A várakozásokat lényegesen alulmúlva, 24,5 százalékra ugrott az infláció decemberben, amit elsősorban a hatósági üzemanyagárak eltörlése okozott, azonban az élelmiszerárak emelkedése is tovább gyorsulást – írja kommentárjában a Takarékbank vezető elemzője, Suppan Gergely.

A pozitív meglepetést az élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek, és a háztartási energiaárak vártnál kisebb növekedése okozta. Ugyanakkor a továbbra is erős árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 24,8 százalékra ugrott. Tavaly átlagosan 14,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. 

Mivel a hatósági üzemanyagárak kivezetésének hatása decemberben még csak részben jelentkezett, a teljes hatás a januári inflációban fog megjelenni, ezért januárban még kismértékben tovább gyorsulhat az infláció.

A következő hónapokban azonban bázishatások miatt a szakember szerint már az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk.

A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számít Suppan Gergely, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt.

Az ár-bér spirál kialakulása egyes ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év végére így is egyszámjegyű inflációra számítunk, idén éves átlagban 17,5 százalék lehet az infláció.

Pozitív meglepetés a friss inflációs adat

Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője is pozitív meglepetésről beszél: bár az éves infláció 22,5 százalékról 24,5 százalékra gyorsult, illetve a pénzromlás havi üteme 1,8 százalékról 1,9 százalékra emelkedett, ennek jelentős részét, 1,7 százalékpontot az üzemanyag-ársapka megszüntetése okozott, amely hatás jelentős része a mostani adatokban már megjelent. Ezt leszámítva az éves infláció alig nőtt volna, és havi szinten is csak minimális lett volna az árak drágulása. Szintén kedvező hír, hogy a havi maginfláció 2,1 százalékról 1,6 százalékra lassult. Havi alapon az egyéb cikkek, üzemanyagok kivételével minden termékcsoport áremelkedése lassult: az élelmiszereké 3,6 százalékról 2,1 százalékra, a tartós fogyasztási cikkeké 0,8 százalékról 0,3 százalékra, míg a szolgáltatásoké 0,9 százalékról 0,8 százalékra. A háztartási energia, fűtés ára 6 százalékkal alacsonyabb lett, ami a vezetékes gáz árcsökkenésének eredménye.

Fájdalmas ugyanakkor az élelmiszerek drágulása: éves alapon 44,8 százalék a mérték, amely a 24,5 százalékos inflációból 12,1 százalékpontot magyaráz, tehát közel a felét, ami az előző havi 43,8 százalékhoz képest növekedést jelent.

Több alapvető élelmiszer ára továbbra is erőteljes éves alapú drágulást mutat. Ilyen például a tojás (82,7 százalék), a sajt (83,2 százalék), a tejtermékek (79,2 százalék), a kenyér (81,1 százalék), a vaj (79,4 százalék) vagy épp a sertészsiradék (89,2 százalék). Néhány terméknél havi alapon már árcsökkenés is látszik: a margarinnál 1,6 százalékos, a friss hazai és déligyümölcsnél 3,6 százalékos.

A szakember szerint az infláció alakulásában ebben a hónapban az üzemanyagok ársapkájának kivezetése mellett a forint erősödése, a csökkenő kereslet, illetve a kedvezőbb külső infláció játszhatta a fő szerepet. Az Egyesült Államokban az infláció a novemberi 7,1 százalékról 6,5 százalékra lassult, míg az eurózónában 10,1 százalékról 9,2 százalékra. 2023-ban az év egészét tekintve 17,5 százalékos inflációt várunk, amely azonban nem fog egységes képet mutatni. Az év elején a pénzromlás mértéke 25 százalék körül lehet – ennek pontos mértékét a januári átárazások határozzák majd meg. Az infláció az év első hónapjaiban tetőzhet, majd azt követően fokozatos, de erőteljes csökkenésnek indulhat a tavalyi inflációs hatások (energiaárak, nyári adóemelések, kereslet emelkedése, aszály és forintgyengülés) bázisba kerülésével. Ugyanakkor az infláció szempontjából továbbra is vannak jelentős kockázati tényezők, mint a háború hatásai, az energiaárak alakulása, illetve a forint árfolyamváltozása.