Az, hogy Magyarországon elszabadultak az árak az már 2021 vége óta a hivatalos statisztikákban is megmutatkozik. Novemberben és decemberben 7,4, janurában 7,9, februárban pedig 8,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.

Ezen belül idén az élelmiszerek drágulása már kétszámjegyű. A kormány különböző praktikákkal is próbálkozik, hogy a választások előtt az árak elszabadulását fékezze. Ilyen például a november óta 480 forintban maximált üzemanyagár, a boltokban néhány termékre bevezetett árstop vagy a már jól ismert rezsicsökkentés.

Kapcsolódó

Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója két hete azt állította, hogy rezsicsökkentésnek köszönhetően 1,5-2 százalékponttal, az üzemanyagár-stopnak köszönhetően közel 1 százalékponttal, míg az élelmiszerár-stopnak köszönhetően 0,8-1,0 százalékponttal alacsonyabb az infláció. Így összességében az árstopok 3-4 százalékponttal segítenek az infláció leszorításában számítása szerint.

Ijesztő prognózisok

A Raiffeisen Bank friss előrejelzése szerint Magyarországon az infláció a következő hónapokban tovább emelkedik, átmenetileg pedig a 12,7 százalékot is elérheti a nyáron, majd onnan kezdhet fokozatosan visszasüllyed a jegybanki toleranciasáv irányába.

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter szerint akár 20 évre is megváltozhat Európa gazdasági környezete, mivel fel fogják gyorsítani az orosz energiafüggőség mérséklését, ami nagyon sokba kerül, ezért tartósan növelni fogja az energia árát, ami magával ránt gyakorlatilag mindent.

Az MNB elemzőinek várakozása szerint a választás után az infláció megugrását hozza magával az élelmiszer- és benzinárstop vége. A februári 8,3 százalék után az első félévben az infláció 8 százalék felett marad, sőt kedvezőtlen esetben az árindex 10 százalék fölé is emelkedhet. Az infláció tetőzése júliusra várható: a legrosszabb jegybanki forgatókönyv megvalósulása esetén nyár közepén meghaladhatja akár a 11 százalékot is.

Mit éreznek az emberek?

A Pulzus Kutató, lapunk megbízásából készített reprezentatív felmérése szerint az emberek több mint harmada, pontosan 36 százaléka úgy érzi, hogy most márciusban az egy évvel korábbihoz képest több mint 20 százalékkal emelkedtek az árak.

Negyedük 16 és 20 százalék közé tenné a pénzromlás ütemét, 22 százalékuk pedig 11 és 15 százalékot érzékel a saját költései alapján.

A 6-10 százalékos sávba - amibe tartozik a hivatalos statisztika is - csak az emberek 14 százaléka becsülte az inflációt, ennél is kisebb drágulás pedig az emberek 3 százaléka tapasztalt és közülük 1 százalék stagflációt érzékel Magyarországon.

Bajban lehetnek a nyugdíjasok

A 60 év feletti korosztályban a fentieknél is aggasztóbb a helyzet, ugyanis az idősek 40 százaléka 20 százaléknál is magasabb, 29 százalékuk pedig 16-20 százalékos inflációt érzékel. Ehhez képest a 2022. januári 5 százalékos nyugdíjemelés nem sok, ugyanakkor a választások előtt kiosztott nyugdíjprémium és 13. havi nyugdíj valamelyest palástolhatta, hogy mennyivel emelkedtek a megélhetés költségei.

A 18-39 éves korosztály valamivel mérsékeltebb drágulást érzékelt márciusban, de körükben is 32 százalék mondta, hogy pénze több mint ötödével romlott.

A szegényeket az ág is húzza

A kutatásban kirajzolódik az is, hogy minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége, annál erősebbnek érzi az inflációt. A "több mint 20 százalékos" sávba az általános iskolát végzettek 38 százaléka tartozik, míg a diplomásoknak "csak" a 29 százaléka.

A lakóhely szerinti bontásban nehéz bármilyen mintázatot felfedezni, a legnagyobb drágulást a megyeszékhelyen élők tapasztalták saját bevallásuk szerint, őket a községek lakói, a budapestiek és a kisebb városokban élők követik

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"