Jövőre 3,4 százalékra gyorsul a növekedés – közölte a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. friss negyedéves előrejelzésében szerdán.

Az idén az államháztartás ESA-hiánya a kormányzati terveknek megfelelően a GDP 3,9 százalékát, a pénzforgalmi hiány pedig a GDP 4,5 százalékát éri el, illetve a GDP-arányos bruttó államadósság 69,7 százalékra csökken az év végére.

NATO: ebben a szegmensben Magyarország az éllovas

Az összes NATO-tagállam közül Magyarország költötte 2022-ben védelmi költségvetés-arányosan a legtöbb pénzt haditechnikai eszközökre – derült ki a NATO friss éves jelentéséből. Bővebben>>>

Mikor áll meg a drágulás?

A becslés alapján Magyarországon az első negyedévében várható az infláció tetőzése, év végére a drágulás mértéke 10 százalék alá csökkenhet, így éves szinten 17,5 százalékos lehet, jövőre pedig 4,5 százalékra mérséklődhet.

A gazdaságkutató arra számít, hogy a jövőben is az egynapos betéti kamat lesz az az eszköz, amellyel a jegybank rugalmasan reagálhat a gyorsan változó piaci környezetre; az alapkamat vélhetően nem emelkedik tovább, sőt

az alapkamat és az irányadó eszköz kamata az infláció mérséklődésével párhuzamosan csökkenhet.

Ezek a veszélyek fenyegetik a gazdasági növekedést

A társaság szerint lefelé mutató kockázatot jelent a gazdaság teljesítményére a visszaeső kiskereskedelmi forgalom, az uniós források körüli bizonytalanságok és a magas kamatkörnyezet miatt visszaeső beruházások.

A belső kereslet idén 1,4 százalékkal csökkenhet; a legerősebb visszaesés az év első felében várható, az év végéhez közeledve azonban fokozatos emelkedésre számítanak.

2024-re éves összehasonlításban 1,6 százalékkal nőhet a belső kereslet.

  • A becslés alapján a kormányzati kiadások a tavalyi visszafogást követően az idén 1,3 százalékkal nőhetnek éves szinten, míg 2024-ben 2 százalékkal.
  • Az export volumene az előrejelzés szerint 2023-ban 1,8 százalékkal, míg 2024-ben 4,5 százalékkal emelkedhet; a kivitel számait erősen befolyásolja a külső kereslet alakulása és az előző évi magas bázishatás.

A több mint egy éve tartó orosz-ukrán háború és a szankciók hatására bizonytalanná vált a gázellátás Európában, illetve jelentősen emelkedtek az energiaárak. Pozitív fejleménynek nevezték, hogy az ellátási nehézségek mégsem vezettek gázhiányhoz a kontinensen, negatívumnak ugyanakkor, hogy az energiaárak alakulását továbbra is nagymértékű bizonytalanság övezi.