A friss adat egyértelműen meglepetést jelentett, hiszen a piac jelentős része az inflációs mutató enyhe csökkenésére számított - kommentálta a KSH friss adatait Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője. Ez utóbbit meg is kapta, csak éppen a maginfláció esetében, ugyanis hosszú hónapok változatlansága után, a maginflációs mutató jelentősen, 2,2 százalékra csökkent.
Olyan egyedi hatások tartották magasan az inflációt, amely egy jegybank monetáris politikáját érdemben nem befolyásolja. Összességében az elemző a vártnál magasabb headline adat ellenére sem vár az MNB-től érdemi reakciót.
A meglepetés mögött egyértelműen az élelmiszerárak húzódnak meg, ahol elmaradt a megszokott szezonális árcsökkenés. Ez a gyengébb terméseredményekkel hozható összhangba. Ezt leszámítva a várt inflációs folyamatok érzékelhetőek: a bázishatás miatt alacsonyabb árfelhajtó hatás az üzemanyagoknál, csökkenő árak a tartós fogyasztási cikkeknél, messze átlag feletti drágulás a szeszes italok és dohányáruk körében és átlag alatti, nagyjából stabil áremelkedési ütem a szolgáltatások területén. A következő hónapokban a bázishatás miatt az infláció némiképp mérséklődhetne, azonban a jövedéki adó változása és a gyengébb terméseredmények nyers élelmiszerekre gyakorolt hatása miatt ez nem feltétlenül érvényesül majd. Összességében a 3-3,4 százalékos sávban ragadhat az inflációs mutató az év hátralévő részében - véli az elemző.
Az érdemi inflációs nyomás hiányát továbbra is tükrözi, hogy a maginfláció 2,2 százalékra süllyedt. Noha a bérköltségek és a kereslet növekedése néhány részterület kivételével továbbra sem érzékelhetőek, a múlt hónapokban látott forintgyengülés hatását mutatják a tartós fogyasztási cikkek előző hónapban mért egyhavi 1 százalékos drágulása - véli Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője..
Mivel a forint némileg visszakorrigált, és az év hátralevő részében további pozitív korrekció várható, a prognoszta további infláció növelő hatást nem vár, sőt némileg visszarendeződhetnek az árak. A közeljövőben ugyanakkor komolyabb inflációs kockázatot jelenthet az észak-európai aszály általokozott terményár emelkedés, ami gyorsíthatja az élelmiszerek drágulását.
A nyári hónapokban az üzemanyagok bázishatása miatt tetőzhetett az infláció, így az év hátralevő részében újra mérséklődhet a drágulás üteme, azonban néhány hónapig átmenetileg így is meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt. A következő hónapokban azonban az egy évvel ezelőtti emelkedő bázis miatt egyre kisebb lesz az üzemanyagok inflációt befolyásoló hatása, ami az év végére visszahúzhatja az inflációt a cél alá. Idén átlagosan 2,8 százalékos inflációra számít Suppan, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, bár ennek még nem mutatkoznak jelei. Az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával. Majd 2019 elején ismét 3 százalék fölé emelkedhet az infláció, azonban jövő nyáron megint a cél alá kerülhet.
A következő hónapokban 3 százalék felett maradhat az infláció tekintettel arra, hogy az augusztusi magas árnövekedés magas éves bázisról következett be, így nem várható az inflációs ütem jelentős lassulása - mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. szenior makrogazdasági elemzője. Továbbra is erőteljes bérkiáramlás, nő a fogyasztás, miközben a forint árfolyama gyengébb szinten stabilizálódott, a mögöttes folyamatok alapján a maginfláció is lassan elindulhat egy felfelé irányuló pályán a következő hónapokban. A látványosabb inflációgyorsulásnak azonban továbbra is "akadálya" hogy az eurózónában még mindig igen visszafogottak a maginflációs folyamatok.