A szerda reggel napvilágot látott inflációs adat ugyan nem magasabb mint az előző hónapban, de nem került még érdemben lejjebb, noha sokan már erre számítottak. Kétségtelen, hogy bizonyos árucikkeknél még meglepő áremeléseket is tapasztalhattunk márciusban, ugyanakkor az élelmiszerek egy részénél már mutatkozik a korábbi indokolatlanul nagynak tűnő áremelések korrekciója. A tejtermékek, különösen a sajtok egy részénél kifejezetten verseny indult az üzletek, üzletláncok között.

Lemaradó áremelők

A hatás azonban két okból nem jelentkezik még ilyen rövid távon. Az egyik, hogy vannak termékek és szolgáltatások, melyek árát még most emelik meg, sokszor nem kis mértékben, noha már sem a forint árfolyama, sem az energiaárak nem indokolják ezt, hisz immár fél éve mindkét döntő tényező kedvező irányba megy az infláció szempontjából: a forint erősödő trendben van, a piaci energiaárak közül a gázé a töredékére esett a tetőzés óta.

Egy év hosszú idő

A másik, talán fontosabb tényező az, hogy a havi inflációt az előző év azonos hónapjához viszonyítva kapjuk, és miután az inflációs robbanás tavaly márciusban még nem indult el, értelemszerűen igen magasak az árak az akkorihoz képest, értelemszerűen akkor is, ha az utolsó hetekben már változik a folyamat. Ez egészen addig így lesz, amíg a számítás alapját képező bázisidőszak el nem éri az árrobbanás időszakát. Az pedig döntően az őszi időszakot jellemezte, így a havi adatnál értelemszerűen idén ősszel fogunk látni egy óriási visszaesést.

Két döntő időpont

Ezt a hatást tovább erősíti, hogy az infláció nem kis hányadát adó háztartási energia és üzemanyagok ára nem szabadon alakult, hanem kormánydöntés alapján, így azok megemelésének időpontja döntő, a hatás csak egy évvel később kerül ki az adatból. Az átlagfogyasztás feletti háztartási energia esetében erre nyár elején kerül sor, a benzin és gázolaj esetében pedig csak év végén.

Mindebből az következik, hogy a havonta megjelenő inflációs adat tovább lesz magas, mint a tényleges árváltozások üteme, ugyanakkor egy-egy már most meghatározható időpontban nagyot fog csökkenni, ezért sem nehéz kitűzni azt a célt, hogy idén egyszámjegyűre csökkenjen az áremelkedési ütem. Ha nem jön több inflációs hullám, ez önmagában csak az energiaárak emelkedésének időpontjai miatt megvalósul az év utolsó napjaira.

Suppan Gergely: Bázishatás, energiaárak, extraprofit adó

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is hangsúlyozza, hogy az elmúlt hetekben bejelentett árcsökkenések hatása még nem jelent meg az inflációban, a bázishatások miatt csak az év közepétől számíthatunk meredek mérséklődésre. Az elemző szerint a tetőzésen túl vagyunk: erre januárban került sor. A bázishatásokat erősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem kell számítanunk.

A szakember kiemelte, hogy az utóbbi hónapokban meredeken csökkentek az energiaárak, ami lényegesen csökkentheti azon szereplők költségeit, akik napi szinten, a piacról szerzik be a működéshez szükséges energiát. Emellett az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén egyre több szolgálattás árában jelent meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerültek, azonban az extraprofitadók tervezett mérséklése is hozzájárulhat az árak stabilizálódásához.

Még dráguló szolgáltatások

Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint kedvező, hogy a zömmel árfolyamvezérelt tartós cikkek drágulása megállt; ebben a termékcsoportban 0,3 százalékos havi szintű árcsökkenést könyvelt el a KSH márciusra. Ezt azonban bőven ellensúlyozta a szolgáltatások továbbra is ütemes, 1,9 százalékos hó/hó drágulása, ami meghaladta az általa vártat. A mostani adatnak ez a legnagyobb negatív meglepetése, s vélhetően ez járult hozzá leginkább a maginfláció emelkedéséhez is.

Ami a kilátásokat illeti, az Erste elemzője a második negyedévtől valamivel gyorsabban csökkenő inflációt vár, azonban az éves index várhatóan júliusig 20 százalék felett marad. Az év második felében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében.