Néhány hete derűlátásra adott okot, hogy a 10 éves állampapír hozama 7 százalék közelébe csökkent, míg 3-4 hónappal korábban 11 százalékon tetőzött. A 10 éves állampapír hozama alapvetően azt árazza, hogy mekkora rövidtávú kamatot várnak a befektetők átlagosan a következő 10 évre, és miután most a hozam újra felszaladt 8,65 százalékig, úgy tűnik, hogy most ismét elhúzódó inflációra és kamatmérséklődésre számítanak a piaci résztvevők.

A túlsó véglet

Az elmúlt évek meglehetősen változatosan alakultak az állampapírpiacon. Míg az infláció már évek óta a jegybanki célérték, azaz 3 százalék közelében volt, a 2019 második felében és 2020-ban mégis gyakran volt 2 százalék közelében a 10 éves állampapír hozama, vagyis a piac

el sem tudta képzelni, hogy belátható időn belül érdemi infláció lesz, de még azt sem, hogy a jegybanki cél szintjén marad az áremelkedés, és nem csúszik lejjebb.

Az állam eközben a lakosságot a szuperállampapírnak is becézett, öt évre közel 5 százalékos, a piacinál jóval magasabb hozamot ígérő befektetési lehetőséggel ösztönözte, hogy a lakosság minél nagyobb arányban finanszírozza az államadósságot. A veszteségmentes visszaváltás lehetőségét azonban meghagyták, hogyha mégis beütne az infláció és a kamatemelkedés, ne szoruljanak be a befektetők, és így ne rendüljön meg az állampapírpiacba vetett bizalom.

Kamat-, és hozamrobbanás

Az emelkedés 2021 elején meg is indult, kezdetben lassan, a 10 éves hozam még csak 3 százalékig emelkedett, ami akár egyensúlyi szintnek is tekinthető ugyanekkora inflációs cél mellett. 2021 őszén azonban világszerte, így nálunk is berobbant az infláció, a kötvényhozam elképesztő meredekséggel emelkedett, miközben a jegybank is gőzerővel emelte az alapkamatot, és még ennél is gyorsabban az irányadó egyhetes jegybanki betéti kamatot.

10 éves magyar állampapír hozama az elmúlt 5 évben, százalék
10 éves magyar állampapír hozama az elmúlt 5 évben, százalék
Kép: stooq.com

Ezek az értékek nálunk lettek a legmagasabbak Európában, amiben az játszotta a fő szerepet, hogy a magyar valuta lett a legsérülékenyebb az Unióban, értékéből gyorsan vesztett az euróval szemben, így a jegybanknak magas kamatokkal meg kellett állítania ezt a folyamatot. A 10 éves hozam egész 11 százalékig emelkedett, de ott sokan jó vételnek találták a 10 éves állampapírt, hisz igen kicsinek tűnt a valószínűsége, hogy 10 éven át átlagosan 11 százalék lenne a rövidtávú kamatszint.

Az optimizmus elillant

A felismerést a 10 éves hozam gyors zuhanása követte, vissza is került átmenetileg a román 10 éves hozamszint alá, de most újra felszaladt és a legmagasabb a kontinensen Ukrajnát és Oroszországot kivéve, ahol nem is értékelhetők az adatok, hisz háborúban álló országokról van szó óriási gazdasági kárral.

A magyar hozamszint emelkedése most vélhetően az inflációs várakozások emelkedésével függhet össze, hisz a forint árfolyama most már meglehetősen stabil, sőt, erősödő trendbe került, még ha ez a trend nem is túl gyors. A 8,65 százalékos hozam 10 évre vonzónak tűnik, hisz nehéz elképzelni, hogy a következő 10 év átlagában ne lenne ennél jóval alacsonyabb mind a az infláció, mind a kamatszint, vagy akár a forint leértékelődése (10 év múlva akár eurónk is lehet már).

Kis reálhozam, nagy nyugalom

A lakossági befektetőknek ugyanakkor az inflációhoz kötött kamatozású állampapír vonzóbb lehet, egyrészt azért, mert a jelenlegi sokkal magasabb kamat kifejezetten vonzó, másrészt így nem kell foglalkozni azzal, hogy mi történik, hogy ha mégis lassabb az infláció csökkenése a vártnál.

Ha viszont a helyzet úgy alakul, hogy jövőre már gyorsan csökken az infláció, és megközelíti a jegybanki célértéket, így 3 év múlva már az inflációkövető (Prémium) állampapír kamata is 4-5 százalékig zuhanhat, akkor is biztosított a befektetett pénz értékének megőrzése, sőt, némi reálhozam is elérhető a mindenkori kamatprémium függvényében.

Ha pedig mégis jön egy újabb inflációs hullám a későbbiekben, a kötvénytulajdonos védve van ellene.