A kedden megjelent friss adatok szerint a gazdasági növekedés nem indult be a negyedik negyedévben az azt megelőző negyedévhez képest, azonban 2022 negyedik negyedévéhez viszonyítva 0,4 százalékkal bővült.
Ágazatok
A gazdasági teljesítmény főként a mezőgazdaság, a humánegészségügyi, szociális ellátás és az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágakban emelkedett. A növekedést ellensúlyozta az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások egy részének, főként a kereskedelemnek a visszaesése. 2023-ban a bruttó hazai termék a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,8 százalékkal maradt el az előző évitől.
Inflációs utóhatások
Az adat a gazdaság szereplőit és az elemzőket meglepte, mivel érdemi növekedést vártak, ugyanakkor önmagában érthető, hogy a tavalyi év egészére kihatottak a korábbi kedvezőtlen hatások. Az elmúlt két év összesen 35 százalékos inflációját a lakossági fogyasztás nem tudja ilyen gyorsan kiheverni, az export pedig olyan erős volt a megelőző időszakban, hogy rövidtávon nem tudott bővülni, ebben azonban a jövőben nagymértékben segíthetnek a folyamatban lévő beruházások.
Havi szinten nézve ugyan reálbérnövekedést mutat az adat, de az adott hónapban számolt előző 12 havi adat torzító hatású lehet, különösen a többséget jelentő átlagfogyasztás körüli vagy az alatti fogyasztók esetében. Tekintettel arra, hogy nem egy általános, széleskörűen magas infláció zajlott, hanem egyes termékcsoportokok kiemelkedően drágultak, míg mások kevéssé, ezért a lakossági fogyasztás alapvetően attól függ, mekkora a fogyasztási kosárban az erősebben dráguló termékek és szolgáltatások csoportja.
Fogyasztói kosár
Az átlagos jövedelmű fogyasztók/családok esetében az élelmiszerek és egyéb alapvető háztartási cikkek aránya viszonylag magas, és miután ezeknél az elmúlt két évben a 35 százalékos átlagot jóval meghaladta az áremelkedés. A jövedelmek átlagos emelkedése, amely ennél jóval kisebb volt, értelemszerűen lassan tudja elérni reálértékben azt a 2021-es szintet, ahol az élelmiszerek és háztartási cikkek (pl. mosószer) fogyasztási kosáron belüli aránya az akkor szintű, így mind ezekre, mind más termékekre és szolgáltatásokra az akkorihoz hasonló arányban tudnak költeni.
Az idei évben ez a folyamat már jóval könnyebben előre haladhat, mivel az infláció már valóban csekély, és igaz, hogy már az elmúlt egy évben is alacsony volt, a jövedelmek növekedése nem volt egyenletes: a KSH adatai szerint novemberben következett be egy jelentősebb ugrás, ami még csak mérsékelten fejthette ki hatását az érintett negyedévben.
Kilátások
Ha abból indulunk ki, hogy idén kitart 4 százalék körüli, vagy csak minimálisan magasabb infláció, de a 10 százalék körüli átlagos béremelés megvalósul, már olyan mértékű a reálbérnövekedés, ami sokat kompenzálhat az elmúlt két év fogyasztást mérséklő hatásán, így a belföldi fogyasztásban már kialakulhat egy stabil növekedés.
Az exportpiacok tekintetében meghatározó lehet a főbb felvevőpiacok, mindenekelőtt Németország gazdasági helyzetének alakulása, az, hogy mikor ér véget az ottani recesszió. Ettől függetlenül a termőre forduló beruházások jelentős exportnövelő hatással lesznek, jóllehet ezek elsősorban jövőre fognak jelentkezni.
Mindent összevetve az adat ugyan csalódást keltő, de de a túl gyors javulásra máshol is számítottak, és ez korai optimizmus volt: ennek legjobb példája a tegnap megjelent amerikai inflációs adat, amely a maga 3,1 százalékos értékével nem volt magas, de a befektetői optimizmus mégis valamiféle csodát, különösen jó adatot várt, miközben a folyamathoz egy kicsit több idő kell: optimális esetben idén már az első negyedévben beindul a várt bővülés.