A tavalyi második félévben szokatlan gyors inflációcsökkenés zajlott: 20 százalék fölötti értékről decemberre 5,5 százalékra mérséklődött az adat. Ez a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta, hisz korábban csak bizakodni lehetett abban, hogy év végére egyszámjegyű értéket ér el az adat. Erre azonban már októberben sor került, a novemberi adat pedig 8 százalék alatti lett, így 6 százalék körüli várakozás alakult ki decemberre. 

Miért lett ilyen kedvező?

Ezt is sikerült végül alulmúlni, és mindez annyiból nem teljesen meglepetés, hogy a 2023-as év folyamán már látszott, hogy egyik hónapról a másikra már alacsony az áremelkedési ütem. Sok élelmiszer esetében egyenesen árcsökkenésre került sor, miután a tavalyelőtti energiaválság idején kialakult pánikban a gyártók, termelők és kereskedők túl magasra emelték az árakat, mivel nem tudták, hogy kalkuláljanak a várható energiaköltségekkel.

Az energiaárak ugyanakkor már tavaly év elején visszaestek, majd stabilizálódtak, ami lehetővé tette különösen az élelmiszerek esetében a reális árképzést, így sok esetben az árcsökkentést. Mindezek alapján a rendkívül magas infláció már csak jórészt a bázishatásból állt, vagyis az adott hónap és 2022 megfelelő hónapja közti nagy eltérésből, miután a ténylegesen nagy áremelkedések 2022-ben zajlottak. A bázishatások között most az is jelentkezik, hogy tavaly december elején szűnt meg a jármű üzemanyagok ársapkája, így a mostani összehasonlításnál már az akkori piaci árak képezték az alapot.

Elfelejthetjük az inflációt

A megnyugtató decemberi adat után várhatóan idén is kedvezőbb lesz az infláció a korábbi várakozásoknál. A várakozások eleve lecsökkentek 5-6 százalék környékére, de miután ez már decemberben teljesült, és a 2023-as adatok alapján már nem lesz jelentős bázishatás, így ha idén nem lesz újra érdemi áremelkedés, az idei évben az adat akár a jegybanki toleranciasávba is visszatérhet, vagyis 4 százalék alá. 

Idén így az inflációtól már nem kell tartanunk, megszabadultunk az előző két és fél év legsúlyosabb problémájától, aminek további kedvező hatásai is vannak, sőt, még ezután fognak igazán jelentkezni. A hosszabb lejáratú piaci (nem lakossági) állampapírok hozama már az elmúlt két hónapban is jelentősen csökkent: csütörtökön 5,60 százalék volt a 10 éves állampapír hozama, ami két és fél éves mélypont, miközben novemberben még jóval 7 százalék fölötti volt a szint.

Csökkenő kamatok

A mostani inflációs adat tükrében a szám tovább csökkenhet, ami két szempontból lényeges. Egyrészt csökkenti az államadósság finanszírozásának a költségét, hisz az állam alacsonyabb kamatok mellett tud hosszabb lejáratú állakötvényeket kibocsátani, másrészt lehetővé teszi, hogy a banki hitelek kamata is csökkenjen. Ez különösen az ingatlanhiteleknél lényeges, de a vállalkozások szempontjából is fontos, hogy immár olyan szinten tudjanak piaci hitelhez jutni, ami mellett érdemes új beruházásokba fogniuk, így a gazdasági növekedés is fellendülhet.

Végül igen nagy mozgás várható a jegybanki alapkamat szintjében, amelyet kiszámíthatóan alakítanak, így nem követi le azonnal a nagy inflációs változásokat. Vélelmezhető, hogy az MNB a következő hónapokban 100 bázispontos kamatcsökkentéseket fog végrehajtani, ennek megfelelően a most még 10,75 százalékos alapkamat ebben a hónapban 9,75 százalékra fog csökkenni, év közepére pedig már elérheti azt a szintet, ahol újra közel lesz az inflációhoz, de még reálkamatot biztosít. 

Gazdasági növekedés

Összességében az idei évben, jó eséllyel már az első felében visszatérnek az alapvető gazdasági és piaci folyamatok arra a szintre, ahol az alacsony infláció esetén megszokott. A 2021 elejéig jellemző indokolatlanul alacsony kamatok kora már szinte biztos, hogy nem tér vissza, azonban olyan kamat-, és hozamkörnyezet várható, ami lehetővé teszi a gazdaság egészséges működését és növekedést. Emellett a költségvetés kiadásai is mérséklődnek az államadósság után fizetendő alacsonyabb kamatok által.