Tavaly novemberben 7,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, ebben a 14 éve nem látott adatban benne van az üzemanyagok árának emelkedése is, de közben a mindenkit érintő élelmiszerekért is 6 százalékkal kell többet fizetni. Ezen belül az étolajé 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, százalékkal emelkedett.

Az érezhető infláció úgy tűnik, pesszimistává tette az embereket a 2022-es várakozásokkal kapcsolatban, amit nem enyhít, hogy a kormány a választások előtt hatalmas pénzt öntött és önt is a nyugdíjasokra és a családosokra, nem beszélve a minimálbér és a garantált bérminimum közel 20 százalékos emeléséről. Közben a forint is tartósan gyenge. Mindezek arra engednek következtetni, hogy az áremelkedés nem lassul idén.

Kapcsolódó

Erre tesznek rá egy lapáttal az olyan külső tényezők, mint az energiaárak elszabadulása, a továbbra is fennálló problémák az ellátási láncokban és a globális inflációs nyomán.

A magyarok Matolcsy Györgynél is magasabb áremelkedést várnak idénre. Az MNB elnöke tavaly decemberben azt mondta, hogy 2022-ben a tavalyihoz hasonló, 5 százalék körüli lehet a fogyasztói árindex növekedése.

A friss felmérésben megkérdezett magyarok 40 százaléka ezzel szemben 6-8 százalékos inflációval számol, 16 százalékuk 8-10, 17 százalékuk pedig ennél is magasabb, 10 százalék felettivel.

Ehhez képest elenyésző, hogy 4-6 százalék körüli drágulásra ötödük, 2-4 százalék közöttire 6 százalékuk számít, és mindössze a válaszadók 1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az infláció 2 százalék alatt marad. Ez derült ki a Pulzus Kutató lapunk megbízásából készített reprezentatív kutatásából.

Ezek a számok még érdekesebbek, ha összevetjük a Pulzus egy korábbi felmérésével, amely az idei béremelkedési várakozásokat mérte fel. A magyarok 23 százaléka legfeljebb 5, 27 százaléka pedig 5-10 százalékos emelést vár. Ha ezek bejönnek, akkor valóban sokan egy helyben toporognak majd idén, már ami az életszínvonalukat illeti.

Az emberek egyébként már tavaly nyáron is aggódtak az árak elszabadulása miatt, pedig akkor a KSH még "csak" 5,3 százalékos áremelkedést mért. Akkor a legtöbben 4-6 százalékos drágulást vetítettek előre, de jelentős volt azok tábora is, akik 6, sőt 8 százalék felett várták az inflációt.

Generációs szakadék

A felmérésben szembetűnő a különbség az egyes korcsoportok között. Abban a csoportban, ahol 6-8 százalékos inflációt várnak erősek felülreprezentáltak a 60 éven felüliek: 49 százalék. Eközben a 40-59 éveseknek csak 37, a 18-39 éveseknek pedig 28 százaléka számol ezzel.

A fiataloknál sokkal magasabb azok aránya, akik 6 százalék alatti drágulást várnak, érdekes ugyanakkor, hogy a 10 százalék feletti sávban megint az idősek kerülnek relatív kisebbségbe.

A falusiak negyede 10 százalék feletti drágulást vár

Bár a lakóhely szerinti bontásból nem rajzolódnak ki komoly törésvonalat az inflációs várakozásokat illetően, ez feltűnő, hogy a községben lakók 23 százaléka vár 10 százalék feletti drágulást, ami jóval magasabb, mint a nagyobb településeken mért 14-17 százalék.

Érdekes, hogy a körükben felülreprezentáltak azok is, akik aki mindössze 2-4 százalékos inflációt várnak.

A felmérés szerint az alapfokú végzettségűek 45 százaléka vár 6-8 százalék közötti inflációs, miközben az érettségizettek között ez az arány 27 százalék. A többi kategóriában bár van különbség iskolai végzettség szerint, egyértelmű tendencia nem rajzolódik ki.

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"