Tovább szigorítana az Európai Unió az állatjóléti szabályozáson, mivel a jelenlegi, 2009-es irányelv frissítésre szorul: nem veszi figyelembe a legújabb technológiai fejlesztéseket és nem számol az állampolgárok mára átalakult elvárásaival sem.

Az Európai Bizottság a felülvizsgálattal kapcsolatos javaslatát várhatóan jövő szeptemberben terjeszti elő.

Az Európai Unió alkalmazza a világ legszigorúbb álltajóléti és élelmiszer-biztonsági szabályait.

Ezek közé tartoznak egyebek mellett a haszonállatok tartására, szállítására, vágására vonatkozó részletszabályok, az antibiotikumok, vagy a vegyszerek használata.

Szintén kemény szigort vár az EU az élelmiszer-előállítóktól, beleértve a higiéniai elvárásokat, a felhasznált alapanyagok minőségét és a gyártók működését.

Az állatjóléti és élelmiszer-előállítással kapcsolatos szabályok betartása kötelező, az uniós gazdálkodók és gyártók súlyos bírságokat, sőt, végső esetben működésüket kockáztatnák ezek megszegésével.

Mindez súlyos versenyhátrányt okoz az EU-s gazdálkodóknak, mivel jóval nagyobb önköltséggel jár a szigor, szemben a harmadik országokból érkező, vámkedvezmény mellett behozható élelmiszerekkel.

Piacvédelmet követel Magyarország és Franciaország

Franciaország mellett Magyarország is régóta szorgalmazza egy olyan uniós szabályozást, amely valódi piacvédelmet jelentene a tagállamok gazdálkodóinak, elsősorban az állattartóknak.

A versenyhátrány elsősorban azokkal az országokkal szemben jelentős, amelyek valamilyen szabadkereskedelmi megállapodás keretében kedvezményes vámtarifák mellett, vagy vámmentesen szállíthatnak mezőgazdasági alapanyagokat az EU-ba.

Jellemző ezeknél a megállapodásoknál, hogy az unió számára jelentős értékkel bíró ipari alapanyagokért – például acél, nemesfémek, ritkafémek, technológia – „cserébe“ lazít a mezőgazdasági termékeket érintő importkorlátozásokon.

Jó példa erre a dél-amerikai országokkal (Mercosur-országok) kötött, végül Franciaország nyomására nem ratifikált szabadkereskedelmi megállapodás.

További szigor, újabb költségek

Az uniós agrár-külkereskedelmet érdemben érintő vita azért is erősödött most fel, mert a jelenlegi állatjóléti szabályozás szigorítása borítékolható:

Az Európai Unió várhatóan az évtized második felére betiltja a ketreces állattartást, amely a baromfiágazatot ismét költséges átalakításokra kényszeríti.

Azt követően, hogy az EU 2013-ban komoly beruházásokra kényszerítette a tyúktartókat, most a nagyobb, kényelmesebb ketrecek betiltásával szabadtartásos rendszerű tartási mód kialakítására szorítja az ágazatot. Ez importkorlátozások híján növeli az ágazat versenyhátrányát a harmadik országokkal szemben, ráadásul sérülnek az állatjóléti szempontok is.

Német és holland érdekek tehetnek keresztbe

Noha elsőre logikusnak tűnik egy olyan piacvédelmi intézkedés, amely előírja, csak olyan agrártermékek és alapanyagok hozhatók be az unióba, amelyeknél a gyártó betartja az EU-s előírásokat. Ez ugyanakkor jelentős érdeksérelmet okoz nagyvállalkozói körökben.

A háború előtt az EU-ba érkező import tojás harmada Ukrajnából érkezett. Elsősorban azoktól a nemzetközi nagyvállalatoktól, amelyek tulajdonosi körében legtöbb esetben holland, belga és német érdekeltségeket lehetett felfedezni.

Noha az uniós szintű vizsgálatokat kezdeményezőket rendre leszavazták, ma már nyílt titok, hogy az európai agrárcégek az unión kívüli országokba települnek. Ezzel pedig kikerülik a szigorú elvárásokat, és könnyen helyet találnak az olcsón előállított, bizonytalan eredetű, sokszor vámmentesen, vagy kedvezményes tarifákkal behozható élelmiszerekke.