Az IMF legfrissebb világgazdasági előrejelzése szerint az erre az évre vonatkozó növekedési kilátások a fejlett gazdaságokban 0,5 százalékponttal javultak, ám ezt ellensúlyozza a fejlődő és feltörekvő gazdaságok növekedési kilátásainak jelentős romlása, ami különösen az ázsiai országokra igaz.

A jövő évben a világgazdaság 4,9 százalékkal bővülhet, az előző, áprilisi prognózisban jelzett 4,4 százalékhoz képest.

A pandémia az IMF becslései szerint a fejlett gazdaságokban az egy főre eső jövedelmet 2,8 százalékkal redukálta a 2020-2022-re vonatkozó, járvány előtti trendekhez képest, míg a fejlődő és feltörekvő gazdaságokban (Kínával nem számolva) ez az egy főre eső veszteség éves 6,3 százalékot tesz ki - jegyezte meg a prognózis kapcsán Gita Gopinath, az IMF gazdasági tanácsadója és a kutatási divízió igazgatója.

A fejlettebb és kevésbé fejlett gazdaságok közötti különbségek növekedésének egyik oka az IMF kutatási igazgatója szerint, hogy míg a fejlett gazdaságokban a lakosságnak közel 40 százaléka teljes mértékben beoltott, addig a feltörekvő piacokon a beoltottak aránya a népességnek mindössze 11 százalékát teszi ki, az alacsony jövedelmű fejlődő országokban pedig még elenyészőbb ez az arány. Vagyis a fejlett gazdaságokban a korábban vártnál gyorsabb vakcináció vezetett a kilátások markáns javításához, míg fejlődő és feltörekvő piacokon a vakcinák hiánya és a Covid-19 ujabb hulláma - különösen Indiában - a kilátások rontásához.

Többet tudtak költeni a fejlettek

A világ fejlett és a kevésbé fejlett részei közötti növekvő különbségek a támogató gazdaságpolitikai intézkedések különbségéből is adódnak. A fejlett országokban a pandémiához köthető költésgvetési intézkedések 2021-re és azon túlmutatóan 4600 milliárd dollárra rúgnak, így a 2022-re vonatkozó 0,5 százalékpontos javítás is az USA-ban 2021 második felére várható intézkedéseknek, illetve Európában a Next Generation EU támogatásainak köszönhető. 

Ezzel szemben a fejlődő és feltörekvő piacokon a legtöbb pandémia miatt bevezetett intézkedés már 2020-ban kifutott és a pénzügyi puffer visszaépítése folyik. Az IMF elemzésében megjegyzi, hogy néhány feltörekvő gazdaság, mint például Brazília, Magyarország, Mexikó, Oroszország és Törökország, a növekvő árnyomás ellensúlyozására elkezdte a monetáris szigorítást, a nyersanyag-exportőrök pedig a várnál magasabb nyersanyagárakból profitálhattak.

Jön az infláció?

A felhalmozódott kereslet és a pandémia miatt az ellátási láncokban keletkezett zavaroknak árfelhajtó hatása van, ám az IMF szerint a legtöbb gazdaságban az infláció 2022-ben várhatóan a járvány előtti szintekre mérséklődik. A Valutaalap elemzői ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a jelen előrejelzést továbbra is nagy bizonytalanság övezi, miután olyan tényezők, mint például a tartósabb kínálati zavarok vagy a meredeken emelkedő ingatlanárak, tartósan magas inflációhoz is vezethetnek.

Néhány feltörekvő és fejlődő gazdaságban részben az élelmiszerárak emelkedése és az árfolyamgyengülések miatt a Valutaalap elemzői még 2022-ben is magasabb pénzromlási ütemmel számolnak.

Az IMF szerint ezért a jegybankoknak általáosságban az átmeneti inflációs nyomásra kell figyelniük és mindaddig kerülni a szigorításokat, amíg a mögöttes árdinamikának nincsenek egyértelmű jelei. A monetáris politika kilátásaira vonatkozóan a jegybankok részéről a világos kommunikációnak kulcsszerepe lesz az inflációs várakozások alakításában és az idejekorán tett szigorítások megelőzésében. Ugyanakkor annak is fennáll a veszélye, hogy az átmeneti árnyomás tartóssá válik és a jegybankoknak megelőző intézkedéseket kell tenniük - figyelmeztetnek az IMF elemzői.

A fejlődő és feltörekvő országok dupla ütést kaphatnak

A globális prognózis alapforgatókönyvét is lefelé mutató kockázatok jellemzik. Egy vártnál lassabb vakcináció a korábbinál fertőzőbb vírusvariánsok megjelenéséhez vezethet, ami a jelenlegi fellendülési pályáról letérítheti a gazdaságot és 2025-re mintegy 4500 milliárd dollárral csökkentheti a globális GDP-t. A pénzügyi kondíciók is hirtelen szigorodhatnak például abból fakadóan, ha az inflációs várakozások vártnál gyorsabb emelkedése miatt a fejlett gazdaságok jegybankjainak felül kell vizsgálniuk a monetáris politikájukat. A rosszabbodó járványhelyet és a szigorodó pénzügyi feltételek viszont dupla ütést vinnének be a fejlődő és feltörekvő gazdaságoknak, ami jelentősen visszavetné a fellendülésüket lehúzva ezzel a globális növekedést is.


Az IMF szerint a fejlett és kevésbé fejlett gazdaságok közötti különbségek csökkentése és a globális kilátások javítása érdekében multilaterális lépések szükségesek. A legfontosabb a Valutaalap szerint a vakcinák egyenletesebb globális elosztása. Emellett fontos még biztosítani a pénzügyileg kifeszített helyzetben lévő gazdaságok számára a nemzetközi likviditáshoz való hozzáférést, amihez a nagy jegybankok világos kommunikációjára van szükség.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása terén is nagyobb összefogás és erőfeszítés szükséges a Valutaalap szerint, Gopinath szerint eddig az országok a gazdaságuk fellendítésére szánt támogatásoknak csak 18 százalékát fordították alacsony kibocsátással járó intézkedésekre.

Mire kellene figyelni?

Ezek a multilaterális lépéseket olyan nemzeti szinten testre szabott intézkedésekkel is meg lehet erősíteni, amelyek elősegítik a fenntartható és befogadó fellendülést. Az IMF azonban felhívja a figyelmet, hogy az adósság fenntarthatóságának megőrzése érdekében a költségvetési intézkedéseket középtávon hiteles pénzügyi keretbe kell foglalni. Ez sok ország esetében az adóbeszedés hatékonyságának javítását, az adózás progresszivitásának növelését és a pazarló költekezések megszüntetését jelenti. Az alacsony jövedelmű országoknak az IMF szerint emellett még erős nemzetközi támogatásra is szükségük van.

A jegybankoknak az idő előtti szigorítások elkerülésére kell törekedniük, ha átmeneti inflációs nyomással találják magukat szembe, de arra is fel kell készülniük, hogy gyorsan lépjenek, ha az inflációs várakozások kevésbé horgonyzottá válnak.

Az IMF szerint a fejlődő és feltörekvő országoknak a pénzügyi kondíciók szigorodására is fel kell készülniük azzal, hogy ahol lehet, meghosszabbítják az államadósság lejáratának idejét és korlátozzák a fedezet nélküli devizaadósságok felhalmozódását.

A Valutaalap arra is felhívja a figyelmet, hogy a gazdasági fellendülés mindaddig nem biztosított, amíg a járványt globálisan le nem vertük.