segíteni a zöldberuházásokat, a magasabb energiaköltségek miatt pedig kompenzálni lehetne a legkiszolgáltatottabb felhasználókat. Az IMF úgy véli, tekintettel a kialakulóban lévő uniós keretrendszerre, a jelen helyzetben a prudenciális intézkedések helyett előnyösebb lehet a zöld beruházásokat átlátható, saját és hitelből finanszírozott beruházásokra egyaránt alkalmazandó adótámogatásokkal ösztönözni.

Az EU helyreállítási alapja is segítheti a magyar hatóságokat a céljaik elérésében - jegyzi meg az IMF, de azt is hozzáteszi, a reformok időben történő végrehajtása a megerősített verseny-, kormányzási és átláthatósági kereteken belül kulcsfontosságú ahhoz, hogy a válság utáni gazdaság fenntarthatóbb és rugalmasabb pályára álljon.