A statisztikákban is megjelent, mit műveltek a nagy telekom szolgáltatók

Az elemzői várakozásoknak megfelelően átlagosan 3,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest márciusban, míg februárhoz viszonyítva átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek az árak – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójából. A KSH külön kiemelte, hogy

egyetlen hónap alatt a telefon- és internetszolgáltatás 10,8 százalékkal drágult.

A nagyobb szolgáltatók egyébként még az év elején jelentették be, hogy árat emelnek, így két év alatt a Yettel 29,8, a Telekom 29,5, míg a Vodafone 24,79 százalékkal emelte az árait.

A januári 3,8, a februári 3,7 százalékos infláció után tehát tovább mérséklődött a fogyasztói árak emelkedésének üteme, igaz, a tavaly év végén látott drasztikus csökkenésnek már elértük az alját – ahogy azt az Economxnak korábban nyilatkozó elemzők is elmondták.

A nyugdíjas fogyasztói kosár az előző hónaphoz képest 0,8, míg éves bázison 3,6 százalékkal drágult. A maginfláció 0,8 százalék volt az előző hónaphoz képest, míg tavaly márciussal összevetve 4,4 százalékkal volt magasabb.

Egy év alatt, tavaly márciushoz viszonyítva (3,6 százalék volt az éves infláció):

• Az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal nőtt, ezen belül a leginkább a cukoré (30,9 százalék), a csokoládé és kakaóé (11,6 százalék), a büféáruké (10,4 százalék), a sertéshúsé (9,1 százalék), valamint az alkoholmentes üdítőitaloké (7,5 százalék). A termékcsoporton belül a liszt ára 20,3, a tojásé 19,7, a száraztésztáé 13,1, a sajté 13,0, a tejé 11,0, a kenyéré 10,5 százalékkal csökkent.
• A háztartási energia 3,1 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 6,9, az elektromos energiáért 3,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. 
• A szolgáltatások ára 9,9 százalékkal nőtt, ezen belül a lakbér 14,1, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,7, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, a sport- és múzeumi belépők 8,7, az üdülési szolgáltatás 6,8 százalékkal drágább, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal olcsóbb lett. 
• A szeszes italok, dohányáruk ára 4,4, ezen belül a dohányáruké 4,7 százalékkal emelkedett. A mosó- és tisztítószerek ára 8,4, a gyógyszer, gyógyáruké 6,8, a testápolási cikkeké 4,6 százalékkal növekedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1,8 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,3 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 6,0, a szobabútoroké 3,0, az új személygépkocsiké 2,5, a fűtő- és főzőberendezéseké 1,9 százalékkal nőtt.
• A járműüzemanyagok 2,3 százalékkal drágultak.

Az előző, februári hónaphoz képest (0,8 százalék volt a havi infláció):

• Az élelmiszerek átlagosan 0,1 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) 0,7, a baromfihús 0,5, a sertéshús 0,4%-kal többe, a száraztészta 1,9, a cukor 1,7, a tojás 1,3, a tejtermékek 1,0, a kávé 0,8, a vaj és vajkrém 0,6, a kenyér pedig 0,4 százalékkal kevesebbe került. 
• A háztartási energiáért 2,4, ezen belül a vezetékes gázért 5,3 százalékkal többet kellett fizetni. 
• A szolgáltatások 1,8 százalékkal drágultak, ezen belül a tv-előfizetések 11,4, a telefon- és internetszolgáltatások 10,8, a lakásjavítás és -karbantartás 1,1, a járműjavítás és -karbantartás 0,9 százalékkal. 
• A járműüzemanyagok ára 2,1 százalékkal nőtt.

Az üzemanyagok húzták leginkább felfelé az inflációt

Az infláció és a maginfláció is a jegybank márciusi Inflációs jelentése előrejelzési sávjának közepén alakult – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusi inflációs adatokhoz fűzött elemzése. Az éves fogyasztóiár-index márciusban 0,1 százalékponttal mérséklődött az előző hónaphoz képest. Az iparcikkek (-0,3 százalékpont), az élelmiszerek (-0,2 százalékpont) és a piaci szolgáltatások (-0,1 százalékpont) lassító hozzájárulását nagyrészt ellensúlyozta az üzemanyagok (+0,3 százalékpont) és a szabályozott árú termékek és szolgáltatások (+0,2 százalékpont) inflációt emelő hatása.

Az infláció elmúlt 14 hónapban tapasztalt erőteljes lassulását a fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat versenyt erősítő lépései, a visszafogott kereslet, a bázishatások és a korábbinál érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttes hatása okozza – összegzett az MNB. A jegybank szerint a márciusi átárazások mértéke az iparcikkek esetén megfelelt a historikus átlagnak, miközben a piaci szolgáltatásoknál magasabban, az élelmiszereknél pedig alacsonyabban alakult. Az MNB értékelése egyebek mellett kiemelte azt is, hogy a szabályozott árú termékek és szolgáltatások árai februárhoz képest 0,8 százalékkal emelkedtek, amit a vezetékes gáz árának emelkedése okozott annak következtében, hogy csökkent az alacsonyabb hatósági ár mennyiségi korlátja alá eső lakossági fogyasztás aránya.

Elemzők: hullámzó emelkedés jöhet, elértük az infláció idei mélypontját

Az alacsony és továbbra is csökkenő pályán mozgó infláció támogatja a kamatcsökkentéseket, ugyanakkor az év közepétől várhatóan újra emelkedésnek induló mutató és a fejlett piaci kamatcsökkentések körüli bizonytalanság nehezíti majd a jegybank dolgát – írja kommentárjában Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Szerinte a havi bázisú adatokból az látszik, hogy a Covid-válság előtti szezonalitási mintázat még nem állt vissza, ugyanis az átlagos márciusi emelkedés a „békeidőben” 0,3 százalék volt. A bázishatások kifutása és a szezonalitás miatt az infláció hullámzó emelkedésére számítanak májustól, decemberben pedig 4,6 százalékos, az inflációs sávon kívüli évzárást várnak.

„A forintpiaci stabilitásra jelen helyzetben különösen érzékeny jegybankot a mostani adat feltehetően nem hozza zavarba, a kamatcsökkentés az előre jelzett, lassabb ütemezésben folytatódhat. A megjelenést követően így érdemi piaci reakció nem várható, a közeljövőben a forinteszközökkel kapcsolatos befektetői megítélésre a fejlett piaci adatok, kamatvárakozások nagyobb hatást gyakorolhatnak, mint a hazai monetáris politikai lépések” – írta Kiss Péter.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint „nagyjából látható” az infláció idei mélypontja, és több felfelé mutató kockázattal is számolni kell. Az év végére már gyorsulást vár, az elemző szerint decemberben 5,5 százalékos lehet az éves infláció. 

Szerinte a maginfláció lassulásának két fő oka van: 

• a feldolgozott élelmiszerárak idén márciusban – havi szinten – 0,4 százalékkal csökkentek, tavaly márciusban viszont ugyanennyivel emelkedtek az előző hónaphoz képest;
• a tartós fogyasztási cikkeknél a dinamika megfelel a magas inflációs időszakot megelőző értékeknek – a múlt évben ugyanis az energiasokkok és az ellátási láncok problémái miatt a szóban forgó termékeket jelentős drágulás jellemezte.

Áprilisban még 3,6 százalék körül lehet az éves mutató, azt követően 3,8 és 4,5 százalék körüli eredményekre lehet számítani őszig, az év végére viszont 5,5 százalék környékén lehet az infláció – közölte kommentárjában Németh Dávid, aki szerint az infláció gyorsulását támogatja, hogy a belső fogyasztás élénkülni fog a 10 százalék körüli reálbér-növekedés miatt.