Tavaly júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékkal nőttek – derült ki a KSH csütörtökön érkező inflációs jelentéséből. Ezzel a mutató fél év után ismét, idén először a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célsávja fölé kúszott. 

Bár a 4,1 százalékos pénzromlás messze nem tragikus, de a régiós országok között (eltekintve Romániától) magasnak számít, így az látszik, hogy az inflációra még mindig kell figyelni

– világított rá lapunknak küldött elemzésében Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A várakozásoknak megfelelően az üzemanyagok árváltozása havi alapon felfelé húzta az inflációt, erre mutatott rá Árokszállási Zoltán is, az MBH Elemzési Centrum igazgatója. Emellett jelentős a szolgáltatások éves áremelkedése is (9,1 százalék), bár mérséklődött az előző havi 9,7 százalékhoz képest.

Az élelmiszerinfláció tekintetében a kötelező akciózás megszűnésével nagyobb áremelkedést tapasztaltunk, mint amire számítottunk, de további drámai emelkedést nem tartunk valószínűnek az év hátralévő részében

– mondta Árokszállási Zoltán. Megjegyezte, hogy az élelmiszerárak jelentős emelkedése ellen szól, hogy az ENSZ világélelmiszer-árindexe az év első hónapjaiban némi emelkedést mutatott, de az utóbbi hónapokban megállt.

Ha az elmúlt két évet nézzük, akkor az élelmiszerinfláció jelentős volt, 2022-ben közel 28 százalék, 2023-ban pedig hozzávetőleg 24 százalék. 

Ez összességében több mint 50 százalékos emelkedést jelent a 2021-es szinthez képest. 

Az idei évben azonban már jóval alacsonyabb az élelmiszerek drágulása. Az MBH Elemzési Centrum nem számít arra, hogy a korábbi magas ütemek visszatérnének.

A betétdíjak nem jelennek meg az inflációban

Árokszállási Zoltán szerint a headline infláció a következő hónapokban újra 4 százalék alá csökkenhet, de az év végére 4,3-4,5 százalék körüli értékekre emelkedhet az év eleji alacsony bázisra ráépülő áremelkedések miatt.

A jövő évben újra csökkenésre számítanak, és az éves átlagos infláció 3,5 százalék körül alakulhat. A szakértőt arról is kérdeztük, hogy a kötelező visszaváltási rendszer miatt fizetendő betétdíjak hogyan befolyásolhatják az inflációs számokat.

A betéti rendszer az európai statisztikai ajánlásoknak megfelelően nem épül be az inflációs számításokba, ugyanakkor közgazdaságilag valóban van árfelhajtó hatása. Persze ha az emberek maradéktalanul visszaváltják a palackokat, akkor ezt a pluszköltséget visszakapják, ezért sem szerepel a KSH statisztikáiban

– mutatott rá Árokszállási Zoltán, ugyanakkor megjegyezte, hogy biztos lesznek olyanok, akik nem váltják vissza. A KSH kommunikációja szerint alacsony visszaváltási arány esetén ezt a gyakorlatot átgondolhatják. A szakértő szerint ez az áremelkedés hozzávetőleg 0,2 százalékpontot adhatna hozzá az inflációhoz, ha beleszámítana.

A visszaváltást hátráltatja, hogy a rendszer kezdeti szakaszában van, amikor a fogyasztóknak új szokások kialakításával kell alkalmazkodniuk az újdonsághoz, illetve a rendszernek ki kell még nőnie a gyerekbetegségeket, hogy hiba nélkül működjön.

Lassan, de oldódik az óvatossági motívum

A júniusi adatok szerint bár a kiskereskedelmi forgalom az előző évhez képest nőtt, az előző hónaphoz viszonyítva 0,1 százalékkal mérséklődött. Így kijelenthető: továbbra sem állt helyre a fogyasztás. Pedig a kormány a hazai gazdasági növekedés egyik fő korlátjaként a fogyasztói bizalom alacsony szintjét jelölte meg.

Az óvatossági motívum lassabban oldódik, mint vártuk. Arra számítottunk, hogy már a második negyedévben pozitívabb számokat láthatunk. Ez egy lassú folyamat, de megtörténik

– világított rá Árokszállási Zoltán. Biztatónak nevezte, hogy az uniós mérések szerint nő a fogyasztói bizalom, és ez a trend hazánkban is megjelenik majd. Ezt erősíti a jelentős bérnövekedés, amely éves szinten 14,8 százalék volt júniusban.   

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője is megerősítette lapunknak, hogy az óvatossági motívum változatlanul erős. Szerinte feltehetően a háztartások igyekeznek visszaépíteni a tartalékaikat, amely a pénzügyi vagyon emelkedésében csapódik le. Viszont lehet arra számítani, hogy ez a viselkedés nem tart örökké, előbb vagy utóbb a háztartások a többletjövedelmüket a fogyasztásuk növelésére fordítják majd, amely így a gazdasági növekedést is támogatja majd.

Korábbi elemzésünkben megvizsgáltuk, hogy a német gazdaság gyengélkedése miként húzta vissza a magyar gazdaságot, és lassította az óvatossági motívum oldódását. A cikket ide kattintva olvashatja el.