Az év végéig még biztos növekedni fog a drágulás mértéke, de az MNB-s Balatoni András szerint 2023 elejétől már számíthatunk a dezinflációs tényezők megjelenésére, ami belátható időn belül elhozhatja az infláció tetőzését, ami után már csak javulni fog a helyzet - mondta el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magyarországra váró inflációs veszélyekről tartott kerekasztal beszélgetésén.

Előrejelzésével nagy vonalakban egyetértett Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is, aki szerint a legpozitívabb becslések szerint már a második negyedévben megindulhat a javulás, viszont ebből nem sokat lehet majd érezni hazánkban.

Bár az energiaválság és háború okozta infláció mindenhol súlyos hatásokat fejt ki, ami kétségkívül állami beavatkozásokért kiáltott, Suppan szerint egy-két kivétellel jól kivehető az "inflációs vasfüggöny", ami az Ukrajna szomszédságában levő kelet-közép-európai térségben jóval magasabb drágulást hoz a nyugati államokéhoz képest.

Ráadásul ugyan mostanra sok termék dollárban mért ára visszaesett, ez az amerikai pénznemmel szemben is elértéktelenedett forint miatt nem segít a magyar vásárlók helyzetén, különösen hogy a szegényebb országokban jóval előnytelenebbül oszlik meg, mire mennyit költ az ember a fizetéséből.

Aránytalan helyzet

Míg nyugaton az emberek bérének jelentősebb része megy olyan szolgáltatásokra, amik nem drágultak jelentősen, mint például szórakozásra vagy utazásra, addig Magyarországon a fizetések nagy részét élelmiszerekre költik a háztartások, amik az energiahordozók árával együtt a legnagyobb mértékben inflálódtak.

Ez persze a hazai eltérő kereseti rétegbe tartozó csoportok közt is megmutatkozik, míg a magyar társadalom felső 30 százaléka csak 19 százalékos inflációt érez az összköltségeit tekintve, addig a legszegényebb 30 százalék 24 százalék fölötti drágulást tapasztal.

Nem segítenek az ársapkák

A helyzeten az ársapkák sem segítenek, hiszen azok aránytalanul kedveznek a társadalom tehetősebb részének, és ahogy arra a beszélgetésen szintén részt vevő Ábel István volt MNB-s is ismét felhívta a figyelmet, a kereskedők egyszerűen csak más termékek árát felnyomva kompenzálják a sapkák miatt kieső bevételük.

Bár Suppan szerint például 2000 forintos kenyéráraktól azért nem kell tartani, abban konszenzus volt, hogy 250 forintra se fog visszamenni az ára már soha. Még az infláció megállításával is csak részleges mérséklődésre lehet számítani.

Az ársapkák visszásságait Balatoni se vonta kétségbe, de elmondása szerint az MNB jelen állapotában elsősorban az infláció leszorításával tud csak foglalkozni, és amíg az nem közelít 3 százalék felé, addig nincs mandátumuk beleszólni a kormányzat gazdasági döntéseibe.