Tovább gyorsulhatott a fogyasztói árak emelkedése márciusban - mondták a Világgazdaságnak elemzők. Konszenzusuk a februárra 8,2 százalékos inflációt prognosztizált, a valós áremelkedés pedig 8,3 százalék lett. Márciusra a konszenzus 8,7 százalékos áremelkedés. A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közli a márciusra vonatkozó inflációs adatokat.

Az elemzők tovább növelték az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzésüket is, amely alapján így már 9,1 százalékos inflációt prognosztizálnak 2022-re a korábbi 7,8 százalék helyett és a 2023-as, 4,6 százalékos inflációs várakozást is 6 százalékra növelték. Nagyot gyorsult a maginfláció és az adószűrt maginfláció is. Mindkét érték 8,7 százalékon alakult márciusban a konszenzus szerint.

Kapcsolódó

Az árak alakulását befolyásolja az üzemanyagárakra bevezetett árplafon és az élelmiszerárstop időtartama és kifutása is. Erre utalt Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint az infláció ügyében mindenképpen lépnie kell majd a kormánynak, de arról még nincsenek információk, hogy ez a felszabadítás egy csapásra vagy fokozatosan fog történni.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint az árstopok egy lépésben történő elengedése drasztikus inflációs megugrást hozhatna, így egyelőre a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy fokozatos, lépcsőzetes változással térhetnek vissza ezek a termékek és szolgáltatások a piaci árazáshoz.

Ami a monetáris politikát illeti, a beérkező friss inflációs adat aligha változtat majd a jegybank gazdaságpolitikai hozzáállásán, amely eddig is az infláció letörésére koncentrált. Az esetlegesen felfelé mutató meglepetés az inflációban csak tovább erősítené az elemző azon várakozását, hogy a jegybank akár 8 százalék fölé is emelheti az egyhetes betéti kamatot és az alapkamatot idén.